Lassan már minden termés bekerül a kertekből a gyümölcstárolókba. A fák alól szedjük fel a hullott gyümölcsöt és vigyük a komposztba. Ami meg még szép, abból lesz a rétes. Hamis az a babona, miszerint a diót verni kell, és így bőséges termést hoz. Ne tegyük, mert ezzel a fának sérüléseket okozunk.

A téli tárolóba, pincébe betárolt gyümölcsöt rendszeresen ellenőrizzük. Jó megoldás, ha nem ládába, hanem sűrű polcokon egy sorával tároljuk a termést, így nem nyomják egymást és könnyebben áttekinthetők. Már a mogyoró is a földre hullott, szedjük fel és jól szellőző száraz helyen tároljuk. Frissen törve igazi csemege az esti tévézéshez. Ha a kertből már felszedtünk mindent, kezdjük meg a talaj lazítását (nem ásását). Egy igazi kertbarát ásóvillát használ, mert tudja, hogy a talajt nem megforgatni, hanem meglazítani kell.

Irány a faiskola vagy kertészeti áruda, mert megjöttek a szabadgyökeres gyümölcsfák, amik lehetnek suháng – ez egy szál törzsből áll, vagy koronás oltványok – ez egy törzs, mely elágazik, azaz koronája van.

Mindkettő jó, sőt a suháng talán még jobb, mert ott mi tudjuk kialakítani a törzs magasságát és az ágemeleteket. A koronás oltványt is nagyon erősen vissza kell metszeni, hogy szép ágrendszere és koronája legyen. Fontos, hogy az oltványoknak szép, ép, egészséges gyökere legyen. Az oltás helyének a föld felszíne fölött 3–5 cm-rel kell lennie.

A fa gyökeréhez ne tegyünk trágyát vagy komposztot, ezt mindig az ültetőgödör aljára tegyük. A fák gyökerét felső talajrétegből származó, humuszban gazdag talajjal tömörítsük. Figyeljünk rá, hogy szállításnál a fa gyökérzete ne száradjon ki. Ha nem tudjuk elültetni, vermeljük le, de vízbe sohase állítsuk.

Sok kertbarát kérdezi, hogy komposztálható-e a diófa levele. Igen, komposztálható, de csak úgy, ha 15–20 cm vastagságban kerül a komposztba, és közéje fűnyiradékot vagy más zöld növényi részt teszünk. Nem kell átmozgatni, de egy évig állni kell hagyni a komposztálót vagy komposztprizmát.

Lassan itt az utolsó fűnyírás ideje. Ilyenkor érdemes egy picit magasabbra hagyni (1-2 cm-rel) a füvet. Ha nagyon mohás vagy csomós a gyepünk, végezhetünk gyepszellőztetést, ami után az üres foltokat felülvethetjük. Kijuttathatunk téli felkészítő tápanyagot is, ami kálium túlsúlyos műtrágyát jelent. Ettől zöldebb és télállóbb (azaz stressztűrőbb) lesz a gyepünk. Fontos az egyenletes szórás, mert ha túlzásba visszük, kiégetjük a gyepet.

Most ültethetjük a kertek királynőjét, azaz a rózsát, akár konténeres (cserepes), akár szabad gyökerű változatát is. Figyeljünk oda, mert a rózsa napfényigényes növény, legalább 6–8 órán át szereti, ha nap éri. Fontos, hogy az oltás helye a föld felszíne alá kerüljön, és a vesszőket 2-3 rügyre vágjuk vissza. Ültetést követően jól locsoljuk be a növényt (8–10 l víz/tő) és ezután kupacoljuk, töltsük fel, nehogy megfagyjon.

Most ültessük el (vagy vissza, ha nyáron kiszedtük) a tavaszi hagymásainkat. Frissen trágyázott földbe ne ültessünk hagymásokat. A szabály az, hogy a hagyma magasságának a kétszerese az ültetési mélység. Még nem késő a cserjéket vagy épp az elősövényt megmetszeni. Az elöregedett vesszőket érdemes eltávolítani, így folyamatosan üdék és dúsak maradnak a bokraink.

Éjszaka már fagyhat, így a kertből minden fagyérzékeny növényt most már vigyünk be. Előtte ne feledjük el ellenőrizni, hogy nincs-e rajta élősködő. A földigiliszta és a meztelen csiga is nagy kárt okozhat rajtuk a telelőhelyen.

Kertbarát Magazinunk kisfilmjeit a YouTube-on és a Facebookon is visszanézheti!