Hirdetés
Mezőgazdaság

Vége a trágyázási tilalmi időszaknak

Illusztráció: Pixabay
Győr+
2021.02.16. 07:18

Amennyiben a talaj nem fagyott, vízzel nem telített, és összefüggő hótakaróval nem borított, úgy a nitrátérzékeny területen február 15. után a trágyázás megkezdhető – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közleményében.

Hirdetés

A NAK talajtani szakértője, Sztahura Erzsébet azt tanácsolja, ügyeljünk arra, hogy amennyiben műtrágyázunk, úgy legyen az érintett területre 5 évnél nem régebbi talajvizsgálat. Csak annyit juttassunk ki, amennyi a talajadatok és a növény igénye megkíván, tehát készítsünk tápanyag-gazdálkodási tervet is. Nitrátérzékeny területen a termesztett növényekhez maximálisan kijuttatható nitrogénhatóanyag értékeket a vonatkozó jogszabály melléklete tartalmazza. Amennyiben még istállótrágya kijuttatása is tervezett, azt mindenképpen haladéktalanul a talajba kell forgatni. Ez a gazdálkodó érdeke is, hiszen így a nitrogén sem illan el ammónia formájában, hanem a növényt táplálja – figyelmeztet Sztahura Erzsébet.

A NAK közleménye kitér arra is: hígtrágyát talajvédelmi terv alapján a talajvédelmi hatóság felé történő bejelentéssel lehetséges használni. Ugyanakkor a szennyvíziszap, az engedélyokirattal nem rendelkező szennyvíziszapkomposzt a talajvédelmi hatóság engedélyével a tulajdonos, a földhasználó hozzájárulásával használható fel a tápanyagpótlásban, a talaj szervesanyag ellátásában. A talajtani szakértő rámutatott: fontos, hogy a nitrátérzékeny területeken a szerves eredetű – istállótrágya, hígtrágya, szennyvíziszap stb. – nitrogén kijuttathatósági maximuma 170 kg/ha/év.

Hirdetés
Amennyiben a nitrátérzékeny terület egyben NATURA 2000 védettséggel rendelkezik, úgy a legeltetéshez április 23-ig szükséges a természetvédelmi hatóság engedélye.

Trágyázásnál ügyelnünk kell a vízvédelmi sávok betartására, nem juttatható ki trágya felszíni vizek partvonalának 2 méteres sávjában, a tavak partvonalától mért 20 méteres sávban, egyéb felszíni vizektől mért 5 méteres sávban. A védőtávolság 3 m-re csökkenthető, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla 50 méternél nem szélesebb és 1 hektárnál kisebb területű. Szintén nem használható trágya forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól mért 25 méteres körzetben.

Sztahura Erzsébet kitért a trágyakazlak elhelyezésére is: az ideiglenes trágyakazlat minden évben más helyszínen kell kialakítani, s maximum annyi trágya helyezhető el ideiglenesen (legfeljebb 2 hónapig), amennyi adott táblára szükséges. Nitrátérzékeny táblák széleire is helyezhető ideiglenes trágyakazal legfeljebb 2 hónapra, ha a táblarész nem vízjárta, nem pangóvizes és nem alagcsövezett. Fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra nem helyezhető. A kazal a felszíni víztől minimum 100 méter távolságra kerüljön, oda ahol a felszín alatti másfél méter mélységben van legalább.

Fenti szabályok a Kölcsönös megfeleltetés részét is képezik, tehát be nem tartásuk ellenőrzés során az érintett területre jutó támogatási összeg csökkentését is jelenthetik – mutatott rá a szakértő.
Kapcsolódó témák: #mezőgazdaság | #természet |
likeold
a fb oldalunkat