Hirdetés

Védett lesz a Püspökerdő

Fotó: Ács Tamás
Hajba Ferenc
2021.08.14. 10:15

Szerencsés minden olyan nagyváros, amelynek a határában értékes erdőtömbök vannak. Győr egy ilyen település. A város önkormányzata természetvédelmi területté nyilvánította a 250 hektáros Püspökerdőt. A helyi értékek védelme mellett természetesen közjóléti funkcióit is megtartja a győriek kedvenc pihenő- és kirándulóhelye – mondja Limp Tibor, aki 1993 óta a győri erdészet igazgatója.

Hirdetés

A tudatos erdőgazdálkodásról nem feltétlenül a nagyvárosok jutnak az ember eszébe. Mi dolga az erdészetnek egy százhúszezer lakosnál is több embernek otthont adó urbánus településen?

Ha Győrből bármiyen irányba elindulunk, húsz-harminc kilométeren belül találunk erdőtömböket. Közülük a legnagyobb, legismertebb a győri Püspökerdő, ahová gyalogos sétálók, futók, biciklisek, természetkedvelők szívesen járnak. Népszerűek a családi, baráti sütések, főzések az általunk kialakított biztonságos tűzrakó helyen.

Hirdetés

Ez a Püspökerdő fő funkciója?

Szaknyelven ezt úgy mondják, hogy jelenleg a Püspökerdőben a közjóléti funkciók az elsődlegesek. A mostani önkormányzat azonban dr. Dézsi Csaba András javaslatára természetvédelmi területté nyilvánította a területet.

Ez milyen korlátozást jelent a kirándulóknak?

Mindig azt kell nézni, milyen tevékenységhez van adottság, s az átminősítéssel milyen célt akarnak elérni.

Önök a védetté nyilvánítással szakmailag egyetértettek?

A helyi védettség kialakítása, kinyilvánítása önkormányzati hatáskör, a testület dönt, mi pedig szakmailag segítjük a törekvéseit. Egyetértettünk a döntéssel, egy térfélen játszunk. Az önkormányzati szándék mögött nem az az elképzelés áll, hogy a győrieket távol tartsák a Püspökerdőtől. Sőt, mi is mindenkit arra biztatunk, használja ki kulturáltan a természetjárás lehetőségeit, a tiszta levegőt, gyönyörködjön a fákban, növényekben, állatokban. Közben azonban vigyázzon az ártér természetes értékeire. Az erdőgazdálkodásnak is az a dolga, hogy megvédje a fákat, a menthetetleneket pedig az emberek biztonsága érdekében vágja ki és telepítsen helyette újat, s próbálja meg – amennyire lehet – az őshonos állapotokat visszaállítani.

Fotó: Ács Tamás

Mikor alakult ki a Püspökerdő, mint egységes terület?

Régen teljesen egyben volt, aztán amikor megépült a Mosoni-Duna új medre, az vágta ketté, de szakmai szempontból így is egységként kezelhető. A második világháborút követően a győri és városkörnyéki embereknek szükségük volt a fára, s az erdő túlnyomó többségét kivágták. Újratelepítették ugyan, de szinte csak nemes nyárfával pótolták az őshonosokat.

Melyek voltak az őshonos fák a Püspökerdőben?

Ártéri vidékről van szó, népszerű volt a tölgy, a kőris, a hazai nyár és a fehér fűz. Ezek aránya ma nem éri el a húsz százalékot a Püspökerdőben. Súlyosbítja a helyzetünket, hogy az országos kőrispusztulás bennünket is érint.

Nem lehet megvédeni ezeket a fákat, megelőzni a pusztulásukat?

Sajnos nem. Át kell alakítanunk a faállományt. A beteg kőriseket és más fajtákat a kirándulók biztonsága érdekében ki kell vágnunk. Van még egy lehetőség, hogy egy biztonságos, a látogatók által elzárt területen megőrizzük ezeknek a fáknak egy részét.

Ennek „kegyeleti” okai lennének az elpusztult fák iránt?

Nem elsősorban. Az elszáradt, holt fákban a rovarok, a gombák egy része – melyek ugyancsak a Püspökerdő lakói – remekül érzi magát.

Pótolják-e, s ha igen, mivel az elpusztultakat?

Olyan nem fordulhat elő, hogy a kivágott fát nem pótoljuk. Őshonos fajokat ültetünk, előszeretettel a tölgyet. Igen ám, csak ezek a fák nagyon lassan fejlődnek. Huszonöt évesen is fiatal képüket mutatják. Az emberek viszont inkább az öreg, nagy, árnyat adó fákat szeretik.

Fotó: O. Jakócs Péter

Milyen vadak élnek a Püspökerdőben?

Vannak őzek, és ma már nem nagy létszámban, inkább szórványosan vaddisznók is. Egy időben nagyon elszaporodtak ezek az egyébként rendkívül intelligens, gyors helyzetfelismerő állatok, elég sok kárt csináltak, feltúrták például a tölgymakkot. Muszáj volt ritkítani őket, de a Püspökerdőben nem veszélytelen a vadászat.

Miért?

Mert ott mindig sok az ember, kis túlzással minden fa mögött áll valaki. A vadászok nem is szívesen vállalják, hogy oda menjenek, de van, amikor elkerülhetetlen. Ilyen volt a vaddisznók megritkítása.

A vaddisznók sok településen, de még a Balaton-parti üdülőkben is bátran bemerészkednek az udvarokba. Mi a Püspökerdőben is ritkán találkozunk velük, de azért fontos lehet tudni: az emberekre mennyire veszélyes állat a vaddisznó?

Az emberre ok nélkül nem veszélyes. Ha valaki megtámadja vagy sérülést okoz neki, vele persze felveszi a harcot. A legtipikusabb, hogy az erdőben megjelennek a kis, csíkos malacok, a gyerekek meg szeretetből elkezdik kergetni, esetleg megfogni őket. Ilyenkor a koca azonnal és fékeveszetten támad. Az ilyen szituációkat mindenképpen el kell kerülni, mert tragédiával járhat.

Kapcsolódó témák: #Győr | #Győri önkormányzat | #környezetvédelem |
likeold
a fb oldalunkat