Hirdetés
Őszi hagyományok

Győri szüret

Fotó: O. Jakócs Péter
Földvári Gabriella
2021.09.28. 09:06

Mintegy kéthetes csúszással indulhatott meg a szüret Győr szőlőskertjében, a Pannonhalmi borvidéken. A borászok ennek ellenére megfelelő mennyiségű és ígéretes minőségű termésben reménykednek.

Hirdetés

Győr szőlőskertjének először a mai Szabadhegyet nevezték, egy 1221-ből származó oklevél tanúsága szerint királyi vincellérek és szőlőművesek lakták. Magát a települést Zeuleus, Szőllős néven emlegették, az itt élőknek a török megszállásig bizonyítottan legfőbb elfoglaltsága volt a szőlőművelés, a borászat. Győr ostroma és négyéves török megszállása nem tett jót a környéknek, de a szőlőföldek megmaradtak, sőt menedékül szolgáltak a lakosságnak, a jobbágyoknak és a katonáknak. A győri vár szökevényei a hegyen szabadok lettek. Innen a mai Szabadhegy név, a település utolsó ültetvényét pedig másfél évtizede vágták ki. Ma a Pannonhalmi borvidéket nevezzük némi túlzással Győr szőlőskertjének.

Pannonhalmi rajnai rizling a top 100-ban

A Cseri Pincészet augusztus 24-én kezdte a szüretet az Irsai Olivér szedésével, azóta folyamatosan dolgoznak. Az illatos, könnyű bort adó, a pezsgő alapanyagú fajták már beérkeztek a pincébe.

Hirdetés

„Augusztus végéig minden éretlenebb volt, mint amire számítottunk, a szeptember eleji jó idő azonban végre magas cukorfokokat hozott. Most örülünk a szép napsütésnek, és abban reménykedünk, nem lesznek nagy esők. Ígéretes a termés” – mondta Cseri Norbert megkeresésünkre.

Az elmúlt hétvégén először hirdették meg a közösségi szüretet, tíz vállalkozó szellemű vendég tapasztalhatta meg, milyen a szőlőben dolgozni. A tervek szerint október második harmadáig kitart az idei szüret, többek között a rajnai rizlingből lesz késői szüretelésű. Hagyományosan Márton-napon kóstolható meg a palackba zárt újbor a Cseri Pincészetben. Újdonságként pezsgőkészítéssel próbálkoznak, az alapanyagot már leszedték, de csak másfél-két év múlva kerül olyan állapotba az ital, hogy azt palackozni lehessen. Addig is a hétvégén a Budapesti Borfesztiválon, vagy a szombati mosonmagyaróvári VinÓváron találkozhatunk a Cseri család boraival. Ők tíz hektáron gazdálkodnak Tényőn, Győrújbaráton és Győrszemerén, és mintegy 2 hektárról vásárolnak szőlőt. Az ezeken a területeken termesztett rajnai rizling, sauvignon blanc, pinot blanc, tramini, merlot, cabernet franc és kékfrankos kiváló fajtaborokat ad, valamint izgalmas házasítások alapanyagai is. Kézi szürettel, kíméletes feldolgozással, reduktív technológiával és hordós érleléssel készítik boraikat.

A borász azt is elárulta, nagy büszkeség számukra, hogy a rajnai rizlingjük bekerült a legjobb száz magyar bor közé. A TOP20 száraz fehér bor kategóriában 10. helyezést ért el a pannonhalmi rajnai rizling, a Cseri Septimust a zsűri aranyéremmel jutalmazta. „Ez nagy áttörést jelent a borvidék számára is, hiszen a rajnai rizlinget hirdettük meg zászlóshajónknak és most bebizonyosodott, hogy jó fajtát választottunk, szép tételek készülnek belőle” – hangsúlyozta Cseri Norbert.

Magyarország legszebb birtoka

Babarczi Zsuzsanna, a Babarczi Szőlőbirtok és Pince termelési és értékesítési vezetője szerint soha nem szüreteltek még Irsai Olivért szeptember elején, az eddigi évjáratok ugyanis túl korán beértek.

„A korábbi évekhez képest később kezdtük a munkát, de úgy látjuk, hogy mennyiségben és minőségben is szép termés van. Jelenleg a szürkebarát, a cserszegi fűszeres, a tramini fajták szedése zajlik, október közepére marad a kék szőlő és az olaszrizling.”

Szüret a Babarczi birtokon. Fotó: O. Jakócs Péter

A szüret a Babarczi birtokon már rutin, egy jól összehangolt munka, a prémium tételeket kézzel szüretelik, a többit gépekkel. A Sokorói-dombság lankáin hatvan hektáron gazdálkodnak, a rajnai rizling–olaszrizling és Müller-Thurgau „tengely” alkotják a szőlőfajtákat, melyet Irsai Olivér, sauvignon blanc, chardonnay, cserszegi fűszeres fajták egészítenek ki. Nagy megtiszteltetés érte a Babarczi Pincészetet, hiszen az idei „Magyarország legszebb birtoka” verseny családi kategóriájának győztese lett. „Nem azért nyertünk, mert szépek a muskátlik az ablakunkban, hanem bemutattuk történetünket a zsűrinek, elmondtuk, szüleink hogyan kezdtek bele a borászatba, mi, a második generáció hogyan folytattuk, hangsúlyoztuk a tudatos építkezést, és a családi összefogás jelentőségét, ezt a munkát ismerték el a díjjal – mutatott rá Babarczi Zsuzsanna. Érdekesség, hogy a közel húsz éve Győrújbaráton létrehozott birtokközpont főépülete a legenda szerint a törökök által felrobbantott győri vár tégláiból épült.

Jó alapanyagból lehet jó bort készíteni

Pécsingeréknél is zajlik a szüret, a termés minőségére és mennyiségére nem panaszkodnak, de azt tapasztalták, hogy lassú az érési folyamat, vannak olyan szőlők, amelyek cukorfoka elérte a kívánt paramétereket, a savtartalma viszont rendkívül magas.

„Leszedtük az Irsait, a pinot blanc-t, a cserszegit, a traminit, a királyleánykát, a pinot noirt, viszont a többivel még várni kényszerülünk. Jövő hétre terveztük az olaszrizling-ültetvények szüretét, azonban sem a mustfoka, sem a savfoka még nem alkalmas a betakarításra. Úgy véljük, az alapanyag egyelőre nem megfelelő arra, hogy a borászat rendelkezésére álljon, hiszen csak jó alapanyagból lehet jó bort készíteni” – emelte ki ifj. Pécsinger János.

A Pécsinger Szőlőbirtok újdonságként bevezette a mindig frissen szedett fajtákból készült murci forgalmazását, amelyhez az új bortörvény biztosított lehetőséget. A murcinak, azaz az erjedésben lévő bornak rendkívül kedvező élettani hatása van az emberi szervezetre, ezért érdemes megkóstolni, fogyasztani.

Szüret a Pécsinger-birtokon. Fotó: O. Jakócs Péter

Pécsinger János úgy tapasztalja, hogy a régióban a borfogyasztás mennyisége állandósulni látszik, a vendégek azonban kritikusak, és azokat a pincészeteket választják, ahol minőségben és az ár–érték arányban nem ismernek megalkuvást, mint ahogy Pécsinger Szőlőbirtokon sem. 

Évente öt liter bort iszunk

Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal 2019-es adatai szerint az egy főre jutó átlagos borfogyasztás 5,3 liter volt. Ez 2 deciliteres növekedést jelent a 2018-as átlaghoz képest és megegyezik a 2017-es statisztikával. Nyugat-Dunántúlon 5,1 liter ez a szám.

Hazánkban az előzetes becslések alapján átlagos szüretre számíthatunk, közel 4,5 millió mázsás szőlőterméssel, amelyből mintegy 3 millió hektoliter bor készülhet. A felvásárlási árak azonban nem úgy alakultak, ahogy azt előzetesen remélni lehetett, vannak régiók ahol jóval kevesebb szőlő terem, mert vagy a fagy, vagy a jég megviselte az ültetvényeket.

Augusztus elsejétől új bortörvény lépett hatályba, amely többek között magában foglalja a szüret, a szőlőfeldolgozás és a borkészítés új adminisztrációs elveit, valamint az eredetvédelem területén nagyobb önállóságot biztosít a termelői közösségek számára. A kormány szeptember elején megjelent miniszteri rendeletében arról is döntött, hogy támogatja a vendéglátásban és a borturizmusban érdekelt pincészeteket, valamint jelentősen megemeli az állami bormarketingprogram forrásait. A magyar bor sorsa iránt elkötelezett szakemberek azt szeretnék elérni, hogy a családok természetes módon nyissanak fel egy üveg bort a vasárnapi ebédhez, s a gasztronómia művészetének szerves része legyen az ételek és az italok harmóniájának tudománya. A borklubok, borrendek divatja, szaporodó száma is arra utal, hogy egyre többen tekintik az általános műveltség részének a borfogyasztáshoz kötődő ismereteket.

Kapcsolódó témák: #borászat | #Pannonhalma | #szüret |
likeold
a fb oldalunkat