Forró a nyarunk, kevés csapadékkal. Így van bőven tennivaló a díszkertünkben és a konyhakertünkben is, főleg ha azt szeretnénk, hogy a nyári pompája minél tovább tartson. 

Beszéljünk először a kertek királynőjéről, a rózsáról. Az elvirágzott részeket folyamatosan távolítsuk el. A futórózsánál elég az elnyílt virágfejeket levágni, a bokorrózsánál érdemes az első ötös levélig visszavágni. Az egyszer nyíló futórózsát erősen vágjuk vissza, hiszen az új, idei hajtásokon fogja hozni jövőre a virágait. 

Az elvirágzott évelőkről – ha csak nem díszít a magja – vágjuk le az elnyílt virágokat, mert a magok érlelése csak felesleges energiát von el a növényektől. Mivel száraz az idő, és a lombos örökzöldek vagy épp a hangafélék más növény árnyékától nem kapnak elég nedvességet, könnyen kiszáradnak, ezért ezek locsolásáról folyamatosan gondoskodni kell. Inkább ritkábban, de nagyobb vízadaggal öntözzünk.

A tűlevelű és örökzöld (pl. tuja és fenyőfélék) sövénynövényeinket augusztusban metsszük vissza, vagy nyírjuk formára. Arra figyeljünk, hogy a sövény oldalát mindig úgy nyírjuk meg, hogy felfelé haladva kissé keskenyedjék. Ennek az a lényege, hogy az alsóbb részek nem árnyékolódnak le, így nem kopaszodik fel a növényünk. Metszés előtt ellenőrizzük a növényünket, és ha egy-egy nagyon erős hajtást találunk benne, azt inkább metszőollóval a kívánt alaknál jóval mélyebben vágjuk vissza. Ha szoliterként (egyedül állóként) nevelünk örökzöldet/fenyőfélét, és az alakját szeretnénk befolyásolni, azt is most tehetjük meg. Augusztus végétől már ültethetők az örökzöldek és fenyőfélék akár konténeres egyedei. Az augusztus végi erős napsütés miatt a frissen ültetett örökzöldeket, főleg a fenyőféléket, az ültetést követően árnyékoljuk le. Erre a legjobb vagy egy nádfonat, vagy zöld raschel lapkelme. Természetesen a rendszeres és bőséges locsolásról se feledkezzünk meg, amit lehetőleg a reggeli vagy a késő esti órákban végezzünk el. 

Az elnyílt évelőket augusztus végétől már átültethetjük, és a már földdé érett komposzttal takarjuk be. A frissen ültetett növényeket sohase tápoldatozzuk, ne szórjuk meg műtrágyával, ugyanis ezen sók inkább gátolják, mintsem segítik a gyökérképződést.

Terményáldás a konyhakertünkben is 

A veteményesben a folyamatos szedés mellett figyeljünk oda, hogy a betakarítás és a szállítás közben ne sérüljenek zöldségféléink. A beteg, sérült termést mindig elkülönítve tároljuk. A szabad földbe vetett görögdinnye lassan érni kezd. Fanyelű késsel óvatosan kopogtassuk meg, s a tompa hangot adókat szedjük. A csemegekukoricát figyeljük, a kifejlett csövek már szedhetők. Szedés előtt érdemes a csuhét lehúzni a kukoricacsőről és megnézni a magok kifejlettségét. A bab folyamatos szedésével elősegítjük a további szemek érését, így akár több termést tudunk betakarítani az adott növényről. A bokor- és karós babokat rendszeresen szedjük, a hónap közepétől.  

Ha csapadékos az idő, vagy ha felülről öntözünk, a burgonya- és paradicsomvész is megtámadhatja növényeinket. Ezért érdemes 10-14 naponta permeteznünk rézzel vagy rézpótló szerekkel. A tökféléket és az uborkát is tartsuk szemmel, és ha kell, lisztharmat ellen permetezzük. Sajnos a levéltetvek is károsíthatják zöldségféléinket, ezért ez ellen is védekeznünk kell. Ha többféle hagymát takarítunk be, a fajtákat külön tároljuk, így a felhasználás során nem keverjük össze azokat.

A zöldségeskertünk talaját folyamatosan tartsuk gyommentesen, mert elnyomják a növényeinket, elveszik tőlük a tápanyagot, és később már különben is nagyon nehéz a gyomtól megszabadulni. 

Fokozottan figyeljünk az allergén gyomokra, például a parlagfűre, mert ezért még büntetést is kaphatunk.