Herendi porcelánok Győrben

Szent László és a sárkány

Fotó: Pintér Ádám

Minden nap egy új herendi alkotással lepik meg a világot – derült ki a Herend ölelésében című tárlat pénteki megnyitóján a győri Triangulum Galériában.

Óriási érdeklődés kísérte a Herendi Porcelánmanufaktúra által rendezett győri kiállítást, ahol 400 tárgyat mutatnak be, a dísztárgyaktól a használati eszközökig. A vendégeket Cseh Sándor, a Győri Egyházmegye Püspöki Vagyonkezelőjének igazgatója köszöntötte, aki úgy fogalmazott:

„A kiállítással ünnepeljük a teremtett világot, az azt művelő embert, aki kaolin, földpát, mész és kvarc elegyítésével felfedezte a porcelánt, a kerámiaipar legnemesebb anyagát. Ünnepeljük azt az embert, aki formázza, festi ezt az anyagot, kitartással és alázattal létrehozza a művészi alkotást.”

Simon Attila, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója felidézte a gyár múltját. A világ az első, 1851-es londoni világkiállításon ismerte meg Herend nevét, ahol Viktória királynő egy egész herendi készletet rendelt a Windsori kastély számára. Az ő tiszteletére nevezik azóta ezt a lepkés-virágos mintát Viktória-mintának. Aztán a diadalmenet folytatódott Bécsben, Szentpéterváron, Párizsban és folytatódnak ma is.

Az vezérigazgató hangsúlyozta: a herendi porcelánok nem csak használati tárgyak, hanem műalkotások is, amelyekbe a négy őselem, a víz, a tűz, a föld és a levegő révén az egész világ bele van zárva.

Sok tényező együttes hatása kell ahhoz, ahogy a herendi a világ minden pontján ismert és elismert márka legyen. Ezek a porcelánok az alapanyagok titkos receptúráit őrzik. Herend 16 ezer fehér formával, 4 ezer festett mintával, 64 millió különböző termékkel rendelkezik és évente 300–400 új termék születik a manufaktúrában. Simon Attila a győri kiállításból két tárgyat ajánlott a látogatók figyelmébe, az egyik a szakrális alkotások kiemelkedő darabja a dísztál a magyarság egyik legfontosabb történelmi ereklyéjének festett képével, a Szent László-hermával, Farkasréti György alkotása, a honfoglalás 1100. évfordulójára készült. A másik a a herendi sárkány, amely a keleti gondolkodás szerint csupa jó tulajdonságokkal rendelkező állatoknak az összevegyítéséből ered. A sárkány orra teve, a füle bivaly, a szeme démon, az agancsa szarvas, a hasa kagyló, a farka kígyó, a tappancsa tigris és a körme sas.

Veres András megyéspüspök köszöntőjében kiemelte: „A porcelán képzőművészeti alkotás. Visszatükrözi a szépséget, ami körülöttünk van a világban. A teremtő Isten szépségét, nagyságát, hatalmát jeleníti meg. Az alkotó vissza tud adni valamit az általa átélt szépségből, és ezzel ámulatba tud ejteni bennünket, befogadókat.”

A Triangulum Galéria első termében egy időszalag mutatja a közel kétszáz év történetének kiemelkedő eseményeit, a világ történelmébe helyezve. A második teremben szakrális műtárgyakat láthatunk. Herend először az 1920-as években készített vallásos tárgyú kisplasztikákat. A Szent László tál mellett itt található például egy sakk-készletet, melynek figuráiban felismerhetjük többek mellett István királyt és Gizella királynét vagy Mindszenty bíborost. A harmadik terem használati és dísztárgyakat mutat be, míg a negyedikben egy terített asztalon ismerhetjük meg a herendi étkészletek múltját és jelenét.

A tárlat március 8-ig mindennap 10-től 18 óráig látogatható a Triangulum Galériában (Gutenberg tér 2.).

Szerző: Földvári Gabriella
Televíziós szerkesztő: Pulai Sarolta