Hirdetés
Maradjunk mozgásban otthon!

A tétlenség a stressz melegágya

Illusztráció: Pixabay
Szabó Csilla
2020.04.30. 17:30

Kaszás Péter vezetéspszichológiai szakértő szerint úgy tudunk megküzdeni a vírusjárvány okozta stresszel, ha tervezünk és minden napra jut tennivalónk. A tétlenség a legnagyobb ellenségünk lehet, és bizony ki kell lépnünk a komfortzónánkból, hogy alkalmazkodjunk a megváltozott életünkhöz, amely az önismeretünk fejlesztésében is segít.

Hirdetés

Kaszás Péter szerint a koronavírus okozta járványhoz hasonlóra még nem volt példa senki életében, nincs rá kidolgozott megküzdési stratégia. A klasszikus stresszkezelés – a megküzdesz vele vagy elfutsz – most nem működik. A veszélyhelyzet bizonytalanságot, félelmet generál, az eltelt több hét érzelmi és anyagi bizonytalanságot szült mindannyiunkban. Még azoknál is jelentkezik az érzelmeikben, akik jó anyagi körülmények között élnek, mert nem tudni, hogy ennek a járványnak mikor lesz vége és milyen áldozatokkal jár. Az ember szereti eltervezni a jövőt, rövid vagy hosszú távon, de mindig előre tekint, most ez sem lehetséges. Szokatlan az összezártság, nem szoktunk a hétköznapjainkban a családtagjainkkal ennyi időt tölteni, ami egy idő után feszültségkeltő lehet.

Kaszás Péter

„Valójában már három olyan stresszkiváltó helyzetet soroltam (stressz, bizonytalanság, összezártság), amelyek önmagukban is kihívást jelentenek, nemhogy együtt, egy időben megélni ezeket. A légi katasztrófákhoz hasonlít ez a helyzet, ahol három dolognak kell együttesen jelentkeznie, önmagában egyik sem okoz szerencsétlenséget, de ha egyszerre történik, az katasztrófát jelent” – hasonlította össze a szakember az ismert stresszhelyzeteteket.

Hirdetés

Sok hét telt el a járvány kezdete óta, az előrejelzések szerint még ezután jön a neheze. Ahhoz, hogy kezelni tudjuk a vírusjárvány okozta stresszt az életünkben, Kaszás Péter azt javasolja, rövid távú célokat tűzzünk ki, legyen az napi, heti cél, amiért érdemes minden nap felkelni. A gyermekes családokban könnyebb a helyzet, mert ott mindig „bőven akad feladat”. Lassan elfogynak az otthoni teendők, ezért is fontos, hogy mindig legyen feladatunk. A napi és heti rutin újragondolásában figyeljünk arra, hogy tevékenyek legyünk és mindig legyen célunk, amiért még ha csak aprócska is, de küzdeni kell. Ezek hiánya azonnali elakadást jelent, azaz stresszt okoz, feszültséget vált ki belőlünk.

Illusztráció: Pixabay

A most „megadatott” időt a veszélyhelyzetben használjuk önfejlesztésre, eddig halogatott munkákra, tanulásra, hasznos szabadidős tevékenységre. A home office-ban dolgozóknál nem csak a munkahelyi vezetőknek, hanem magunknak is figyelni kell arra, hogy ne fogyjon el a munka. Legyünk kreatívak, találjunk olyan feladatot a hivatásunkban is, amit még el tudunk végezni, ha főnökünktől nem is kaptunk rá utasítást! A tétlenség a legnagyobb ellenfelünk ebben a helyzetben, a stressz melegágya és elindítója, ha nincs mit csinálnunk.

Gondoljunk arra, hogy ez csak átmeneti helyzet, fogadjuk el és alkalmazkodjunk hozzá. Ha tudjuk, ne kezdjük el a tartalékainkat felélni, beosztással tervezzünk előre. Ne álljunk meg! Jó üzenete van az oktatás online módszerre áttérésének, hiszen azt mutatja meg, hogy újratervezés kell, ki kell lépnünk a komfortzónánkból.

Illusztráció: Freepik

„Nagyszüleink példája mutathatja, hogy a háborúban hogyan alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez: éhezés, bombázás miatt pincékben átélt hetek, hónapok. Nekünk csak otthon kell maradnunk” – hívta fel a figyelmet Kaszás Péter rámutatva arra, hogy a stresszkezelésben nagyon fontos az önismeret, amely felértékelődik és folyamatosan tanulható.

Az érzelmi tudatosságunkat tesztelhetjük és fejleszthetjük, ha figyelünk arra, milyen szituációk okoznak számunkra negatív érzést, illetve a viselkedésünk milyen hatást gyakorol a másik emberre. Legegyszerűbb a stresszes szituációk naplózása, írjuk le, milyen érzések kerítettek hatalmukba bennünket az adott pillanatban, és minél jobban körüljárjuk a helyzetet, annál jobban kirajzolódik egy viselkedési minta, legyen az a sajátunk vagy a másik emberé. Ennek beazonosítása már nagy lépés az érzelmi tudatosság, a tudatos viselkedés felé, amely nyomán csökkenthetjük a stressz kialakulását. A vírusjárvány mint téma, nem kell, hogy a mindennapjaink meghatározója legyen, ne merüljünk el a hírek forgatagában, inkább csak napirendünk kisebb része legyen! Az „énidő” kiemelt fontosságú, muszáj megteremteni önmagunknak és a családtagjainknak is. Ha tudunk viccelődni, nevetni önmagunkon vagy együtt a családtagokkal, tartsuk meg jó szokásként, mert nevetéssel megszelídítjük a félelmeinket, amivel könnyebben felülkerekedhetünk a stresszhelyzeteken.

Kapcsolódó témák: #koronavírus |
likeold
a fb oldalunkat