A mulcsolás régi, több száz éve alkalmazott technika, talajtakarást jelent, általában valamilyen kerti vagy mezőgazdasági hulladék anyaggal, ilyen lehet a fűnyíráskor levágott fűnyesedék, fakéreg, felaprított faágak, levelek vagy széna.

Első ránézésre nem tűnhet rendezettnek az a kert, ahol a mulcsolást alkalmazzák, de ez a kertművelési módszer számos előnnyel jár a tulajdonosok részére (kevesebb munka, költséghatékonyság), a növények számára pedig nagyon kedvező hatású.

A mulcsolás művelete a következő: fogjuk a mezőgazdasági hulladék anyagot és a növények köré terítjük. A frissen kiültetett palánták alá vékonyabb réteg, később a nagyobb növények köré 5-10 cm vastag takaró is kerülhet.

Több érv is szól az alkalmazása mellett:

1. A talajtakarással kisebb mértékben van szükség a rendszeres kapálásra, ásásra vagy gépi művelésre.

2. A leterített réteg védelmet biztosít a gyomok ellen, így kevesebb munkával is gyommentes maradhat a kert.

3. A mulcsréteg lassítja a talaj kiszáradását, segít megtartani a talaj nedvességét, még nagy melegben is, ezáltal kevesebbet kell locsolnunk.

4. A leterített réteg képes felszívni, és magában tartani a vizet, így a talaj sokkal tovább nedves marad a növények számára.

5. Melegebb közeget biztosít a növényeknek, ezáltal a fagyoktól is megvédi őket.

6. A mulcsolás által növényeink tiszták maradnak, betakarításuk is könnyebb.

7. A mulcs alatt a talajlakó mikrobáknak köszönhetően fellazul a talaj.

8. A kerti hulladék anyag bomlásával humusz képződik, a talaj tápanyagokkal gazdagodik, javul a szerkezete.