A közlekedés veszélyes üzem, baleset bármikor előfordulhat. Közhely, ám sajnos igaz. Ezért sem árt időnként felfrissíteni, mi is a teendőnk akkor, ha részesei vagyunk egy közlekedési balesetnek, akár elszenvedőként, akár okozóként. Karkusz Kristóf rendőr főhadnagy, a Győri Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztály Forgalomellenőrző Alosztály megbízott alosztályvezetője volt a segítségünkre.
Az első és talán a legfontosabb kérdés, hogy mit is kell tennünk olyankor, ha részesei vagyunk egy közlekedési balesetnek? Hiszen jó esetben megannyi gondolat cikázik a fejünkbe, akár logikátlan és elhibázott reakciók is eszünkbe juthatnak.
Mi az első teendő közlekedési balesetnél? – A „nulladik lépés”
„Nulladik lépésnek hívjuk, s ez az elsődleges és a legfontosabb: a helyszínen kell maradnunk!” – kezdte Karkusz Kristóf rendőr főhadnagy, majd így folytatta: „Tehát amint megtörtént egy közlekedési baleset, a helyszínen ott kell maradni, ki kell szállni a gépkocsiból és tájékozódni kell, megnézni, hogy a másik részes féllel mi történt, milyen jellegű rongálódások történtek. Ez akkor is fontos ha nincs másik jármű a balesetben: tehát például ha valamilyen oknál fogva nekicsúsztunk egy ház kerítésének, akkor sem az a követendő példa, hogy hátramenetet végzünk, majd elhajtunk a helyszínről, hanem ott kell maradni és tájékozódni, felmérni, hogy mi is történt.”
S hogy erre miért is van szükség? Nos, a közlekedési szakember ezt is elmagyarázta:
„Az esetek 99 százalékában a hatóság az eljárása során megalapozottan tud döntést hozni, ha az elkövető és a részes fél (felek) a helyszínen marad (maradnak). Ha kizárólag anyagi kár van, de a balesetet okozó elhagyja a helyszínt, akkor sokkal súlyosabb szankció vár rá. Nem csupán a közlekedési baleset okozása, hanem a helyszín elhagyása miatt is viselnie kell a következményeket, amely akár büntetőjogi kategóriát is felvethet. Például, ha a másik érintett fél esetén fenn áll a sérülés reális lehetősége, vagy ténylegesen meg is sérült az érintett és egy rossz döntés következtében úgy dönt a balesetet okozó, hogy elhagyja a helyszínt, akkor cserbenhagyás, illetve segítségnyújtás elmulasztása bűncselekményt követheti el. Ilyen esetekben nem csupán a jogi szabályozottság miatt kell a fentieket követni, hanem az emberi oldal tekintetében is. Gondoljunk bele, hogy a másik fél milyen kiszolgáltatott lehet és abba is, hogy bárkivel, bármikor – akár velünk is- megtörténhet egy közlekedési baleset.”
Ne higgyünk annak, ha a másik fél azt mondja: „Menjünk csak tovább!”
Rákérdeztünk arra is, hogy mi van olyankor, ha a másik fél nyugtat minket, sérüléseinek ellenére, hogy minden rendben, nyugodtan mehetünk tovább, nem történt semmi?
„Nos, ilyenkor ne hallgassunk senki másra, csak a nulladik lépésre gondoljunk: azaz maradjunk a helyszínen és tájékozódjunk, álljunk meg egy percre és gondoljuk át a történteket! Ilyen váratlan helyzetben nem tudjuk felmérni, hogy valójában jól van-e a másik fél. S ha megsérült – például beveri a fejét, a légzsák megnyomja vagy eltöri az orrát –, mi pedig elmegyünk onnan, akkor ismét egy bonyodalmat generálunk önmagunknak és a sérültnek is.”
Mikor kell mentőt hívni baleset után? – A 112-es hívás szabályai
„Ha azt érezzük, hogy a személyi sérülés reális, tehát megsérültünk, vagy a többi résztvevője a balesetnek megsérült, mindenképp hívjunk mentőt a helyszínre a 112-es segélyhívó használatával és értesítsük a rendőrséget –ahogyan az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, közismertebb elnevezése alapján a KRESZ is meghatározza. Az egészségügyi szakszemélyzet biztonságosan képes eldönti: történt-e ténylegesen sérülés, szükséges-e egészségügyi ellátás. Közlekedési baleseteknél gyakori a fejsérülés, ahol a külsérelmi nyom nem mindig látható.”
Kell-e rendőrt hívni? – Nem minden baleset igényel rendőri intézkedést
A helyszínen való maradást, és a mentő értesítését már tisztáztuk, következzen hát az, hogy vajon mindig kell-e rendőr hívnunk egy balesethez?
„Nem minden közlekedési baleset igényel rendőri intézkedést ez nagyon fontos. Munkatársaim számos olyan balesethez vonulnak nap, mint nap, ahol nem igényel rendőri beavatkozást az eset. Ezt a jelenlévők is megerősítik a rendőr kiérkezését követően, csupán tájékozatlanság vagy bizonytalanság az, ami miatt a rendőrséget értesítették.”
Mikor elég a betétlap? – Anyagi káros baleset, megegyezés, papírozás
„A KRESZ szerint, ha kizárólag anyagi kár következett be a közlekedési baleset következményeként és a baleseti felelősség kérdésében a járművezetők megegyeznek, a baleset helyszínen baleseti kárbejelentő – a köznyelvben kék-sárga papírt, vagy betétlap – kitöltésével megoldható és lezárható a kialakult esemény.”
Erre egy mindennapi példa: forgalmi ok miatt megálltunk az általanuk vezetett járművel. Ekkor hátulról egy ütközést érzünk, mert körülbelül 10 km/h sebességgel egy másik gépkocsi a autónk hátsó részének ütközött neki, azaz „belénk gurult”. Ebben az esetben mindkét félnek meg kell állni, kiszállni, megkérdezni a másik érintettet, hogy megsérült-e. Amennyiben kizárólag anyagi kár keletkezett és a baleset felelősség kérdésében nincs vita, akkor a résztvevők a helyszínen, rendőri beavatkozás nélkül is meg tudják oldani a kialakult káreseményt. Javasolt, hogy készítsenek a felek fényképfelvételeket a balesetről, annak környezetéről és a járművekről, azok rongálódásairól. Ha ezek megvoltak, akkor egy biztonságos helyre félre lehet húzódni, ahol a dokumentálni lehet az eseményeket. Így biztonságban is lesznek és forgalmai akadályt sem képzenek.
„Fontos, hogy a baleseti kárbejelentőt – legyen az papír alapú vagy elektronikus – a helyszínen ki kell tölteni a megfelelő adatokkal, amelyeket a nyomtatvány vagy elektronikus felület kér (történt-e rendőri intézkedés, van-e a gépkocsin casco, a biztosító megnevezése, kötvényszám, a járművezető neve, a gépkocsi tulajdonosa/üzembentartója, elérhetőségi adatok, baleset időpontja, helyszíne, tanúk, ha voltak, adataik, elérhetőségük). Ha mindent pontosan a leírásnak megfelelően csinálunk, akkor ezekkel egymás irányába rendezhetők a kárigények és nem kell rendőrt hívnunk.
Mikor kötelező rendőrt hívni? – Ha nincs megegyezés vagy megtagadják az adatcserét
„Amennyiben az egyik érintett az adatcserét megtagadja, vagy a baleseti felelősség kérdésében nincs egyértelműen olyan személy, aki felelősségét teljes körűen elismeri a közlekedési baleset okozásáért, akkor bármelyik fél rendőrt hívhat. Az adatok ismertté válnak, illetve az intézkedő rendőr jogi felvilágosítást ad, majd a helyszíni adatok alapján a szükséges intézkedéseket megteszi.” – emelte ki Karkusz Kristóf rendőr főhadnagy, s hozzátette, hogy ha a baleseti kárbejelentő vagy elektronikus kárbejelentő ki van töltve, akkor mindkét félnek jeleznie kell a saját biztosítója felé a káreseményt, lehetőleg minél hamarabb, akár elektronikus vagy személyes úton.
Milyen papírokat kell a kocsiban tartani? – Az igazolás szabályai digitális korban
A technikai fejlődésnek köszönhetően szinte minden átkerül már a digitális térbe, jó ideje a Digitális Állampolgárság applikáció is letölthető a telefonokra, ahol minden „papírunk” egy helyen elérhető. Ám Karkusz Kristóf rendőr főhadnagy az élet írta váratlan helyzetekből merített tapasztalat alapján azt mondja, hogy legalább egy személyazonosításra alkalmas fényképes okmányt tartsunk magunknál, akár a telefon tokjába betéve.
„ A személyazonosításra alkalmas okmány az otthoni étkező asztalon nem nyer funkcionalitást, hiszen otthonunkban ritkán kell igazolnunk magunkat. Az okmány, mint fizikai tárgy – amelyet jogszabályban meghatározott szerv állít ki eljárása során – kizárólag eredetiben képes joghatás kiváltására, így nem jó az a módszer, ha telefonunkban egy fényképet mutatunk a rendőrnek az okmányról, hiszen bárki készíthet bárki igazolványáról fényképet. Ez tehát nem alkalmas igazoltatás során arra, hogy a rendőr előtt igazoljuk személyazonosságunk. A gépkocsi alapvető tartozéka a forgalmi engedély – még ha nem is kötelező a magyar hatósági jelzésekkel ellátott gépkocsi vezetése során azt magunknál tartani (kivéve ideiglenes rendszámok esetén)-, ám igazából hol tartanánk, ha nem az autóban? Fontos továbbá a biztosítási fedezet igazolására szolgáló kötvény/kötvényszám megléte, azaz kinyomtatott formában a forgalmi engedély mellett tárolni. Javasolni szoktuk, hogy az autósok hajtogassák be a forgalmiba, így nem kell külön keresgélni, ha szükség lenne rá. Ez szintén fizikai jelenlét esetén, mobiltelefonunk hibája vagy internet hiányában is elérhető, ezáltal meggyorsul a helyszíni folyamat.”
S valóban, a digitalizációs és technikai fejlődés számos hibalehetőséget és kockázatot rejthet: lemerül vagy meghibásodik az a készülék, amelyen az adatot kívánjuk bemutatni. Előfordulhat olyan informatikai hiba is, amikor ezek alkalmazások nem képesek üzemszerűen működni, ekkor hiába próbáljuk azzal igazolni magunkat, nem fog sikerülni.
Fontos hangsúlyozni, hogy a rendőrség csak a baleset után közvetlenül tud igazán érdemben intézkedni. Ha valaki csak 1–2 hét elteltével tesz utólagos bejelentést, akkor már jóval kisebb az esélye, hogy a hatóság pontosan fel tudja deríteni a történteket.
„Kérjük a járművezetőket arra, hogy a bekövetkezett közlekedési balesetek során, ne várjanak, ne hagyják el a helyszínt, ne térjenek vissza rá később! Azt akkor, a bekövetkezést követően kell elintézni, akár a rendőrhatóság bevonásával, akár a másik féllel való konstruktív együttműködés formájában.”
„Fontos továbbá, hogy a hatóságokkal való elektronikus kommunikáció módja nem az e-mail-es levelezés. Magyarországon bárki létrehozhat bármilyen e-mail címet, bármilyen célra. Ezért ezeknek a hitelt érdemlősége megkérdőjelezhető és nem igazolható kétséget kizáró módon, hogy valóban egy érintett féltől származik és ténylegesen egy közlekedési balesethez kapcsolódna. Az e-papír felületen keresztül lehet több féle űrlapot kitölteni, amelyet az érintett rendőrkapitányságnak lehet címezni és megküldeni, azonosítást követően. (www.epapir.gov.hu). – zárta Karkusz Kristóf rendőr főhadnagy, a Győri Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztály Forgalomellenőrző Alosztály alosztályvezetője, akivel abban maradtunk, hogy a beszélgetést még folytatjuk, hiszen olyan témák kerültek elő, amely sokaknak fontosak, ám idővel kopnak az ismereteink, nem árt őket néha felfrissíteni, mindenkinek csak az előnyére válhat.
Karkusz Kristóf rendőr főhadnagy egy kis segítséget is szeretne nyújtani olvasóinknak egy egyszerű ágrajzzal, amely a közlekedési balesetek bekövetkezése esetén tartalmaz instrukciókat.
