Megkezdődött a kenyérbogár által kikezdett könyvek ártalmatlanítása Pannonhalmán
Megdöbbentő képet mutat a Pannonhalmi Főapátság gazdag és gyönyörű könyvtára. A helyi mesterek által készített fapolcok nagy része már üres, a terem közepén speciálisan lefóliázott, légmentesített ládákban áll a páratlan nemzeti kincs. A kártevő kenyérbogarak pusztító jelenlétét a szakértők a klímaváltozással, a felmelegedéssel hozzák összefüggésbe.
Pannonhalmán 400 ezer könyvritkaság került közvetlen veszélybe. Igaz, a kódexeket, az ősnyomtatványokat, az alapítóleveleket nem itt tartották, ám így is nemzeti és egyetemes kultúrkincseket kell megmenteni a pusztulástól.
A kenyérbogarak a 20 fok feletti időjárást kedvelik, s ezt a hőfokot az utóbbi időben a könyvtárban is megtalálták. A megváltozott időjárás hatását mutatja az is, hogy a főapátság kertjében ki kellett vágni az 1896-ban, a millennium évében ültetett fenyőt, mert nem bírta a nagy melegeket.
Az egyháznak feladata a mindenkori teremtésvédelem, Ferenc pápa külön felhívta a figyelmet arra: a klímaártalom minden ember személyes problémája lett – hangoztatta Hortobágyi T. Cirill főapát, a könyvek megmentési folyamatát bemutató helyszíni sajtótájékoztatón.
Dejcsics Konrád, a főapátság kulturális igazgatója meglepődött azon, hogy miután a sajtóban nyilvánosságra hozták a könyvtárban kialakult helyzetet, nagyon sok civil segítséget is kaptak. A pénztől a kétkezi munkáig rengeteg felajánlás érkezett.
A könyvtárba a Covid-fertőzések idejéről ismert szájmaszkkal lehetett csak belépni. Nem az emberre veszélytelen kenyérbogár miatt kellett a védőeszköz. A könyvek lepakolása következtében az érdemben és átfogóan 200 éve nem bolygatott polcokról a légtérbe kerülhettek akár az emberi szervezetre is ártalmas kórokozók – magyarázta Hajdú Zsófia okleveles restaurátor, a könyvek megtisztításának szakmai vezetője.
A könyveket a polcon elfoglalt helyük sorrendjében ládákba rakták. Ezeket vonták be speciális fóliával, melyben az oxigént nitrogénnel pótolták. Amikor lejár az előírt hat hét, egyenként nézik át, s porszívózzák ki a köteteket. A könyvtár az idén már biztosan nem nyit ki a nagyközönség számára, erre csak a jövő évben számíthatunk.
A látogatókat a könyvtárról most készülő filmmel pótolják, a ritka alapítólevelek, ősnyomtatványok legfontosabb részeit pedig közszemlére teszik. Dejcsics Konrád arról is beszélt: az idei év a főapátságban a kert éve lesz. Ezt három éve határozták el, s akkor még nem gondolták, hogy a klímaváltozás következtében könyveiket is menteni kell.
A tájékoztató után megkérdeztük a könyvekkel való barátságáról, a könyvek tiszteletéről ismert Hortobágyi T. Cirill főapátot: amikor meghallotta a könyvek esetleges károsodását, melyik kötethez futott először, melyiknek az épségét féltette leginkább.
„A görög növényvilágot a 18. század végén és a 19. század elején gyönyörűen megörökítő, megidéző, kézzel színezett Flora Graeca című kötetekhez siettem, szerencsére nem érte bántódás őket” – válaszolta örömmel Hortobágyi T. Cirill.
A főapát megígérte, hogy e könyv lapjairól küld képeket szerkesztőségünknek. Íme a csodás fotók:
A sajtótájékoztatón készült fotógaléria:
Galéria: Marcali Gábor