Szakértők szerint a kutyák és macskák is megtapasztalják a veszteséget, ha elhunyt a gazdájuk: megváltozik a viselkedésük, étvágyuk, és gyakran depresszióhoz hasonló tüneteket mutatnak. A veszteség nekik is fáj, csak ők nem tudják elmondani.
Amikor egy családtag meghal, nemcsak az emberek gyászolnak. A házi kedvencek: a kutyák és a macskák is megérzik a veszteséget. Hiányzik nekik a hang, az illat, a napi rutin, és gyakran ugyanúgy zavarodottság, szomorúság, sőt depresszió jeleit mutatják, mint az emberek. Nem csak az emberek gyászolnak, az állatokat is megviseli szerettük elvesztése.
A veszteség az állat szemszögéből
A kutyák és macskák érzékenyek a környezetükre, különösen azokra az emberekre, akikkel egy háztartásban élnek. Ha a kedvenc egy szerette hal meg, akkor egy olyan személy tűnik el az életéből, aki életének egy fontos pontja volt: az ember, akihez kötődött, akinek a hangját, mozdulatait, illatát ismerte.
Sok állat ilyenkor:
• keresi az illetőt – a házban, a megszokott helyeken,
• elveszíti étvágyát, vagy épp fokozottan figyelmet kér,
• többet alszik, bújik, vagy épp visszahúzódik,
• megváltozik a viselkedése – lehet, hogy nyugtalan, vagy ellenkezőleg: teljesen fásult lesz.
A szakértők szerint ez nem „emberiesítés”, hanem valós érzelmi reakció. A gyász az állatoknál a biztonságérzet elvesztését jelenti.
Nem csak az elvesztett személy hiánya jelent stresszfaktort! Idegenek a lakásban, kevesebb figyelem, megváltozott napi rutin – ezek szintén negatív hatással lehetnek az állat viselkedésére/kedvére.
A család érzelmi terhei – és a kedvenc, mint gyásztárs
Azokban a családokban, ahol marad más hozzátartozó, a kedvenc sokszor a gyász „érzelmi tükre” lesz.
Az emberek sírnak, a hangulat megváltozik, a napi rutin felborul, és ezt az állat azonnal érzékeli.
Sokan arról számolnak be, hogy a kutyájuk „vigasztalta” őket: odabújt, nyalogatta a kezüket, figyelte a hangulatukat.
A kedvenc jelenléte sokszor segíti a gyász feldolgozását is. A napi gondozás, etetés, séta vagy simogatás értelmet és ritmust adhat a mindennapoknak, amikor minden más darabokra hullani látszik.
Hogyan segíthetünk a gyászoló kedvencnek?
- Adjunk neki teret és biztonságot.
Ne próbáljuk azonnal „felvidítani” – csak legyünk vele, engedjük, hogy a saját tempójában alkalmazkodjon. - Tartsuk meg a napi rutint.
A kiszámíthatóság nyugtatja az állatot. - Adjunk neki figyelmet, de ne erőltessük a közelséget.
A gyász alatt a túl sok inger is megterhelő lehet. - Figyeljünk a testi jelekre.
Ha tartósan nem eszik, apatikus vagy agresszív, érdemes állatorvossal, viselkedésszakértővel konzultálni.
Amikor a kedvenc a gazdáját veszti el
Ha a haláleset következtében a kedvenc gazda nélkül marad, nemcsak fizikai, hanem érzelmi támogatásra is szüksége van. Ebben az esetben az állat számára eltűnik az életének legfontosabb pontja. Egy új otthonba kerülve – legyen az rokon, barát vagy menhely – idő kell, mire újra biztonságban érzi magát.
Fontos, hogy:
• az új gazda legyen türelmes,
• próbálja fenntartani a megszokott napi ritmust (étkezés, sétaidő, alváshely),
• ne kényszerítse az állatot azonnali kötődésre – az új bizalom idővel épül.
A szakemberek szerint érdemes az ilyen helyzeteket nem bagatellizálni. A kedvencnek is jár a gyászidő.