Szentmise és koszorúzás

„Mi vagyunk a kereszténység védőbástyája”

Fotó: Marcali Gábor
Földvári Gabriella
2022.03.28. 20:45

424 évvel ezelőtt Győrben olyat tettek eleink, amellyel örökre beírták magukat a világtörténelembe. Négy év török megszállás után visszafoglalták a győri várat Pálffy Miklós és Schwarzenberg Adolf vezetésével.

A győri vár 1598. március 28-29-én történt töröktől való visszafoglalása 424. évfordulója alkalmából ünnepi megemlékezést tartottak hétfőn este a győri Bencés templomban a Szent László Határőr Egyesület és a Történelmi Vitézi Rend Területi Székkapitánysága szervezésében.

Az ünnepi szentmisét dr. Pápai Lajos emeritus püspök celebrálta, aki hangsúlyozta: úgy tűnik, a mi sorsunk állandó küzdelemben újra és újra visszafoglalni valamit, visszafoglalni hitünket, hazánkat, kultúránkat, jövőnket. „Ebben a szentmisében imádkozunk a 424 évvel ezelőtti hősökért, de azért is, hogy mi is legyünk méltó követői korunk küzdelmeinek, amit hitünk, hazánk keresztény kultúránk visszafoglalásáért vívunk.” Pápai Lajos beszélt arról is, hogy a keresztény ember lelkiismereti kötelessége részt venni a közelgő választásokon, és azokat támogatni, akik a keresztény értékeket képviselik.

A megemlékezés fővédnöke és szónoka dr. Dézsi Csaba András polgármester volt, aki történelmi visszatekintésében elmondta: „1598. március 28-án a kor két legtehetségesebb hadvezére minden létező cselt, fortélyt bevetve  –  az addig csak Tatán tesztelt petárda segítségével – berobbantva a Fehérvári kaput, meglepetésszerű ostromot indított, hajnalban meglepve és megrémítve a várvédőket. Ádáz küzdelem zajlott váltakozó sikerrel, a törökök az utolsó vérükig küzdve nem adták meg magukat, félve a szultán haragjától, még a lőpor raktárat is felgyújtották elkeseredettségükben. Ez több száz keresztény halálát okozta, a helyszínt azóta Vérbástyának hívjuk. Városunk neve ekkor vált ismertté az akkori világ előtt.”

A polgármester beszélt arról is, hogy II. Rudolf császár rendeletbe adta ki, hogy birodalmában Raaber Kreuzokat, azaz Győr-Kereszteket állítsanak, megköszönve a várostromlók hőstettét, hogy megvédték az európai keresztény világot. Mint ismert, dr. Dézsi Csaba András maga is felkutatott néhány ilyen mementót Ausztriában, eddig összesen 31 emlék keresztet találtak. Tavaly, Győr királyi várossá válásnak 750. évfordulója tiszteletére a városháza előtt is felállítottak egy Győr Keresztet, amely Lebó Ferenc szobrászművész alkotása, és amely az örökkévalóságnak hirdeti: mi vagyunk a Kereszténység Védőbástyája.

Ezt a hőstettet hirdeti a vaskakas legendája is. A történet így szól: Amikor Szinán pasa elfoglalta Győrt, a Duna kapura kitűzött egy vasból készült szélkakast, és azt mondta, hogy ő csak akkor hagyja el a várost, amikor a vaskakas kukorékolni fog és megtelik a kakas alatti félhold. A krónikások szerint a kakas, a győztes ostrom éjszakáján kukorékolni kezdett. Hangját a legenda szerint Bajusz Ferkó suszterinas adta, ő mászott fel a torony tetejére és kukorékolással adott jelet a vár alá érkező katonáknak. A törökök pánikba estek, azt hitték, beteljesedett a nagyvezér jóslata: a vaskakas megszólalt, elérkezett a végórájuk. Ráadásul az ostrom idején éppen a telihold uralta az eget. Így a legenda igazzá vált, és a törökök elmenekültek.

Vitéz Fehér Imre nyugállományú határőr őrnagy, törzskapitány emlékeztetett: 2010 óta emlékezik meg a város újra a jeles eseményről, az Arrabona Városvédő Egyesület, a ,,NE-felejcs” Polgári Egyesület és a Szent László Határőr Hagyományőrző Egyesület kezdeményezésére, sajnos a pandémia miatt az elmúlt két évben nem lehetett megtartani a megemlékezést.

Az ünnepség végén a résztvevők átvonultak a Pálffy-Schwarzenberg szoborhoz, ahol elhelyezték az emlékezés virágait.

Galéria: Marcali Gábor

TV-s szerkesztő: Zombai-Kovács Ákos

Kapcsolódó témák: #híradó | #raaberkreuz | #vaskakas |