Az ENSZ fenntartható fejlődési céljaihoz illeszkedik a győri Széchenyi István Egyetem minikonferencia-sorozata, amely a nemek közötti egyenlőség témáját járja körül külső előadók meghívásával. A legutóbbi rendezvény fókuszában az állt, hogyan segíthetjük elő a nők nagyobb szerepvállalását a tudományos világban.
A Széchenyi István Egyetem Budapesti Innovációs és Képzési Központjában minikonferencia-sorozat kezdődött idén „Nők a családban, társadalomban, tudományban” címmel. A havonta megtartott programok vendégei olyan nők, akik szakmai sikereikkel, eltökéltségükkel sokak példaképei lehetnek.
A legutóbbi rendezvényen dr. Lukács Eszter, az egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese köszöntőjében hangsúlyozta: intézményük tagja az ENSZ Academic Impact hálózatának, és rendkívül fontosnak tartja az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljait. „A mai eseményre »a tudomány világnapja a békéért és a fejlődéséért« alkalmából kerül sor. Az 1999-es budapesti Tudományos Világkonferencia sikerét követően az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO kezdeményezése mentén, 2001 óta ünnepeljük november 10-én ezt a világnapot, így hangsúlyozva a tudomány jelentős szerepét a társadalomban, valamint azt, hogy a szélesebb nyilvánosságot is be kell vonni a tudományos vitákba annak érdekében, hogy bizonyítékokon alapuló megoldásokat dolgozzunk ki a globális problémákra” – hangsúlyozta.
A panelbeszélgetésen a résztvevők olyan kérdésekre keresték a választ, mint hogyan látjuk a nők szerepét a tudomány mai világában, és milyen módon kellene a tudománynak a globális békét és a fenntartható fejlesztési célokat szolgálnia. Magyarország világraszóló tudományos sikerének apropóján szó esett a Nobel-díjasok kiválasztásának szempontjairól is.
Dr. Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa úgy vélekedett, hogy elengedhetetlen a nők számának növelése a műszaki-természettudományos területeken. Példaként a Nemzetközi Űrállomást említette, ahol a konfliktusok leginkább az űrben tapasztalható különleges és szokatlan körülményekből fakadó stresszből erednek, amivel könnyebb megbirkózni, ha a csapat tagjai között nőket is találunk. „Az egyetemeken rengeteg okos és kiváló tudományos karrier előtt álló lány tanul, de a hallgatói éveket követően nagyrészt elveszítjük őket a kutatások területéről” – mondta, aminek megváltoztatásához szerinte kulcsfontosságú a család támogatása. Szakterületéből adódóan hangsúlyozta: az űrből nézve a Föld egy nagyon különleges, törékeny, kék gömb, ahol nem látszanak sem az országhatárok, sem a globális konfliktusok. „Érdemes a dolgokat felülről, egy magasabb nézőpontból szemlélni annak érdekében, hogy a szűk környezetünket, vagy az egész világot sújtó kérdésekre megfelelő válaszokat tudjunk adni” – tette hozzá.
Diana Madunic, Svédország magyarországi nagykövete kiemelte: országa évtizedek óta kiemelten törekszik a nemek közötti egyenlőség megteremtésére és fenntartására, amit mutat az is, hogy kormányuk 25 miniszteréből 12 nő. Megemlítette a magas szintű svéd családtámogatási politikát, amelynek része a jelentős apasági szabadság biztosítása is a családi feladatok megosztásának érdekében. A nagykövet beszélt arról is: mindannyiunknak hozzá kell járulnunk a békéért tett erőfeszítésekhez, de különösen azoknak, akik befolyásos pozíciókban vállalják a társadalom szolgálatát, és muszáj számot vetnünk azzal is, hogy meg kell küzdenünk még egy globális problémával: az éghajlatváltozással. „A múlt hónapban találkoztam Karikó Katalinnal, és lenyűgözött az összpontosítása, a tehetsége és a kihívások idején tanúsított kitartása. Boldog vagyok, hogy Magyarországon képviselhetem hazámat, egy olyan országban, amely számos Nobel-díjast adott a világnak” – jegyezte meg.
Dr. Balázsi Katalin, a Nők a Tudományban Egyesület elnöke kifejtette: a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont 21 laboratóriumának vezetőségében csupán őt találjuk női vezetőként. Ugyanakkor számára kiemelt fontossággal bír a nők becsatornázása a kutatómunkába, így az elmúlt években 10-ről 40 százalékra sikerült növelnie a női kutatók arányát a csapatában. Szerinte a kisgyermekes nők számára nagy segítség, ha a munkáltató biztosítja az otthoni munkavégzés lehetőségét. „A kutatás igazi szenvedély. Az eredmények eléréséhez évek kellenek, amihez elengedhetetlen a kitartás és a motiváció” – húzta alá.
Az indiai származású dr. Lamnganbi Mutum – aki agronómus, és idén szerzett PhD-fokozatot a Széchenyi István Egyetemen – elmondta: válaszút előtt áll, hogy a kutatás vagy az ipar irányába indítsa el karrierjét. „A nőknek megfelelő biztonságra van szükségük ahhoz, hogy belevágjanak a kihívásba, és vállalják a kockázatot a kutatói és tudományos élet perspektívájáért.” Emellett kiemelte, hogy terepen végzett növénytani kutatói munkája során azt tapasztalta, hogy a nők szerepe elengedhetetlen fontosságú az egyes mezőgazdaságok életében, hiszen a nők megfelelő kitartást, munkába vetett hitet, valamint kiemelkedő tűrőképességet biztosítanak a termelés során. „Mindannyiunk számára egyértelmű, hogy az élelmiszer-biztonság a globális béke egyik alappillére, így különösen fontos, hogy milyen stratégiákat alkalmazunk” – emelte ki.
Nyitókép: Dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese (a felvétel jobb szélén)
Szöveg: Széchenyi István Egyetem