A győri Széchenyi István Egyetem a drónkutatás fontos szereplőjeként az ABZ Drone Kft.-vel és az MIB Invest Group Kft.-vel közösen, ABZ Innovation Kft. néven alapította drónfejlesztéssel foglalkozó vállalkozását. A cég nemzetközi piacra készült innovációja az a mezőgazdasági permetező drón, amely nagy sikert aratott a világ egyik legnagyobb élelmiszeripari szakkiállításán Németországban. A szakemberek szerint a drónfejlesztést további technológiai sikertörténetek követhetik az egyetem tudományos innovációira alapozva.
Az idei, Berlinben megrendezett Fruit Logistica nemzetközi szakkiállítás harmincéves történetének minden eddigi részvételi rekordját megdöntötte, hiszen 92 országból 2600 kiállító várta a mintegy 140 országból érkező látogatókat. A seregszemlén nagy sikerrel mutatkozott be a Széchenyi István Egyetem, az ABZ Drone Kft. és az MIB Invest Group Kft. által létrehozott ABZ Innovation Kft. terméke, az L10. A saját fejlesztésű és gyártású mezőgazdasági permetező drón – amelyet hazai és európai mezőgazdasági adottságokra terveztek – valamennyi jelenlegi, a piacon elérhető innovációt egyesít. A termék a biztonságos és egyszerűen használható dróntechnológiát kínálja a gazdák számára folyamatos támogatás és szerviz biztosítása mellett.
„Cégünk rövid idő alatt nagy utat járt be, hiszen ma már ott tartunk, hogy a világ számos pontjáról érdeklődnek irántunk. Eddig több mint tíz országból jöttek hozzánk közelebbről megismerni a termékünket. Azért is kíváncsiak az új technológiára, mert ez az első olyan európai permetező drón, ami CE – azaz uniós szintű megfelelőségi – minősítéssel is rendelkezik” – mondta el Török Gyula, az ABZ Drone Kft. ügyvezetője. Hozzáfűzte, az első hivatalos nemzetközi bemutatkozásra Európa egyik legnagyobb élelmiszeripari szakkiállításán került sor, ami tovább fokozta a jelentős érdeklődést.
„Nyilvánvalóvá vált, hogy hatalmas az igény egy Európában készülő, kiváló minőségű permetező drón iránt. A kiállításon nemcsak kontinensen belüli cégekkel folytattunk előremutató tárgyalásokat, de több konkrét megkeresés érkezett Dél-Amerikából is” – hangsúlyozta az ügyvezető. Aláhúzta, a következő lépés, hogy a drón folyamatos fejlesztése mellett a kialakult kapcsolatok révén minél több megrendelést realizáljanak hazánkban és a nemzetközi piacon egyaránt.
„Az egyetemi innovációs ökoszisztéma építésének éppen az a célja, hogy olyan fejlesztési eredmények szülessenek, amelyek a nemzetközi piacon is megállják a helyüket. Mindehhez elsősorban kiváló kutatási eredményekre van szükség, amelyek támogatásra több programot tervezünk indítani. Ezek a nemzetközi hálózatosodást, illetve a magas minőségű kutatói publikációk születését segítik” – fogalmazott Dósa Gábor, a Széchenyi István Egyetem hasznosító vállalkozása, az Uni Inno Kft. ügyvezetője. Hozzáfűzte, az intézmény a startupok támogatása mellett olyan nagyvállalati együttműködéseket épít, amelyekben az egyetem és az ipari partner közös szellemi terméket hoz létre. „Stratégiai célunk, hogy a vállalatokkal közös kutatás-fejlesztés és innováció területén, az együttműködési mechanizmusokat és az eredményességet tekintve mintaalkotó intézmény legyünk Közép-Európában” – mondta. Kiemelte, a valós piaci igényekre adott legjobb megoldásokat keresik, ez jelenti az ABZ Innovation sikerét is.
„A drónfejlesztés terén nem állunk meg a mezőgazdaságnál, hiszen képességeink alapján eljuthatunk a globális piaci igények teljes körű kiszolgálásáig is” – fejtette ki Drotár István, az egyetem Digitális Fejlesztési Központjának vezetője. Mint mondta, a dróntechnológia mellett még számos területen végez jelentős tudományos munkát, kutatást és fejlesztést a Széchenyi-egyetem, amelyek – az ipari partnerekkel együtt – hasonló sikerre vihetők. Ilyenek többek között az 5G-s fejlesztések, a telekommunikáció vagy az intézmény Járműipari Kutatóközpontjával együttműködésben a mesterséges intelligencia, az autonóm járművek.
„Az egyetem technológiai eredményeiben kulcskérdés, hogy mely ágazatokban hasznosítjuk ezeket. Innovatív megoldásainkkal a járműipart, az autó-motor sportot, a távközlést, a mezőgazdasági digitalizációt éppúgy segíteni tudjuk, mint az egészségügyet, a jövő közlekedését, a precíziós növénytermesztést, a korszerű élelmiszeripart, végeredményben a fenntarthatóságot” – zárta a központvezető.