„Van még értelme az életemnek”

Százéves asszony a pacemakerlaborban

Hajba Ferenc Fotó: O. Jakócs Péter
2025.01.24. 12:09

Torta fogadta a győri kórház pacemaker-ambulanciáján az ellenőrzésre, eszközbeállításra érkező dr. Ruzsa Sándornét, akit már a váróteremben megtapsoltak a betegek, amikor kiderült, hogy ezen a napon tölti be századik életévét.

Jómódú, gazdálkodó, rábapordányi szülők hétgyermekes családjába másodikként érkezett meg Visy Judit száz évvel ezelőtt. Minden gyereket nem tudtak taníttatni a szülők, így hatalmas tudásvágya ellenére Judit a polgári után ipari iskolát végzett, varrni tanult, mestervizsgáját Budapesten szerezte meg. Hamar fel kellett nőnie, élete csupa gondoskodás volt, mondják róla testvérei.

Körzeti orvos férje fiatalon meghalt, a 44 éves asszony egyedül nevelte fel négy, akkor serdülő lánygyerekét. Valamennyiüket taníttatta, mindegyik lánya diplomát szerzett.

Dr. Ruzsa Sándorné Győrben él, egyedül, de az utóbbi években szinte mindig vele van valamelyik lánya. Nem mintha napi gondozásra szorulna, képes ellátni önmagát.A cipőmet nehezen kötöm be, a bal kezem sem működik rendesen, de azért főzéskor a hagymát csak én vághatom vele” – mondja a szellemileg is teljesen friss asszony.

„Amikor a nyolcvanéves beteg érdekében megkerestek Judit lányai, még nem működött szívkatéteres laboratórium Győrben” – emlékszik vissza dr. Dézsi Csaba András professzor, osztályvezető főorvos.

„Akkor súlyos esetben a mellkas megnyitásával járó műtét volt az egyetlen sebészeti megoldás a beszűkült szíverek okozta veszélyes állapot megszüntetésére. A lábból kioperált ér szívbe történő bevarrásával kikerülték a beteg eret. Erre, a már rutinszerű, biztonságos eljárásra több esetben ma is szükség van. De – főleg a húsz évvel ezelőtti technikával – ezek az altatásos nagyműtétek nyolcvanéves korban nem voltak veszélytelenek. Én akkor jártam a budapesti Szív- és Érgyógyászati Klinikára, Merkely Béla professzor úrhoz, két évig ott tanultam a szíverek katéteres tágítását. Áttanulmányoztam Judit néni leleteit, aztán saját kocsimmal fölvittem magammal a klinikára, és ezzel az eljárással sikeresen kitágítottam az ereit. Nagy helyi összefogás és szervezőmunka során négy hónappal később Győrben is megnyitottuk a mára már 30 ezer beteget ellátó katéteres labort.”

Tizennégy évvel ezelőtt szívritmust szabályozó pacemakert is beültettek Győrben Ruzsa Sándornénak. A beavatkozást dr. Varga Dézi főorvosnő, pacemaker-specialista hajtotta végre. Ezeket a készülékeket időnként be kell állítani. A most esedékes ellenőrzés éppen az asszony századik születésnapjára esett. A beavatkozáson Varga főorvosnőn kívül részt vett Judit jelenlegi kardiológusa, dr. Sebők Zoltán, és Gáspár-Dorák Zsuzsanna szakasszisztens is.

Dr. Dézsi Csaba András virágcsokorral köszöntötte a százéves asszonyt, aki úgy fogalmazott: hosszú életem titka az orvostudomány fejlődése, az orvosok lelkiismeretes munkája, az én hitem és élni akarásom.

Borsi Róbert, annak a körzetnek az önkormányzati képviselője, ahol dr. Ruzsáné lakik, Esterházy-tortát hozott, amit a beteg rögtön megkóstolt és megosztotta az orvosokkal.

Van négy lányom, öt unokám és öt dédunokám, van tehát dolgom a világon, van értelme az életemnek” – fogalmazott az asszony, aki otthoni munkája mellett rejtvényt fejt, és szinte mindent elolvas. Most éppen a skandináv krimik a kedvencei.