Már többször írtunk róla, hogy néhány nap múlva Győrben rendezik meg a Fehér Miklós Emlékgálát, amely nemcsak egy sportesemény, hanem egy meghatározó, érzelmekkel teli találkozás is a magyar futball múltjával és jelenével.
A négyrésztvevős labdarúgótorna ezúttal is sok ismert játékost vonz: ETO-legendák, egykori válogatott labdarúgók, jelenlegi NB I-es futballisták, valamint Miki barátai lépnek majd pályára, hogy közösen tisztelegjenek a tragikus fiatalon elhunyt labdarúgó emléke előtt.
A rendezvény évek óta fontos állomása a győri sportéletnek. Az egykori válogatott labdarúgó Vincze Ottó, ha teheti, soha nem hiányzik, és idén is ott lesz a pályán.
„Fontos számomra ez az esemény, mert összehoz bennünket a labdarúgás iránti közös szenvedély és szeretet. Emellett tiszteletadás is egy olyan kivételes sportember és ember előtt, aki már nincs közöttünk, mégis minden évben tovább él az emlékezetünkben. Mind játékosként, mind emberileg a legmagasabb szintet képviselte, ezért megtiszteltetés számomra, hogy részt vehetek ezen az emlékgálán.” – kezdte Ottó, aki kitért arra is, hogy pályafutása során a pályán és a válogatottban is keresztezték egymás útjait.
„Gyerekként nem együtt nőttünk fel, de felnőtt, profi játékosként többször találkoztunk ellenfélként. A ’90-es évek második felében Győrben egy nagyon erős, tehetséges generáció játszott, köztük Miki is, és többször léptünk pályára egymás ellen, kemény ellenfelek voltak. A válogatottban is voltunk egyszerre keretben, de nem emlékszem, hogy pályán együtt játszottunk volna, azonban összetartások alkalmával készültünk együtt. Miki azoknál a szövetségi kapitányoknál játszott, ahol én még kevesebb lehetőséget kaptam. Sajnos tragikusan fiatalon veszítettük el őt, így lehet, hogy később lett volna még közös lehetőségünk, amikor újra visszakerültem a válogatottba.” – mondta el a labdarúgó.
Vincze Ottó arról beszélt, mennyire lényeges, hogy évről évre megőrizzék Fehér Miklós emlékét, és ne csak játékosként, hanem emberként is felidézzék alakját. Kiemelte, hogy Fehér Miki nemcsak kivételes tehetség volt, hanem olyan személyiség, aki tiszteletet, szeretetet és példamutatást hagyott maga után. Az emléktorna szerinte nem csupán futballról szól, hanem egy közösség összetartásáról, a barátság erejéről és arról, hogy a sport képes hidat teremteni múlt és jelen között.
„Két részre kell ezt bontani. Az egyik, hogy ő valódi nemzetközi szintű játékos volt, nem véletlenül szerepelt Európa két elitklubjában, a Portóban és a Benficában. Ez önmagában bizonyítja a tehetségét és a teljesítményét, hiszen oda nem kerül senki véletlenül. A 2000-es években a magyar labdarúgás egyik legnagyobb csillaga volt, nemcsak itthon, hanem nemzetközi szinten is. A másik, egy rohanó világban élünk, ahol egyre rövidebb ideig tart az elődök teljesítményének megbecsülése. Mi még pontosan tudjuk, kik voltak Palotai Károly, Keglovich László, Albert Flórián, Nyilasi Tibor vagy Puskás Ferenc, de a mai fiataloknak már nem volt lehetőségük látni vagy személyesen megismerni őket, ezért gyorsabban túllépnek a múlt nagy alakjain. Éppen ezért a mi felelősségünk, hogy megőrizzük az értékeiket, továbbadjuk az emléküket, és ne engedjük, hogy feledésbe merüljenek. Fontos, hogy a fiatalok is tudják, ki volt Fehér Miklós. Egy olyan országban és városban élünk, ahol büszkék vagyunk a teljesítményekre, ezért a jövő generációjának is szüksége van inspirációra. Látniuk kell, hogy magyar játékosként is el lehet jutni a legmagasabb szintre – ahogy ma Szoboszlai Dominik esetében is –, és ez nem elérhetetlen, csak sok munka és hit kell hozzá. Fehér Miki szakmailag és emberileg is bizonyította, hogy a csúcson is lehet példamutató maradni, ezért fontos, hogy a fiatalok számára ne csak a külföldi sztárok legyenek példaképek, hanem egy közülünk való, mint ő.” – osztotta meg gondolatait Vincze Ottó.
Vincze Ottó elmondta azt is, milyen különleges érzés az egykori csapattársak, ellenfelek és barátok ellen – vagy éppen velük együtt – pályára lépni.
„Fehér Miklós emlékének ápolása a család számára is nagyon fontos, és külön értéke van annak, hogy több generáció, idősebbek és fiatalabbak együtt, közösen emlékeznek rá. Ez a közös összefogás azt üzeni, hogy Mikiért mindenki megmozdul, mindenki tesz valamit, és saját módján tiszteleg előtte – így az emlék ápolása közösségi erővé válik. Emellett ez az esemény arról is szól, hogy szeretünk futballozni, és bár ritkán tudunk együtt lenni, ez a „szomorú apropó” mégis ad egy örömteli pillanatot: szomorú, mert Miki már nincs velünk, de boldog, mert máig aktívan, szeretettel emlékezünk rá, a bajnokra és a kiváló emberre. Ugyanakkor összehoz minket: régi csapattársakat, ellenfeleket, barátokat, és lehetőséget ad arra is, hogy a szurkolók újra láthassák azokat a futballistákat, akikhez kötődtek, akik mellett felnőttek, és akiket talán élőben nem is mindig láthattak.” – zárta gondolatait a labdarúgó.
Ezek a mérkőzések sokkal többet jelentenek egy egyszerű találkozónál: tele vannak emlékekkel, személyes történetekkel és azzal a tartással, amelyet Fehér Miklós pályafutása és élete is képviselt.
A győri Fehér Miklós Emlékgála így idén is egy olyan esemény lesz, ahol a futball szeretete találkozik a tisztelettel, a megemlékezéssel és az összetartozással.
Cikkünk a témában: