Hirdetés
Kádár Annamária előadása

Naponta egyszer joga van sírni egy gyermeknek

Fotó: MekliZ Fotóstúdió
Nagy Dóra
2019.11.07. 18:53

Naponta egyszer joga van pityeregni egy gyermeknek, hogy a feszültséget kisírja magából. A dac jó, mert ha egy gyerek ellenkezni mer, biztos a szülő szeretetében, hiszen nem fél annak elveszítésétől – hangzott egyebek mellett ez a két forradalmi gondolat Kádár Annamária Vaskakas Művészeti Központban tartott előadásán.

Hirdetés

Az érzelmi intelligenciáról és annak fejlesztéséről beszélt dr. Kádár Annamária a napokban Győrött. A pszichológus, tréner szerint az érzelmi intelligenciában benne van a szeretet művészete, de a düh, a harag és minden más érzelem megélése, megértése is, vagyis a teljes érzelmi skála. Ennek fejlesztését ne úgy képzeljük el, hogy elvégzünk pár gyakorlatot és készen van, hanem az egy nagyon hosszú folyamat, és vannak korlátai.

Egy kis tudományos szál: az érzelmi intelligencia fogalmát Mayar és Salovey vezette be a pszichológiába. Szerintük az érzelmek érzékelésének és megértésének képessége egy újfajta intelligenciát határoz meg. Modelljük az érzelmi intelligenciát az érzelmi információk megértésének képességével, és az érzelmekkel való érvelés képességével definiálja.

Hirdetés

Kádár Annamária előadásában a megfogalmazást példákon keresztül hozta közelebb a hallgatósághoz. Hangsúlyozta, ha az érzelmi intelligenciával kapcsolatban néhány dologra rávilágítunk, a gyermekünket is jobban érthetjük.

Illusztráció: Kondrytskyi/Shutterstock.com

Az érzelmek kifejezése

A gyerekek nem tudják verbalizálni az érzéseiket, ezt a felnőttektől tanulják, mondta. Kifejtette, frusztrálja őket, ha a szülő által kimondott érzelem nincs összhangban a közvetítettel, tehát mást mond, mint amit sugároz. Amikor azzal vigasztaljuk az elesését követően a kicsit, hogy „nincs semmi baj”, összezavarjuk. Neki persze, hogy van baja, fáj a sebe.

Ilyenkor nyugodtan biztosítsuk megértésünkről: elhiszem, hogy fáj, nyugodtan sírd ki a könnyeidet, mire kifolynak, elmúlik a baj.

A pszichológus rámutatott, jogunk van az érzéseinkhez, és jogunk van azokat kifejezni is. Ezt főleg az egyik legnehezebb helyzetben, vitában kell szem előtt tartani. A támadó: „te ilyen meg olyan vagy” kommunikáció helyett, fogalmazzunk egyes szám első személyben, szebben hangzik ez: úgy érzem, ha levinnéd a szemetet, megkönnyítenéd a munkámat a konyhában.

A tanuláshoz visszakanyarodva, fontos, hogy szülőként visszajelezzünk az érzéseikről (elhiszem, hogy szomorú, dühös, boldog vagy), hiszen így kap nevet egy-egy érzelem.

Amíg a gyermek nem tudja kimondani, mit is érez, frusztrált lehet. Kádár Annamária szerint naponta egyszer nyugodtan hagyhatjuk a gyereknek, hogy kisírja magát (nem arról van szó, hogy hagyjuk sírni, ne vegyük fel, ha szüksége van ránk), ezzel ő levezeti a feszültséget. Ha nem hagyjuk, felhalmozódhat benne az indulat, súlyosbodhat a konfliktus.

Váltsunk perspektívát

Kádár Annamária azt is fontosnak tartja, hogy felnőttként tudjunk perspektívát váltani. Megőrzünk valamennyit gyermeki énünkből, vegyük elő ezt a képességünket és próbáljuk a gyerek nézőpontjából látni a világot. Ilyen eset például a testvér érkezése, próbáljuk a kicsivel megértetni, hogy ez milyen szuper dolog, amikor ő a helyzetet trónfosztásként éli meg. Eddig egyedül fürdött anya és apa szeretetében, a tesó érkezésétől pedig osztozni kell. Persze, hogy nem tetszik neki. Nagyon fontos, hogy engedjük megélni az indulatokat. Abban, hogy ezek a helyükre kerüljenek, sokat segíthetnek a mesék.

Kádár Annamária rámutatott, amikor a testvérek azon ügyködnek, hogyan idegesítsék együtt anyát, jó úton járnak, alakul a testvérkapcsolat, a szövetség. A gyerekek jól megoldják egymás között a dolgokat. Idézte a nemrég elhunyt Vekerdy Tamás pszichológus, írót, hogy akkor avatkozzunk be, ha már vér folyik.

Fotó: MekliZ Fotóstúdió

A dac jó

Kádár Annamária a dackorszakot is más megvilágításba helyezte. Szerinte ma már nagyon hosszú ideig tart. Az első 2-3 éves korban zajlik, a második pedig a prepubertással kezdődik és az egyre későbbre tolódó kirepülésig tart. A szakember a kisgyermekkori ellenkezésről azt mondta, amelyik gyerek dacolni mer, az biztos a szülő szeretetében, hiszen nem fél annak elveszítésétől.

Ha érzelmi intelligenciáról beszélünk, annak része az érzelmi önszabályozás is. Ez kisgyermekkorban még nincs, ezért jelentkezik a hiszti, nem tudja szabályozni a saját érzelmeit a kicsi. Néha a felnőttek sem. Képzeljük el, hogy van az emberen egy piros gomb, amitől bepöccen (azok a szavak, amikkel felhergeljük a másikat). Az érzelmi intelligencia azt jelenti, tudom, hol van a piros gombod, de nem nyomkodom.

A társaság középpontja és Teréz anyu

Kádár Annamária beszélt a kommunikáció és a viselkedés szempontjai alapján megkülönböztethető személyiségtípusokról is.

Az úgynevezett promoter típus, aki minden lében kanál, a társaság középpontja, szereti kiszínezni a történeteit, fél életét a dolgai keresésével tölti, asztalán káosz uralkodik, de büszke rá, hogy átlát azon. Problémás az időhöz való viszonya, ugyanakkor nagyon rugalmas, könnyen alkalmazkodik. Az ilyen gyermeknek problémát okoz a szabályok betartása és az érzelmi önszabályozás, nagyon kíváncsi, magas az ingeréhsége, pezseg, állandóan új ötletekkel áll elő, de nehéz lenyugtatni. A promoternek legtöbbször viharos a gyermek- és a kamaszkora, viszont a jég hátán is megél.

Ennek ellentéte az elemző típus. Jelszava a rend, fegyelem, exceltábla. Mindent feljegyez, megtervez, megfontol. Pontos és ezt másoktól is elvárja. Ha felborul a rend, gond van. Feszült, stresszes helyzetben lefagy, ezért jobban teljesít írásban. Az ilyen gyerekek nehezen szoknak be az óvodába. Nem fejezik ki a rajongásukat, de ez nem azt jelenti, hogy nem örülnek. Nehezen mutatják ki az érzelmeiket.

Harmadik típus a kontroller, a kritikus. Magasak az elvárásai, erős az igazságérzete. Ezzel az a baj, hogy kíméletlenül fejezi ki magát, nem köntörfalaz, hanem beszólogat. Kevéssé empatikus, nem szereti sem adni, sem kapni a dicséretet. Az ilyen típusú gyerekek fő jellemzője, hogy nem szeretik a szoros testi kontaktust, nem szeretik, ha ölelgetik, puszilgatják őket.

Utolsó a supporter típus, ő a Teréz anyu. Mindenkin segít, megértő, kiváló hallgatóság. Igyekszik elsimítani a konfliktusokat, figyel társaira, de még akkor sem képes nemet mondani, ha az egészsége bánja – sarkította ki Kádár Annamária. Hozzátette, belőlük lesz legkönnyebben az úgynevezett helikopter szülő, aki ott kering a gyerekei felett, hogy mindig segítsen.

Kifejtette, ugyan négy fő típus különíthető el, de persze vannak kevertek. A pszichológus úgy látja, sokat segít a gyereknevelésben, ha ismerjük ezeket.

Kapcsolódó témák: #Oktatás |
likeold
a fb oldalunkat