Lehet-e tejből pálinkát főzni? Miként fér össze a vadászat a közlekedésbiztonsággal vagy a Sex Pistols a tengerjoggal? – ilyen kérdésekre is feleletet kaptak azok az érdeklődők, akik részt vettek a Tanárválasz című, az Universitas-Győr Alapítvány gondozásában megjelent interjúkötet bemutatóján nemrégiben. A könyv a Széchenyi István Egyetem öt fiatal oktatójának életútját mutatja be.

Az Universitas-Győr Alapítvány egy éve Fiatal kutatók a széchenyis gravitációban címmel interjúkötetet jelentetett meg az egyetem öt oktatójáról, ami olyan népszerű lett, hogy utánnyomást kellett rendelni belőle. Már ezért is érdemes volt belevágni a folytatásba, amely Tanárválasz címmel látott napvilágot, s amelynek bemutatóját nemrégiben tartották. Mindez Tóth Eszter, az alapítvány projektvezetője szavaiból derült ki az eseményen. Az első és a második könyvben közös a szerző (Nyerges Csaba, a Kommunikációs és Alumni Iroda korábbi munkatársa) és a cél (megmutatni, hogy az oktatói-kutatói pálya vonzó lehet). A beszélgetés alanyait ráadásul egy éve és most is Grászli Bernadett, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum igazgatója kérdezte a bemutatón.

„Hadtörténész szerettem volna lenni, de egész komoly erőnléti vizsgát kell letenni hozzá. Reálisan végiggondoltam, hogy nem ez lesz én irányom” – mosolygott dr. Torma András, a Környezetmérnöki Tanszék vezetője a rendezvényen. Lehetett volna belőle persze őslénykutató is, merthogy 2000 óta rendszeresen jár ásatásokra a Bakonyba dinoszauruszok maradványait kutatni – ahogy ők mondják, kövezni –, s a Hungarosaurus tormait például róla nevezték el. Őt ennek ellenére a környezetvédelem szippantotta magába, s azt vallja, hogy csak az lehet igazán jó oktató, aki tudja, hogyan működnek az általa tanítottak a gyakorlatban – ennek megfelelően a győri Audi Hungaria Környezetmenedzsment Osztályán is dolgozik. Nála természetesen természetes a szelektív hulladékgyűjtés, s azon van, hogy az OTDK műszaki szekcióját minél zöldebben rendezzék meg. Akad ugyanakkor kevésbé környezetbarát hobbija, a 20-30 éves autók gyűjtése. „Most is egy régi Volvóval érkeztem, amelynél a formatervezés egy vonalzóban kimerült – nevetett. – Azzal nyugtatom magam, hogy ha nem cserélem le gyakran a kocsikat, akkor mégsem akkora a környezeti terhelésük.

„Ami elkészítünk, meg is kell enni vagy inni” – ezt már Hanczné dr. Lakatos Erika, a mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Élelmiszertudományi Tanszékének vezetője szögezte le. Márpedig az óvári boszorkánykonyhában a bortól a kenyérig sok mindent csinálnak, hiszen fontos, hogy a hallgatók a teljes élelmiszerterületre rálássanak. Igaz, ha a folyékony kenyér 15 fokosra sikerül, akkor abból adódhatnak problémák… A kutató nevéhez többek között tejsavóból erjesztett és lepárolt pálinka fűződik, ami állítása szerint finom. Emellett szervezi a pannonhalmi bencésekkel való együttműködést: a főapátság régi gyógynövényes receptjeit porolják le, öltöztetik XXI. századi köntösbe, és hoznak létre belőlük termékcsaládot. „Remélem sok fiatal lesz fehér köpenyben, mert az azt jelenti, hogy dolgoznak. Tisztaság és modern műszerek vesznek körül bennünket, és sok megrendelést kapunk az ipartól” – így válaszolt arra a kérdésre, milyen kart lát maga előtt tíz év múlva.

Dr. Henézy Diána Saroltának, a Közlekedési Tanszék egyetemi adjunktusának már a neve is történetet hordoz – hangzott el. Vadászcsaládba született, s ezért lett Diána, aki a rómaiaknál a vadászat istennője volt. Két éve letette a vadászvizsgát, s bár kilenc hónapos kisfia mellett mostanában alig van szabadideje, azért nemrégiben részt tudott venni egy hajtóvadászaton. „Az álmom egy szarvasbika” – vallotta be. Ilyen előéletből nem feltétlen következne, de szakterülete a közlekedésbiztonság. „A családon belül is volt olyan baleset, amely halállal végződhetett volna, ha nincs bekötve a biztonsági öv. A férjem életét pedig a kerékpáros-bukósisak mentette meg tavaly” – említette, s közben elcsuklott a hangja. Az oktató hobbija a lovaglás, bakancslistáján szerepel, hogy egyszer belovagol egy McDrive-ba, de emellett a stepaerobic mestere is. Egy évtized múlva olyan világot képzel el, amelyben ő habilitált docens, gyermekének van kistestvére, már csak tíz év lesz hátra a lakáshitelükből, plusz mindenki egészséges és boldog.

Dr. Kovács Norbert, a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Nemzetközi és Elméleti Gazdaságtan Tanszékének egyetemi docense többek között arról ismert, hogy 2006 és 2012 között 28 különböző tantárgyat tanított, azóta pedig intenzíven foglalkozik kockázatértékeléssel és a kockázatelemzés matematikai módszereivel. Egy évtizede dr. Dusek Tamással, a Gazdasági Elemzések Tanszék jelenlegi vezetőjével számszerűsítette, hogy az egyetemnek milyen hatása van a környezetére. Megállapították, hogy minden ráköltött forint tizenötszörös pénzt jelent a helyi gazdaságban. A könyvbemutatón azt mondta, érdemes volna újra elvégezni a kutatást, mert valószínűleg magasabb számot kapnának. Az oktató egy életét átszövő alapelvét is megosztotta a hallgatósággal: „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan! Ezt próbálom a magam módján követni, csetlések és botlások közepette” – jegyezte meg őszintén. Ennek szellemében indult az idei önkormányzati választáson a Mosoni-Duna menti Mecséren, és jutott be képviselőként a testületbe. „A családom három ágon – a Simonok, a Somogyik és a Kovácsok révén – a település legrégebbi lakosai közé tartoznak. Ezért is maradtam a faluban, bár lett volna lehetőségem elmenni, de ez a kötelék nemhogy gyengülne, hanem erősödik. A közösségépítés fontos, mert az ember azokból a gyökerekből tud táplálkozni, amelyekből elindult a növekedése. Ebben a globalizálódó világban ez mintha háttérbe szorulna – fejtette ki. – A Kautz-szakkollégiumot szintén hasonlóan látom: fontos, hogy a hallgatók kötődjenek az intézményükhöz, megértsék történetét, mindennapi működését, és részt kívánjanak abban venni.”

A kötet ötödik alanyáról, dr. Kecskés Gáborról, a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar tudományos és nemzetközi dékánhelyetteséről, egyetemi docenséről talán kevesen gondolnák, hogy a szíve mélyén lázadó típus. Pedig a vele készült interjúból és a bemutatón elhangzottakból is ez derült ki, sűrűn szóba került például a mára klasszikussá vált punkzenekar, a Sex Pistols. Az oktató arról mesélt, hogy ez abból az időszakból eredeztethető nála, amikor a komáromi szülői házból Tatára került középiskolába, ahol elengedhette magát a jó osztályközösségben. „A meglévő dolgok állandó jobbítási szándéka munkál bennem, ritkán vagyok elégedett” – említette énje másik oldalát. Azt sem hallgatta el, hogy nem jogásznak készült: történész szeretett volna lenni, nem függetlenül attól, hogy nagypapájánál, Szőnyben sokszor talált római kori pénzérméket, s számára érdekes volt belegondolni, hogy azokat érző emberek fogták kétezer évvel korábban. „Sosem a történelem főutcája érdekelt, hanem az emberek történelemhez való viszonya” – mondta. Végül mégis Győrben kezdett jogásznak tanulni, éppen a World Trade Center elleni terrortámadás napján, 2001. szeptember 11-én. Az pedig, hogy jogtudós lesz, egy lyukasórán dőlt el: két óra közötti hosszabb szünetben kíváncsiságból bement a Nemzetközi Jogi Tanszék tudományos diákköri eseményére, amit dr. Lamm Vanda szervezett, s annak hatására feldolgozta az iraki háború nemzetközi jogi vetületeit. Kedvence egyébként a tengerjog, talán annak kompenzálásra is, hogy nem tud úszni.

Az est összegzését dr. Földesi Péter adta meg: az ilyen beszélgetéseket hallva az embernek visszajön a hite, mert azt látja, hogy a következő generációban van tisztesség, szerénység, szakmaszeretet.

Az európai uniós támogatásból készült kötetből az info@univgyor.hu e-mail címen lehet példányt kérni.

Szerző: Hancz Gábor (Széchenyi István Egyetem)
Fotók: Májer Csaba József