Hirdetés
Történelem

664 éve volt a prágai Károly-híd alapkőletétele

Fotó: Freepik
Ihász Nóra
2021.07.09. 15:42

Prága Európa egyik legszebb fővárosa, ezen valószínűleg kevesen vesznének össze, akármennyire is szubjektív, hogy kinek mi a szép. A cseh ékszerdoboz egyik legkülönlegesebb – és egyben leglátogatottabb – éke pedig nem más, mint a több száz éves múlttal rendelkező Károly-híd.

Hirdetés

1357. július 9. – ezen a napon, vagyis pontosan 664 éve történt a híres-neves híd alapkőletétele. Az átkelő Luxemburgi Károly német-római császár megbízásából épült, s a Moldva folyó két partját (az Óvárost és a Kisoldalt) hivatott összekötni.

A híddal kapcsolatos munkálatok közel 50 évig tartottak, utána azonban beért a megannyi munka gyümölcse: a Károly-híd a gótikus építészet gyöngyszemévé vált, s a cseh főváros arculatának esszenciális eleme lett.

Hirdetés

A számmisztika tényleg védi a hidat?

Luxemburgi Károly nevéhez nemcsak számos építkezést köthetünk, hanem szintén neki köszönhető a prágai egyetem (Közép-Európa első egyetemének) megalapítása, a művészeti és tudományos élet pártfogolása, valamint a főváros pezsgő kulturális és gazdasági életének kibontakoztatása.

Komoly számítások húzódnak az 1357. július 9-én, reggel 5 óra 31 perckor történő alapkőletétel mögött. Királyi asztrológusok és a számmisztika tudósai állapították meg, hogy az 135797531 számsor szerencsét hoz, hiszen palindrom, ami azt jelenti, hogy elölről és visszafelé olvasva is ugyanazt kapjuk. Talán ennek köszönhető, hogy a harmincéves háborút, az 1848-as forradalmakat és a második világháború időszakát is épségben átvészelte?

Tojást is keverhettek a habarcshoz?

Érdekesség, hogy a híd 516 méter hosszú és 10 méter széles, s a kezdetekkor egyszerűen kőhídnak nevezték, majd 1870-ben kapta meg mostani nevét, IV. Károly után. Az átkelő terveit Peter Parler német származású cseh építész és szobrász készítette, akinek munkássága később döntően meghatározta Prága arculatát. A híd anyaga csehországi fehér mészkő kváder, ám a legenda szerint tojást kevertek a habarcshoz, bízva abban, hogy így erősebb lesz a kövek összetartása.

Fotó: Freepik

Szobormásolatokkal a rongálások ellen

A Károly-híd két végét gótikus tornyok zárják le, közepét pedig a XVII. század óta aranyozott fakereszt díszíti. Lehetetlen nem észrevenni, hogy mennyi szobor ékesíti az átkelőt (összesen 30). Ezek közül a legtöbb barokk stílusban készült, a XVIII. század elején, s egyesével helyezték el őket.

Elsőként Nepomuki Szent János, az ország védőszentjének szobrát állították fel, még az 1400-as években, a legtöbb alkotást pedig a XVII. és XVIII. század között helyezték el a kőhídon. Nem sokan tudják, hogy szinte mindegyik szobor csak másolat, az eredeti műalkotásokat a prágai Nemzeti Múzeum Lapidáriumában őrzik. Szükség is van rá, hiszen a turisták rongálása is nagy károkat tud okozni.

Amíg napjainkban leginkább rendezvények és vásárok kedvelt helyszínéül, és a turisták egyik kedvenc célpontjául szolgál a híd, addig a középkorban ez volt a városi élet központja, kereskedtek és ítélkeztek, sőt nemegyszer lovagi tornákat is tartottak rajta.

Kapcsolódó témák: #Károly-híd | #Prága | #történelem | #utazás |
likeold
a fb oldalunkat