Hirdetés
Nincs két egyforma válás.

Egyre nő az egyszülős családok száma

Illusztráció: Shutterstock
Nagy Dóra
2020.02.18. 11:21

Mi van akkor, ha nincs kivel megosztani a napi feladatokat, nincs másik felnőtt a családban, akihez szólni lehetne? Dr. Tróznay Katalinnal az egyszülős családokról beszélgettünk.

Hirdetés

Az egyszülős családok száma az egész világon folyamatosan emelkedik. Magyarországon az elmúlt negyven évben megkétszereződött a számuk. Hazánkban ma mintegy 350 ezer családból hiányzik az egyik szülő. A másik beszédes adat, hogy több mint félmillió gyermek él egyszülős családban.

“Egyszülős családról beszélünk, ha valaki a gyermekét/gyermekeit egyedül neveli, mert elvált, özvegy, vagy már a várandósság alatt a másik vér szerinti szülő nem vállalta a gyermeket, vagy lemondott róla, illetve ha egyedül fogadta örökbe és egyedül neveli” – sorolta dr. Tróznay Katalin jogász, coach, a nemrég alakult Egyedülálló Szülők Klubja Győr vezetője.

Hirdetés

Élethelyzetek

Ha az egy szülővé válás folyamatát tekintjük, vannak közös és különböző helyzetek, amiket az egyszülősök megélnek. Viszonylag ritka, de – állami támogatottság esetén – nőhetne a száma a gyermeket egyedül örökbe fogadó egyszülős családnak.

“Ebben a helyzetben alapos és hosszú előkészület után, stabil anyagi és megérlelt érzelmi bázissal válik valaki egyszülőssé. Itt gyászfolyamat nem nehezíti a helyzetet, ugyanakkor az örökbefogadással járó, sokszor nehezített élethelyzetek a várva várt gyermekkel, a családi és közösségi beilleszkedésével felhozhatnak megoldandó helyzeteket – mutatott rá Tróznay Katalin.

Aki elveszti társát, először is a saját és gyermeke(i) gyászának feldolgozásával kell megküzdenie, ami önmagában is nagy feladat. Ugyanakkor özvegyként a megváltozott társadalmi szereppel és anyagi helyzettel is meg kell megbirkóznia a szülőnek.

Az élettársi kapcsolatok megszakadásából fakadó egyszülős létbe váltás elsősorban jogilag jelent különbséget a házassági kötelékből válókhoz képest. Mivel a kapcsolat megszakadása előtt jellemzően anyagilag is egyenrangú felek kapcsolatából születtek a gyermekek, ezért az egyszülős létet bátrabban, gördülékenyen kezelik itt a szülők. Ugyanakkor egyfajta gyászfolyamaton itt is átmennek a felek.

Nincs két egyforma válás. Talán az az ideális, ha mindkét fél úgy látja, hogy a kapcsolatuk, életük közös szálai valahol véget értek, és külön vagy mással szeretnék tovább folytatni. Ha sikerül is békével megbeszélniük mindent, és a gyermekek ügyeiben is konszenzusra tudnak jutni, a trauma érzelmi feldolgozása akkor is feladatként merülhet fel.

Sok helyen történnek viszont szélsőséges harcok, csatározások az elválásnál, ami lehet a változással, válással szembeni ellenállás megnyilvánulása, a gyászfolyamat része is, vagy egy megrögzött partner súlyos elakadása, akár személyiségtorzulása.

Az út

A folyamat mindenhogy kihívásokkal teli, amiben érdemes szakember segítségét kérni, ha az érintett akár kicsit is úgy érzi, hogy ezzel egyedül nem tud megbirkózni.

A békéhez vezető megoldás mielőbbi elérése nemcsak a szülő, hanem az érintett gyermekek sérülésének minimalizálása miatt is elengedhetetlen.

Tróznay Katalin hangsúlyozta, elengedhetetlen a gyermekünkkel történő nyitott és őszinte beszéd az életkorához igazodó nyelven. Mondjuk el túlrészletezettség nélkül, mi történt és történik vele és velünk, biztosítsuk szeretetünkről és arról, hogy bármi is történjék, mindig számíthat a szülőjére.

A klub vezetője arról is beszélt, problémát jelent az egyszülősöknek az elszigetelődés, az anyagi gondok, valamint a szervezési ügyek. Gyakran fordul elő, hogy mivel a napi rutin egy emberre hárul, az egyedül maradt szülő elégedetlen az elvégzett feladataival, erősödhet az önvád, az aggodalom a jövő iránt, de nagyon fontos, hogy türelemmel, megértően és együtt érzőn forduljunk magunk felé! Legyünk hálásak és elégedettek az aznapi tetteinkért, eseményekért és engedjük meg magunknak és gyakoroljuk az önszeretetet.

Stigma

Az egyszülősök még mindig stigmatizált családnak számítanak, pedig döntő többségük nem önként vállalta ezt az életformát. Az egy szülővé válás folyamatában megváltozik a társadalmi szerep. Tróznay Katalin fontosnak tartja, hogy ne azonosítsuk magunkat, pláne ne a társadalom által minősített özvegy vagy elvált szereppel. Értékünk nem szerepeinkben, külsőségekben, vagyonosságunkban vagy gyermekeink számában mérhető, hanem például a mindennapi helyzetkezelésünkben, ügyes megoldásainkban, gyermekünkkel vagy más szerettünkkel való kapcsolatunkban, valamilyen értékteremtő munkánkban.

A folyamat során újra kell strukturálni az emberi kapcsolatokat. Jótékony és gyógyító hatása van a barátokkal, megbízható ismerősökkel folytatott mély beszélgetéseknek, kerüljenek előtérbe a nagyszülők, ismerkedjünk hasonló helyzetűekkel a jobb megértésért, fogadjuk el a segítséget a környezettől, engedjük a gyermekfelügyeletet.

Az egyszülőség szegénységi kockázatot is hordoz. A családipótlék-kiegészítésben a gyermekét egyedül nevelő szülő mindössze 1500 forint kiegészítéssel kap többet a kétszülősökhöz képest. Valamint a tartásdíjakat sokszor nem a valós jövedelmi viszonyok alapján állapítják meg, vagy sok esetben be sem tudják azt hajtani az arra kötelezett félen – sorolta a klubelnök. Az egyszülős családokat Tróznay Katalin védelemre szoruló családoknak nevezte, szerinte a családvédelmi akciótervben nagyobb hangsúlyt kellene kapniuk a kétszülős, hagyományos családmodellek mellett.

Megküzdés

A sikeres megküzdés, a válás feldolgozása, az egyszülőséggel járó megváltozott feladatok sikeres teljesítése olyan életre szóló önbizalmat, megküzdési stratégiát, hittel és pozitív életszemlélettel teli jövőt indíthat el, hogy az egyszülős család életminősége rendeződhet, és a szülő később is nyitottan, bátran és sikeresen áll bele majd az élete során a későbbi komolyabb változásba, próbatételekbe.

Kapcsolódó témák: #család | #egészség |
likeold
a fb oldalunkat