Folytatódott a Polgári Esték országjáró programsorozat, amely ezúttal Ménfőcsanakon várta az érdeklődőket. A Bezerédj-kastélyban Mráz Ágoston, a Nézőpont Intézet vezetője volt a vendég.
Dr. Fekete Dávid, az esemény házigazdájának javaslatára elsőként az elferdített közvélemény-kutatásokról volt szó, hiszen, mint mondta: a témában hitelesen tud állást foglalni Mráz Ágoston, az egyik legelismertebb kutatóintézmény vezetőjeként. „Nagyon sok olyan, baloldali közvélemény-kutató van, akiknél felmerül az emberben az a gyanú, amikor az adatokat megnézi, hogy ezeket valójában nem a valóság leírására, hanem a valóság befolyásolására szánják” – hangoztatta a szakember, aki úgy véli, épp ezért nem bíznak az emberek a mérések hitelességében.
„A közvéleménykutatás érdekes tudomány” – vetette fel és arra kérte a hallgatóságot, bízzanak bennük, de ne gondolják, hogy tévedhetetlenek. „Aki jól végzi a munkáját, az bizony ezer megfelelően kiválogatott ember véleménye alapján, ha jól teszi fel a kérdést, ha nem akarja kicsikarni a számára megfelelő választ a megkérdezettől, és utána helyesen értelmezi az adatokat, nagyjából meg tudja mondani, hogyan gondolkodik a társadalom.” A merítés során az is fontos, hogy minden korosztályból és társadalmi rétegből kapjanak válaszokat.
Zárul az olló – hangzott el egy podcast beszélgetésben, amit az ellenzéki média is felkapott. Mráz Ágoston kifejtette, hogy az állítás a Nézőpont Intézet utolsó, márciusi elején publikált kutatásaira vonatkozott, amely 10 százalékpontos előnyt mutatott a Fidesz javára, szemben a baloldalinak nevezett közvélemény-kutatókkal, akik 10-15 százalékot kommunikáltak a Tisza Párt javára. „Magyar Péternek nem sikerült előrehozott választást kicsikarnia, de egy előrehozott kampányt tartott, mintha már 2025. áprilisában lennének a választások. Valójában a 2026-os választások főpróbája volt ez, ennek a mozgósításnak láthattuk a lecsapódását a Tisza Párt támogatottságának növekedésében” – magyarázta a szakember.
Szóba került a június 20-ig tartó a vélemény-nyilvánító szavazás. „Nem arról szól a szavazás, hogy ártani akarunk Ukrajnának. A brüsszeli buborékban kitervelték, hogy Magyarország torkán lenyomják az ukrán csatlakozást. A határozott állításunk, hogy a háborúban álló Ukrajna nem készült fel arra, hogy csatlakozzon az Európai Unióhoz” – emelte ki Mráz Ágoston, és hozzátette: azon túl, hogy a magyarokkal az ukránok ellenségesek lennének, aggályos egy gazdaságilag instabil állam, ami gyakorlatilag külföldi támogatásra szorul.
Kitértek Kollár Kingának, a Tisza Párt EP-képviselőjének felháborító beszédére is, mely szerint „a magyaroknak minél rosszabb, a Tisza pártnak annál jobb”. Dr. Fekete Dávid szerint „nem azért küldünk Brüsszelbe képviselőket, hogy azon örömködjenek, hogy nem sikerül 50 magyar kórházat felújítani.” Mráz Ágoston hozzátette, a Tisza párt képviselője az Európai Bizottság munkatársa volt, azért örült annak, hogy kórházak elesnek a támogatástól, mert feladatául kapta, hogy a jogállamisági eljárásokat Magyarország ellen előkészítse. „Ez nem elszólás volt, hanem egy őszinte kijelentés, hogy Magyarországra nyomást kell gyakorolni”.
„A következő országgyűlési választásokig szűk egy év van. A választás tétje nem csak Ukrajna csatlakozási kérdése, de a miniszterelnök személye is – ki az, akiről szeretnénk, hogy képviselje Magyarországot.” Mráz Ágoston szerint egyáltalán nem mindegy, hogyan viszonyulunk a családügyhöz, hogyan támogatjuk a családokat, és emlékeztetett arra, hogy ezermilliárd forintot költ a kormány arra, hogy a gyermeket vállaló anyák ne fizessenek adót.
Végül a győri helyzetről is szó esett: a Fidesz az önkormányzati választásokon 14 körzetet nyert, de elbukta a polgármesterválasztást. Ez nem példanélküli ugyan, de stratégiai kérdéseket is felvet. „Egységben az erő” – emelte ki a szakember, utalva arra, hogy a baloldal érdeke mindig az volt, hogy elaprózza a jobboldalt. Egy politikai közösség csak akkor tud sikeres lenni, ha elfogadják a választott vezetőt, aki nem diktátor, hanem a közösség vezetője – zárta gondolatait Mráz Ágoston.
Az estét a hallgatóság kérdéseivel zárták, akik gazdasági és társadalmi témák iránt is érdeklődtek.