Tíz éve már, hogy a magyar labdarúgás egyik legtehetségesebb kapusa, Fülöp Márton nincs közöttünk. A válogatott és a Premier League korábbi játékosa fiatalon távozott, ám emlékét azóta is őrzik pályatársai, szurkolók és családja. S az égi válogatott kapujában vélhetően gyakran ott áll, Zsiborás Gáborral és Rakaczki Bencével felváltva.
Még mindig nehéz visszagondolni a híradásokra, amelyek arról szóltak, hogy Marcit legyőzte a gyilkos kór, s az égi futballpályákon kell tovább lehúznia, kiütni a labdát, vagy éppen bravúros vetődéssel felbosszantania a csatárokat.
Marci annyira eltökélt volt és annyira pozitívan nyilatkozott mindig az állapotáról, hogy valahogy senki nem gondolt bele, hogy nem ő fog nyerni, hogy nem fogja legalább olyan messzire küldeni a bajt, mint egykor a labdákat. Meg akart gyógyulni és hitt benne, hogy meg is fog! Készült a visszatérésre, bírta a fájdalmas kezeléseket, mert élni és védeni szeretett volna. Két év küzdelem után úgy tűnt, ő az erősebb, de sajnos jött az ismételt rossz hír: állapota leromlott, egyre gyengül, s 2015. november 12-én elhunyt.
Halála mindenkit megrázott, klassz srác, klasszis kapus volt, akitől az élet rengeteg mindent elvett. Édesapja, Fülöp Ferenc korábban elmondta: “Valószínűleg soha nem fogom tudni feldolgozni a fiam elvesztését.” Egy szülőtől ez nem is várható, a legnagyobb fájdalom, ami csak történhet. A gyászoló apa alapítványt hozott létre, kapustábort szervezett és díjat is alapított fia emlékének ápolására.
Marcit pedig nem feledi senki, aki követi a magyar labdarúgást, aki tisztában volt tehetségével, személyiségével. Minden egyes válogatott meccsen biztos, hogy lélekben ott van a srácokkal. Mert sajnos 10 éve már az égi magyar válogatottban mutathat be bravúrokat…
Szükség van olyan labdarúgókra, mint Fülöp Márton volt. Olyan kapusokra, akik példaképek lehetnek a srácoknak. S nagyon érdekes lenne, ha Marci most elmondhatná, hogy mi a véleménye Dibusz Dénesről, aki a Fradiban hosszú-hosszú évek óta bizonyít?! Vagy milyennek látja Tóth Balázst, aki nemcsak külföldön, hanem a válogatottban is elképesztő bravúrokat mutatott már be?! Mit mondana neki most, amikor megsérült és műteni kell?! Véleményezné vajon, hogy Szappanos Peti a Puskás Akadémiához igazolt és hogy Kovácsik Ádám hétről-hétre megállja a helyét a Paksban?! Demjén Patrik azt MTK-ban bizonyít, most is meghívót kapott a válogatottba: biztos mondana neki néhány lelkesítő szót. Sok tehetséges magyar kapus van, Hegyi Krisztián nemrég épült fel sérüléséből, sokat várnak tőle a szakemberek és a szurkolók is. Ahogy Dúzs Gellért előtt is szép karrier lehet. S nagyon rossz, hogy Fülöp Marci nem mondhatja el a véleményét róluk…
Helyette Zsiborás Gáborral és Rakaczki Bencével tartják a kapusedzéseket a mennyországban…
Marcitól sok mindent elvett az élet, de míg élt, azt tehette, amit szeretett és amihez a legjobban értett. Jó lenne most látni a válogatott meccseken, nézni, ahogy mosolyog, ahogy elismerően bólint egy-egy kapusbravúr után. Bár tudom, ott van ő is minden válogatott meccsen, ahogy mondjuk Fehér Miki és Zavadszky Gábor is. Marci talán ott ül a kapufán, vagy támaszkodik valamelyik oldalon, s ha kell, egy kicsit besegít.
Mert ő életében is csak segített, ott ahol tudott, azzal, amivel tudott… S még mindig csak 42 éves lenne…
Fülöp Márton 1983. május 3. – 2015. november 12.
Fülöp Márton pályafutását a BVSC utánpótlásában kezdte, nagy csatártehetségnek tartották. Később kényszerűségből került a kapuba, ugyanis első számú kapusuk vidékre szerződött, de kiválóan védett, így az MTK figyelmét már kapusként keltette fel. Édesapja ekkoriban az MTK klubigazgatója volt, és óva intette fiát a csapattól, nehogy támadások érjék emiatt. Fülöp Marci azonban – saját elmondása szerint – mindig is kék-fehérben képzelte el a jövőjét, így 2001-ben aláírt az MTK-hoz.
Az NB I-ben is MTK-ban mutatkozott be, majd a 2002-2003-as idényre a BKV Előréhez, a 2003-2004-es szezonra pedig a Bodajk FC-hez került kölcsönbe. Utóbbi csapatból került fel az MTK-hoz a következő évben bajnoki bronzérmet nyerő csapat magja, ám Fülöpöt már 2004 nyarán szerződtette a Premier League-ben érdekelt Tottenham, ahol a második számú kapus szerepét töltötte be. Kölcsönben védett a Chesterfieldnél, a Coventry City-nél és a Sunderlandnél is, utóbbinál annyira meggyőzte a klubvezetőséget, hogy 2006-ban véglegesítették szerződését.
Megfordult később a Leicester Citynél és a Stoke Citynél, sőt a Manchester City színeiben is a kapuban állhatott 3 mérkőzésen. Karrierje érintette még az Ipswich Town-t és a West Bromot is, majd végül a görög első osztályú Asteras Tripoliszból vonult vissza.
Az U21-es válogatottban alapembernek számított, 11-szer állt a kapuban. A felnőttek között 2005-ben, Lothar Matthäus kapitánysága alatt mutatkozhatott be egy Franciaország elleni barátságos mérkőzésen Király Gábor cseréjeként. Az Olaszország elleni 3-1-es győzelem alkalmával bemutatott védései olyannyira meggyőzőek voltak, hogy az elkövetkezendő 10 mérkőzésen már az ő nevével kezdődött a nemzeti csapat kezdője. Összesen 24 alkalommal viselhette a címeres mezt.
Marcinál 2013-ban diagnosztizáltak rákbetegséget, ezért is kellett korán visszavonulnia az aktív labdarúgástól. A műtétek, illetve a kemoterápiás kezelés nem bizonyult eredményesnek, 2015. november 12-én hunyt el. Három nappal később, november 15-én a Norvégia elleni Eb-pótselejtezőn Király Gábor bravúrjánál a közönség „Fülöp Marci! Fülöp Marci!” rigmussal emlékezett az MTK korábbi kiválóságára. A kék-fehérek stadionjában a Salgótarjáni út felőli kaput Fülöp Mártonról nevezték el. Úgy rendelkezett, hogy sírja ne legyen, viszont Balatonarácson a futballpályán van egy emlékfája.
Fülöp Márton pályafutását a BVSC utánpótlásában kezdte, nagy csatártehetségnek tartották. Később kényszerűségből került a kapuba, ugyanis első számú kapusuk vidékre szerződött, de kiválóan védett, így az MTK figyelmét már kapusként keltette fel. Édesapja ekkoriban az MTK klubigazgatója volt, és óva intette fiát a csapattól, nehogy támadások érjék emiatt. Fülöp Marci azonban – saját elmondása szerint – mindig is kék-fehérben képzelte el a jövőjét, így 2001-ben aláírt az MTK-hoz.
Az NB I-ben is MTK-ban mutatkozott be, majd a 2002-2003-as idényre a BKV Előréhez, a 2003-2004-es szezonra pedig a Bodajk FC-hez került kölcsönbe. Utóbbi csapatból került fel az MTK-hoz a következő évben bajnoki bronzérmet nyerő csapat magja, ám Fülöpöt már 2004 nyarán szerződtette a Premier League-ben érdekelt Tottenham, ahol a második számú kapus szerepét töltötte be. Kölcsönben védett a Chesterfieldnél, a Coventry City-nél és a Sunderlandnél is, utóbbinál annyira meggyőzte a klubvezetőséget, hogy 2006-ban véglegesítették szerződését.
Megfordult később a Leicester Citynél és a Stoke Citynél, sőt a Manchester City színeiben is a kapuban állhatott 3 mérkőzésen. Karrierje érintette még az Ipswich Town-t és a West Bromot is, majd végül a görög első osztályú Asteras Tripoliszból vonult vissza.
Az U21-es válogatottban alapembernek számított, 11-szer állt a kapuban. A felnőttek között 2005-ben, Lothar Matthäus kapitánysága alatt mutatkozhatott be egy Franciaország elleni barátságos mérkőzésen Király Gábor cseréjeként. Az Olaszország elleni 3-1-es győzelem alkalmával bemutatott védései olyannyira meggyőzőek voltak, hogy az elkövetkezendő 10 mérkőzésen már az ő nevével kezdődött a nemzeti csapat kezdője. Összesen 24 alkalommal viselhette a címeres mezt.
Marcinál 2013-ban diagnosztizáltak rákbetegséget, ezért is kellett korán visszavonulnia az aktív labdarúgástól. A műtétek, illetve a kemoterápiás kezelés nem bizonyult eredményesnek, 2015. november 12-én hunyt el. Három nappal később, november 15-én a Norvégia elleni Eb-pótselejtezőn Király Gábor bravúrjánál a közönség „Fülöp Marci! Fülöp Marci!” rigmussal emlékezett az MTK korábbi kiválóságára. A kék-fehérek stadionjában a Salgótarjáni út felőli kaput Fülöp Mártonról nevezték el. Úgy rendelkezett, hogy sírja ne legyen, viszont Balatonarácson a futballpályán van egy emlékfája. Halála után édesapja, Fülöp Ferenc közreműködésével létrejött a Fülöp Márton Alapítvány, amely a tehetséges fiatalokat kívánja segíteni. Többek között ingyenes kapustáborokat is szerveznek, az alapítvány kuratóriumának tagja többek között Király Gábor is. S természetesen az alapítványnak az is feladata, hogy ne engedje feledésbe merülni a kiváló labdarúgó emlékét, aki sok-sok fiatal példaképe lehet alázatával és küzdeni akarásával.