Nem meglepő módon, Szentiván legrégebbi épülete a barokk templom, melynek építése 1743-ban fejeződött be. Harminchat méter magas tornyára 1760-ban helyezte fel a keresztet Fetz Marius mester. A templom titulusát, Keresztelő Szent Jánost ábrázoló oltárkép Climes G. alkotása. A keresztúti képeket a bécsi Deiller József cége készítette. 1859-ben a falu szülötte, Molnár Vid kapucinus szerzetes egy értékes Szűz Mária képet adományozott a templomnak, mely később máshová került.

A második világháború befejezése után a hívek hálakeresztet állítottak, hogy községük nagyobb áldozatok nélkül élte túl a front átvonulását. A kórusfeljáróval szembeni helyiségben 1948-ban lourdes-i barlangot alakítottak ki. Két évvel később, a Szentév megörökítésére Sugár Gyula készített keresztet, mely jelenleg is a szentély mennyezetén függ.

A kilencvenes évektől kezdve elvégezték a templom külső és belső tatarozását, melynek keretében lecserélték a tetőszerkezetet, felújították az orgonát, megtisztították az oltárképet és a stációkat, újjáépítették a főkapu lépcsőjét.

A szentiváni plébánia bár a Győri Egyházmegye területén van, mégis a Pannonhalmi Egyházmegyéhez, vagyis a bencés rendhez tartozik. Plébánosa Hardi Titusz szerzetes, akit Nagy Lajos diakónus szervező lelkipásztorként segít a munkában.

S hogy kik a diakónusok? Eredetük az apostolok koráig nyúlik vissza. A diakonátus az egyházi rend szentségének első fokozata, a második az áldozópapság, a harmadik pedig a püspökség. A katolikus egyházban feladatuk az egyház liturgikus, lelkipásztori életében való részvétel, a szentmisén való segédkezés, a keresztelés, áldoztatás, esketés és temetés. A gyóntatást, a betegek kenetének kiszolgáltatását és a szentmise bemutatását azonban csak pap végezheti.

Nagy Lajos családos ember, felesége, három felnőtt gyermeke és hat unokája tölti ki az életét. S természetesen a munka és a szolgálat. Nyugdíjasként is aktívan dolgozik, kenyérkereső vállalkozása mellett több mint három évtizede látja el a diakónusi feladatokat, előtte lelkipásztori kisegítőként munkálkodott. Szentivánon először tíz évig szolgált, aztán máshová helyezték, majd 2021-től ismét iderendelte a főapát. Feladatai közé tartozik az egyházközség vezetése, összefogása, a családokkal való kapcsolattartás. Ő végzi a temetéseket, azt mondja kevés az olyan hét, amikor nincs halottjuk. Örvendetes viszont, hogy szép számmal vannak keresztelések. Bár az idősebb korosztály kötődik szorosabban az egyházhoz, de a fiatalabbak és a családok is megtalálják a templomot. S nemcsak a szentmisére jönnek, hanem különböző kérdésekkel, problémákkal keresik fel a plébániát.

„Azt szeretnék, hogy minél jobb legyen a kapcsolat az itt élőkkel, ezért jövő év elején lelkiségi hetet tartunk. Egy budapesti, fiatal egyetemistákból álló csapat érkezik hozzánk, akik ezekben a napokban az élő egyházat jelenítik meg és mutatják be” – mondja a lelkipásztor.

A templomban minden szombaton elővételezett, vasárnaponként pedig három szentmisét tartanak. Ezen kívül kedd kivételével minden hétköznap van mise. Imacsoportjaik hetente-kéthetente találkoznak. Egyre többen csatlakoznak legfiatalabb lelkiségi mozgalmukhoz, a cursillohoz, melynek legfőbb célja az aktív keresztény életideál megismertetése. A plébánián zajlik az ifjúsági hittan. Játszószobájuk a baba-mama klub tagjainak kínál lehetőséget az önfeledt játékra, beszélgetésre. Nemrégiben sikeres mesetábort rendeztek a gyerekeknek, nyaranta családi napot is szerveznek.

Az összetartó közösség szeretettel vár minden jó szándékú szentivánit kortól és nemtől függetlenül.