Nagyon fontos a fűmagkeverék azért, mert egy jófajta keverék legalább 5-6 fajta összekeveréséből áll, hiszen a gyep egész élettartamát fogja meghatározni, azaz 12-15 évet.
Laikusként nehéz választani, de ha ismerjük kertünk adottságait, valamint tisztában vagyunk azzal is, hogy mennyi időt tudunk/akarunk a gyepfelület ápolásával foglalkozni, akkor minden adott lesz, hogy a megfelelő „zöldet” ki tudjuk választani.
Nem csak a márka számít, minél jobb fajta keveréket választunk, annál nagyobb az esélyünk a szép zöld és tartós gyepre. Fontos figyelembe venni, hogy a füvet rendszeresen nyírni kell, 5-7 naponta, jó minőségű tápanyagot kell számára biztosítani (nem csak nitrogén-utánpótlás), és a legfontosabb a víz utánpótlása. Tudjuk-e rendszeresen, legalább heti három-négy alkalommal 3-4 liter víz/m²mennyiséggel locsolni a nyári időszakban?
Nagyon fontos a környezet. Ha egyenletes levélzetű, szép struktúrájú gyepet szeretnénk – ezek vékony szálú gyepek –, és tudunk számára vizet és tápanyagot biztosítani, akkor válasszuk a sport vagy golf keveréket. Ha nem tudjuk a rendszeres vízutánpótlást vállalni, akkor az utóbbi időben elterjedt mediterrán vagy szárazságtűrő fűmagkeveréket válasszuk. Ha ezt locsoljuk és tápanyagozzuk, akkor nagyon szép zöldfelületet kapunk, ha nem, akkor egy sárgászöld, de használható felületünk lesz, amit a növekedése ütemében akár 10-15 naponként nyírunk. Igaz, az ilyen keverékeknél a fűszálak 2-3-szor olyan vastagok, mint egy sport keveréknél, de jobban is bírják az akár extrém szárazságot.
A fűmagnemesítés az utóbbi időben a nádképű csenkesz irányába tolódott el, hiszen egy szélesebb szálú fű a megszokott pázsithoz képest, de sokkal jobban bírja a mélyre vágást, strapabíróbb és ezt a mélyre hatoló gyökérzetének is köszönheti. Így ideális az öntözőrendszerrel el nem látott kertekbe, de például gyermekek vagy házi kedvencek által használt kertekben is. A plusz vizet természetesen még zöldebb színnel fogja meghálálni.
Kertünk talajának minősége tudja legjobban befolyásolni a növényeink fejlődését, hiszen a talaj összetétele nagyban befolyásolja a víz- és tápanyagmegtartó képességét és a humusztartalmát is. Magyarországi viszonylatban a talajok felső 15-30 cm-es rétege a humuszban gazdag termő rész. Alatta található az úgynevezett altalaj, ami humuszban, szerves anyagokban, mikroorganizmusokban szegény, azaz majdnem élettelen közegnek kellene tekinteni, ezért ha egy ilyet vitetünk a kertünkbe, azt bizony talajjavítással kell élhetővé tenni. Nem is beszélve a gyomszennyezettségéről, és elsősorban nem az egynyári gyomokra gondolok (szőrös disznóparéj, fehér libatop, parlagfű), mert ezek ugyan kikelnek, de a rendszeres fűnyírás hatására eltűnnek a gyepfelületből.
Ami nagyobb probléma, az az apró szulák erős gyökérzete és a fűszálak közti elfutása. Mivel kétszikű növény, vegyszeresen eltávolítható.
Ami a legnagyobb gond, az a tarackbúza, ami a tarackoló gyökerével is szaporodó, hiszen talajmunkával ezt szétdarabolva újabb növényeket hozunk létre. Ha ezt bent hagyjuk a fűben vagy beengedjük, mivel ez is egyszikű, mint a fű, majdnem lehetetlen kiirtani. Ezért erre az a legjobb megoldás, ha hagyjuk kizöldülni és totális gyomirtóval (fozát hatóanyaggal) legalább kétszer végzünk egy gyomirtást. Az utolsó permetezést követően 14 nap múlva végezzük el a talajmunkát, azaz a vetés előkészítését. A talaj javítását érett istállótrágyával, amely majdnem földszerű, vagy érett komposzttal a legjobb elvégezni. De kapható szárított, granulált trágya is, ami inkább csak a talaj tápanyagtartalmát javítja. Nagyon kötött talajoknál a homok hozzákeverése a legjobb talajlazítás. Ha tudunk tőzeget venni, azzal a talaj szerkezetét lazítjuk és javítjuk a vízmegtartó képességét is.