Országjáró programsorozata keretében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a közelmúltban két győri középiskolában is interaktív előadást tartott az egészséges táplálkozásról és a magyar élelmiszerek szerepéről. A kezdeményezés célja, hogy a fiatalok hiteles információk alapján alakíthassák ki táplálkozási szokásaikat, és tudatos fogyasztóként nagyobb figyelmet fordítsanak a hazai termékekre.

A program hátteréről és tapasztalatairól Süle Katalint, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnökét, az országjáró kampány ötletgazdáját kérdeztük.

Hogyan lehet elérni, hogy tudatos fogyasztóvá váljunk, és minél több magyar élelmiszert fogyasszunk?

Tapasztalataim szerint – és ezt édesanyaként is megerősíthetem – a családok szemléletére a gyermekeken keresztül lehet a legerősebben hatni. Ugyanakkor a magyar termelők részéről is szükség van egyfajta szemléletváltásra, hiszen az önreklámozás nem tartozik a legerősebb oldalaink közé. A helyi termékek iránti érdeklődés a Covid–19 járvány idején jelentősen felértékelődött, és bebizonyosodott, hogy valódi igény mutatkozik rájuk.

Az idei kampányunkban kifejezetten a végzős középiskolás diákokat szólítottuk meg. Úgy látom, hogy őket nem csupán az élelmiszerek ára érdekli, hanem az is, hogy mit fogyasztanak. Tudatosabbak, mint az öt évvel ezelőtt érettségizett generáció, sokan rendszeresen sportolnak, és figyelmet fordítanak az egészségükre. Ugyanakkor a közösségi médiában – amely életük szerves részét képezi – rengeteg téves vagy félrevezető információ terjed a táplálkozásról.

Melyek a leggyakoribb tévhitek?

Sokan például nincsenek tisztában azzal, mi a különbség a növényi italok és a tej között. A tej egy természetes alapanyag, amelyből különféle termékeket – például sajtot vagy joghurtot – készítenek. A növényi italok ezzel szemben már eleve feldolgozott termékek. A fiatalok körében terjedő félrevezető információk jelentős része önmagukat influenszernek tartó személyektől származik, akik nem rendelkeznek megfelelő szakmai háttérrel. A táplálkozástudomány azonban komoly szakterület, ezért a program során a sportolók, illetve a sport utánpótlás-nevelésben részt vevő, úgynevezett Héraklész-program dietetikusa is megosztja szakmai véleményét, aki pontosan tudja, milyen tápanyagokra van szüksége a fiatal szervezetnek.

Szintén gyakoriak a vörös húsokkal kapcsolatos tévhitek. Ezek az élelmiszerek kiváló minőségű, teljes értékű fehérjét tartalmaznak, amely elengedhetetlen az izomépítéshez és a szövetek regenerációjához. Emellett jelentős hemvas-tartalommal rendelkeznek, amely a növényi eredetű vasnál hatékonyabban járul hozzá a vérszegénység megelőzéséhez.

Gyakran halljuk azt is a fiataloktól, hogy a szarvasmarhák gázkibocsátása káros hatással van a bolygóra. Ezeket az állításokat szakmai tényekkel cáfolom meg, hiszen a globális környezeti problémák nem vezethetők vissza egyszerűen a marhahús fogyasztására. A magyar termelők fenntartható és átlátható módon gazdálkodnak, a hazai élelmiszerek környezeti lábnyoma pedig viszonylag alacsony. A szarvasmarhatartás ráadásul fontos szerepet játszik a kultúrtáj fenntartásában és a biodiverzitás megőrzésében.

Szintén gyakran halljuk, hogy a méz csupán a cukor alternatívája. Valójában ennél sokkal többről van szó. A kiváló minőségű magyar méz aminosavakat, ásványi anyagokat és vitaminokat is tartalmaz, biológiai és élettani hatásai révén pedig az egyik legértékesebb természetes élelmiszerünk.

Manapság egyre többet hallani a műhúsról…

Programunk egyik külön témája a műhús kérdése. Sokan talán nem tudják, hogy ezt a laboratóriumi körülmények között előállított terméket jelentős energiafelhasználással és környezeti terheléssel állítják elő. Elképzelhető, hogy a világ egyes régióiban valós fogyasztói igény mutatkozik rá, azonban Magyarországon jelenleg nem tapasztalható ilyen kereslet. Hasonló a helyzet a rovarfehérjével is, amely iránt hazánkban szintén csekély az érdeklődés.

Az agrotechnológia világszerte gyors fejlődésen megy keresztül, és az élelmiszeripar számos új megoldás előállítására képes. Ugyanakkor az emberi szervezet alkalmazkodóképessége – a tudományos kutatások szerint – ennél jóval lassabb. Az ultrafeldolgozott élelmiszerek és a laboratóriumi körülmények között előállított termékek hosszú távú élettani hatásai egyelőre nem teljesen ismertek, ezért körültekintően kell kezelni az új trendeket.

Fontos hangsúlyozni, hogy Magyarországon az élelmiszer-előállítási és ellenőrzési rendszer a világ egyik legszigorúbb rendszere. Azok a hazai termékek, amelyek a boltok polcaira kerülnek, ökológiai és élelmiszer-biztonsági szempontból is ellenőrzöttek, így biztonságosan fogyaszthatók, és az egészséges táplálkozás részét képezhetik.