Tanainé Városi Ágnes, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum főmuzeológusa avatta be a Győr+ Rádió hallgatóit a „Nagypéntek” történéseibe, a népi hagyományok rejtelmeibe, a Húsvét magasztosságába pénteken.

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe. Az Újszövetség szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt, kereszthalálával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak. A húsvétnak megfeleltethető az időben korábban kialakult zsidó vallási ünnep, a szabadság ünnepének (hág háhérut) is nevezik. A húsvét a pészahhal ritkán esik egybe, mivel a Hold járása szerinti naptár és a két változó ünnep számításától függ. A húsvét közeli időpontra esik a tavaszi nap-éj egyenlőség idején tartott ősi pogány termékenységi ünnepekhez is (például Ostara), amelyek eleme az újjászületés. Az ünnep napjainkban sokak számára a tavasz beköszöntének ünnepe, amely vallástalan tartalommal, a szabadban töltött szórakozást jelenti, a húsvéti nyúl és a húsvéti tojás szimbólumaival.

Tanai Városi Ágnes beszélt a népi szokásokról, az étkezés böjt utáni sokszínűségéről, a locsolás kialakulásáról beszélt a Magunk Közt adásában, amelyet itt lehet meghallgatni: