Hirdetés
Ködlámpa

Ne kapcsolgassa kedvére!

Fotó: Marcali Gábor
Győr+
2019.12.02. 14:06

Az őszi, illetve a télbe hajló időjárás egyre több megoldandó közlekedési helyzet elé állítja a sofőröket. Ilyenkor az is egyre gyakoribb probléma, hogy a vezetők ok nélkül használják a ködlámpát, amivel akár balesethelyzetet is teremthetnek.

Hirdetés

A ködlámpáról érdemes tudni: a fényereje nagyobb a tompított fényszórókénál, ezért jobban vakít. Sokan úgy gondolják, a helyzetjelző mellett akár ködfényszórót is használhatunk, s nem kell a tompítottat felkapcsolni. Viszont az eset nem ilyen egyszerű. Első körben tisztázzuk a fogalmakat: a ködfényszóró egy speciális fény, ami elöl van az autókon, a ködlámpa pedig hátul található, azonos funkciót lát el. Már az elején szögezzük le: csakis akkor használhatjuk, ha indokolt, azaz ködben, sűrű hóesésben, felhőszakadáskor, vagy esetleges porfelhő esetén, a hátsó ködlámpa pedig csakis köd esetén!

Sokan azonban akkor is felkapcsolják, amikor bár sötét van, de a látási viszonyok tiszták, és semmi sem indokolja a használatát. A tompított fényszóró nem helyettesíthető a ködfényszóróval! A szembejövő sofőrt megzavarhatja, elvakíthatja, s akár baleseti helyzetet is teremthet vele a meggondolatlan közlekedő. A fényereje ugyanis sokkal nagyobb, mint a hagyományos tompított fényszóróké, s ennek jogszabályi alapja is van. Paragrafus szerint most nem idéznénk, de a ködfényszóróra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételeknél rögzítik, hogy a megvilágítás a járműtől 25 méter távolságban 1 luxnál több nem lehet (tompított fényszóró esetében legfeljebb 0,7 lux ez az érték). Ez a hátsó ködlámpára ugyanúgy vonatkozik. A szabálytalanul, azaz jogellenesen használt hátsó ködlámpa is lehet zavaró, vakító hatású.

Hirdetés

A gyakorlatban ezt leginkább a városban tapasztalhatjuk, például amikor a pirosnál a szemünkhöz kapjuk a kezünket, mert az előttünk álló kocsi bekapcsolt ködlámpája bántóan vakító. Bosszantó és veszélyes, számos koccanást eredményezett már.

A ködfényszóró és a ködlámpa használatát a KRESZ szabályozza, és az alábbiakat rögzíti:

„Tompított, vagy távolsági fényszóró helyett, vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelző ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják.”

Hogy mikor indokolt a ködlámpa és ködfényszóró használata, azt viszont a KRESZ nem konkretizálja. Vélhetően ez is az oka annak, hogy sokan félreértelmezik a szabályozás lényegét. A jogalkotók ezt más jogszabályban – a 6/1990 KÖHÉM rendeletben – tették nyilvánvalóvá, amelynek bárki utánanézhet az interneten.

Pontos szabályozás van tehát a ködlámpa használatára, és azért valljuk be, nem annyira ördöngösen bonyolult eldönteni, hogy az időjárás indokolttá teszi-e, hogy kattintsunk…

Hogy lássa, mit tesz kockára!

Fotó: police.hu

Az elmúlt hónapban országosan 71-en haltak meg az utakon. A statisztika három legfőbb tényezőt nevez meg a halálos balesetek okaként: gyorshajtás, elsőbbség meg nem adása és a kanyarodási szabályok megszegése. A rendőrség közlése szerint majdnem minden baleset megelőzhető lehetne a felelős közlekedéssel és a szabályok betartásával. A baleset megelőzésének érdekében meglehetősen meghökkentő, de roppant hatásos fotót tettek nemrég közzé: tetris challenge, egy baleset helyszínéről…

Kapcsolódó témák: #baleset megelőzés | #közlekedés | #rendőrség |
likeold
a fb oldalunkat