A Közel-Keleten kialakult konfliktus nemcsak a térséget érinti, hanem közvetett módon Európára és Magyarországra is hatással lehet. Az energiaellátás, az olaj- és gázpiac, valamint a geopolitikai folyamatok mind olyan tényezők, amelyek miatt a fejleményeket itthon is figyelemmel kell kísérni. Demkó Attila biztonságpolitikai szakértőt arról kérdeztük, milyen forgatókönyvek képzelhetők el, és ezek miként érinthetik Magyarországot.

– A közel-keleti konfliktus milyen hatással lehet Magyarországra?
– Az egyik verzió az, hogy gyorsan véget ér.  S úgy ér véget, hogy a Nyugattal, Amerikával, Európával barátságosabb iráni rendszer kerül hatalomra. Ez akár viszonylag rövid távon is a stabilabb olajpiaci, sőt gázpiaci ellátáshoz vezethetne. Főleg olajban, a gáz az egy hosszabb történet. Iránnak nagyon komoly gázkészletei is vannak, és ez stabilizáló lenne. Tehát ez a jó verzió. Továbbá a menekültek kérdésében még jobban együttműködhetnénk Iránnal, hiszen Afganisztán, Pakisztán felől Irán fogja az európai határokat, ami jó.

A kevésbé jó verzió az, hogyha elhúzódik a konfliktus. Akkor hosszabb távon magasabb benzin- és dízelárakkal kell számolni. Ha a földgáz ára felmegy, akkor nem csak a fűtés, hanem az elektromosság is drágul, hiszen annak egy része is földgázból van. Tehát azoknak, akik a rezsicsökkentett áron túlfogyasztanak, biztos, hogy több áramdíjat kellene majd fizetniük. Illetve megindulhat egy menekülthullám is, amit kezelni kellene.

A harmadik verzió az, hogy teljesen elszabadul a történet. Eddig is voltak iráni csapások, tehát nem csak az iráni olaj esik ki, hanem az egész térség olajtermelése súlyos és hosszú távú sérüléseket szenved. Illetve a katari LNG kiesése még magasabb árakat jelentene. Nyilván az a magyar gazdaságot és az európai gazdaságot sem segítené, ha magas az olaj és a gáz ára.

S van még egy plusz lehetőség is: nem feltétlenül húzódik el a háború, de lesz egy iráni belső polgárháború. Akkor lehet, hogy az öböl menti olaj- és gázkapacitásokat gyorsan újra lehet éleszteni, és Irán esne ki nagyobb részben. Ez hárommillió hordót jelent, ami nagyjából a világtermelés három százaléka, ami azért nem jelentéktelen. És akkor a menekülthullám megint csak megindulhat…

Tehát ez egy három plusz egy verziós történet is lehet. Mind a háromnak megvan a maga esélye, csak azt nem tudjuk, hogy mennyi az az esély. Szerintem ezt a világon senki nem tudja megmondani, vagy megjósolni, hogy egy hét, vagy két hét múlva mi lesz Iránban. Valószínűségeket lehet megfogalmazni, annyit, hogy melyik a legvalószínűbb. Én inkább az elhúzódást látom valószínűnek, de hogy mi lesz a vége, azt nem tudom. Remélem, hogy tévedek.

– Tehát inkább a második forgatókönyvet tartja valószínűnek?
– Igen. Azt, hogy ezt nem sikerül egy-két hét alatt megoldani, még egy hónap alatt sem, tehát viszonylag hosszabb távon emeli az olajárakat, és ez sokba kerül. Ám nem azt mondom, hogy az Egyesült Államok nem fog a végén eredményt elérni. Ez hosszú távon nagyon jó is lehet, csak nem lesz könnyű. Az már most látszik, hogy ez nem az, mint korábban Venezuela esetében.

– Magyarország ilyenkor mit tehet? Van mozgástér a külpolitikában?
– Magával Iránnal mi semmit nem tudunk tenni. így ezzel a helyzettel sem. Magyarországnak, de még az Európai Uniónak sem osztottak sok lapot. A kérdés inkább a Barátság kőolajvezeték és a Testvériség gázvezeték. A szállítások leállítása már európai érdeket is sért, mert ugye eddig csak magyar és szlovák érdeket sértett. Ám ha nem jön a gáz Katarból a világpiacra – ami nagyrészt Ázsiába ment –, akkor az ázsiaiak kezdik elszívni Európától a gázt. Ki kell hangsúlyozni, hogy egész Európában nagyon alacsony szinten vannak a tárolók. Kemény volt a tél szinte mindenhol, ezért ezeket fel kell tölteni. Most viszont jóval drágább gázból történik a betáplálás. Ez már most is kétszerese a korábbi árnak. Az olaj világpiaci kínálatának nagyjából húsz százaléka jön ki az öbölből. Ahogy fentebb is említettem, Irán önmagában három százalékot ad, azaz hárommillió hordót. Ez sem kevés, de a teljes térség kiesése nagyon nagy problémát jelentene. Igaz, hogy lehet alternatív útvonalakat találni, vannak föld alatti csővezetékek, de kérdés, hogy Irán támadja-e ezeket? A legrosszabb esetben az öböl menti arab országok kitermelő kapacitásait, exporttermináljait vagy akár a hajókat is támadhatja. S ha kiesik a közel-keleti olaj, akkor az orosz olaj nagyon hiányozni fog Európának…

– Ez megerősítheti a magyar és szlovák álláspontot Európában?
– Azt gondolom, igen. Az is megerősítheti, hogy az ukránok nem mondanak igazat a vezetékek ügyében. A legszkeptikusabb európaiak számára is nyilvánvaló, hogy az ellenőrök be nem engedése azt jelenti, hogy nem mondanak igazat. Ha odaengedik az ellenőröket a Barátság kőolajvezetékhez, és kiderül, hogy egy hónapon át hazudtak, az sem jó Ukrajnának. Tehát igazából Ukrajna most egy nagyon nehéz helyzetben van. Senki nem járt jól az iráni háborúval. De európai érdek lenne az is, hogy az olajat ne a világpiacon kelljen megvenni, még azt sem, ami Szlovákiának és Magyarországnak kell.

– Ez azt jelenti, hogy növekedhet az orosz energia szerepe Európában?
– Ha hosszabb távon nem jön elég olaj az öbölből, az felértékeli az orosz olajat, kétségtelen. Az orosz olaj Európába is tud jönni, és a világpiacra is. Ám a lényeg végeredményben az, hogy legyen elég az európai piacon. S nem biztos, hogy lesz elég akár olaj, akár LNG-gáz, ha kiesik az öböl. Ilyen esetben az oroszok fontossága egész Európa számára növekedni fog. Azt viszont fontos hozzátenni, hogy nem tudjuk, ez öt nap, ötven nap vagy ötszáz nap lesz… Nem gondolom persze, hogy ötszáz nap lenne, de a jelek nem túl jók.

– Sokakat foglalkoztat, hogy a turizmus szempontjából mennyire biztonságos most a térség?
– Sokat elmond, hogy jelenleg nincsenek repülőjáratok a térségbe, ezért azt gondolom, hogy most ne menjenek oda az emberek, sőt, nem javasolnám, hogy bárki oda utazzon. Egyiptom vagy Törökország más helyzetben van, de az öböl térsége – például Dubaj – egy időre inkább kerülendő, bármennyire is népszerű.

– Mennyire kell aggódnia a magyar lakosságnak?
– Magyarországnak jelentős tartalékai vannak. Több más európai országgal ellentétben megnöveltük a gáz- és olajkitermelést is, mindkettő körülbelül húsz százalékkal nőtt. Tehát egy alapellátást biztosítani tudunk. Arányaiban Magyarország nem áll a legrosszabbul Európában ezen a téren. Nyilván nem árt a takarékosság, de pánikolni nem kell. Az is igaz, hogy Magyarország ezektől a konkrét eseményektől nagyon messze van. Az iráni rakétafenyegetés ránk nem vonatkozik. Az ukrán háború közvetlenebb hatású, ez inkább közvetett hatás, elsősorban energetikai fronton.

– Ön szerint mi lenne a legjobb kimenetel?
– Magyarországnak és az amerikaiaknak is az lenne a legjobb, ha sikeres lezárás történne, és a Nyugattal együttműködni kész kormányzat kerülne hatalomra Iránban. Egy Európa és Amerika felé forduló Irán rendkívül fontos lenne az olaj- és gázkincsei, valamint geopolitikai helyzete miatt…