Hirdetés
A színházkérdésre válaszoltak a lokálpatrióták

Reneszánsz élettér, jelenkori funkciók

Martini Gábor látványterve
Zoljánszky Alexandra
2020.07.17. 08:57

Nemcsak városunkban, de világszerte egyedülálló koncepciót tett le Győr polgármesterének asztalára Martini Gábor és Szabó Gyula. Nem hagyta őket ugyanis nyugodni a gondolat, mi legyen a színház épületének helyén, ha az önkormányzat úgy dönt, nem hasznosítja, hanem elbontja azt. Például az egykori vár falai, Reneszánsz Kert, közösségi terek, növényalagút, fák, teremgarázs és kerékpárút – szerintük. Ötleteiket önkéntes munkában digitálisan meg is valósították.

Hirdetés

Társadalmi vitát indított a közelmúltban a Győri Nemzeti Színház épületének sorsáról dr. Dézsi Csaba András polgármester. A felvetése – és lehetőségei – szerint a belváros a Rába-gyár volt területének irányába terjeszkedhetne, mégpedig egy kulturális negyed kialakításával. Itt helyet kaphatna egy új színházépület, ahol otthonra lelhet a Győri Balett társulata is, valamint koncert- és konferenciaterem, illetve egy nagy ifjúsági közösségi tér is megépülhetne.

Az önkormányzat érvei szerint ez nemcsak új, releváns és izgalmas megoldásokat hozna Győr kulturális életében, hanem végső soron az észszerűséget is képviselné a költségvetést tekintve. A színház jelenlegi épületének felújításával sem lehet az újhoz hasonló feltételeket teremteni az ott játszók és a közönség számára, miközben a költségei nagyon magasak volnának. Így szóba került, hogy az épületet lebontanák, és parkot alakítanának ki a helyén különböző funkciókkal.

Hirdetés
Fotó: Marcali Gábor

A kérdés még korántsem dőlt el, és ez így lesz valószínűleg még néhány évig – van tehát idő a jelzett társadalmi vitára. Az eddig látszólag parttalan vitatkozást törte meg néhány hete két tősgyökeres győri szakember komplex terve, amelyben Győr történelmi értékeire építik a mai igények szerinti funkciókat. A magyarázatokkal gondosan kiegészített grafikai elképzelés önkéntesen, felkérés nélkül született, ez is az egyik indok, ami miatt sokan felkaptuk rá a fejünket. Martini Gábor és Szabó Gyula egyhavi munkáját láthatjuk az interneten is megosztott látványterveken.

„A koncepcióval nem szeretnénk dönteni a színház sorsáról, és az ötlet nem is öncélú, nem követel megvalósítást. Egy megjelenést, polgári, kulturált vitát azonban, úgy gondolom, megérdemel” – kezdte Martini Gábor, aki azt szeretné, hogy a győriek ne csak szavakkal küzdjenek az álláspontjuk mellett, hanem mutassák meg, ami a fejükben van. A mű másodlagos célja pedig képviselni azt az egyedi, győri reneszánsz hangulatot, ami egyébként a világon alig pár helyen lehetséges.

Szabó Gyula szerint a hozzáértők és jó szándékú laikusok vitájából kerekedhet ki egy olyan meghatározható vélemény, amiből a városvezetők biztos alapokon nyugvó döntést hozhatnak. Ehhez pedig kell a gondolatébresztés, vagyis tervek, amihez ez esetben maximálisan felhasználták a terület valós adottságait.

Fotó: Marcali Gábor

„»Költő hazudj, de rajt’ ne fogjanak« – írja Arany János. Nos, mi nem vagyunk költők, mi megfagyott muzsikusok vagyunk, építészek. Azon gondolkodtunk, mi lehetne a tér vezérfonala, amire hitelesen építhetnénk úgy, hogy tisztelgünk vele Győr nagyszerű múltja előtt. Szeretnénk ezzel ide vonzani a fiatalokat, a középkorosztályt, az időseket, a babakocsit tolókat, a kerékpárosokat, a gyalogosokat, és általában a szabadidejüket eltölteni vágyókat. Egy olyan valódi közösségi teret álmodtunk meg, amihez hasonló nincs Győrben” – hangsúlyozta Szabó Gyula, az Arrabona Városvédő Egyesület elnöke, okleveles építészmérnök.

Martini Gábor szintén az egyesület tagja, egy szerkezettervező mérnökirodában dolgozik, és építőmérnök hallgató. Az együtt gondolkodás eredményét végül ő valósította meg látványtervek formájában.

Fotó: Marcali Gábor

Nézzük röviden az elképzelés fő elemeit. Adott tehát egy tér különböző szintekkel, körülötte pedig más-más stílusú és funkciójú épületekkel. Ami pedig ennél is fontosabb: adott az egykori vár, amely korának legfejlettebb reneszánsz erődje volt, s amely az 1598-as visszafoglalásáról vált híressé szerte Európában. Az elképzelések szerint a részben újraépített falai között újra megelevenedhetne a reneszánsz élet a mai városi léttel karöltve.

Fotó: Marcali Gábor

A Schweidel utca szintjét kiszélesítenék, ahol a teraszok mellett sétány is helyet kapna. Ez alatt egy kisebb teremgarázs is elférne. A várfal ívsoros kialakításával létrejönne egy nagy belső, fedett-nyitott közösségi tér, és újra megjelenne a Császár bástya, melynek felszínén megalkotnák a Reneszánsz Kert fantázianévre keresztelt, a Medici-kertekhez hasonló városi oázist. A kert-hangulatot erősítené egy fa pergolás növényalagút is, amely szintén kuriózumnak számítana Győrben.

Nézze meg Martini Gábor látványterveit!

Kialakítanának egy szabadtéri színpadot is nézőtérrel, a jelenlegi OTP parkoló nyugati falát áttörve pedig átjárási lehetőség nyílna a Teleki László utca alatt a szomszédos bástyához, elősegítve ezzel a gyalogosok és a kerékpárosok közlekedését, ami az élhető város egyik kulcsa Martini Gábor szerint. Mivel a felső és az alsó szint közötti magasságkülönbség jelentős, ezért a szakemberek figyelmet fordítottak az akadálymentesítésre is.

Martini Gábor látványterve

Nem titkolt szándék a zöldfelület növelése sem, amit főként olyan fákkal és növényekkel oldanának meg, amelyek a talajból táplálkozhatnak. A tér egésze pedig a Czuczor utcai irodaházak (zöld) tetejéről tárulhatna elénk. A koncepció a városi-polgári életre épít, nem az autós forgalomra, ezt jelzi a kerékpárút is. Emellett a turizmus egyfajta új kapuja is lenne a tér az óváros felé, „amit össze lehetne kapcsolni a kornak megfelelő, jól szervezett új városrésszel, amiről most kulturális negyedként beszélnek” – jelezték a koncepció kitalálói, akik vallják: nem kell felkérés ahhoz, hogy egy szabad polgár szabadon alkothasson.

Garamvölgyi Imre jegyzete a témában:

Kapcsolódó témák: #közélet |
likeold
a fb oldalunkat