Hirdetés

Lámpamentő akció a Rába-gyárnál

Fotó: Ács Tamás
Szigeti Sándor
2022.07.03. 20:59

Egészen különleges hobbinak hódol Csíkász Levente, a PÁGISZ-iskola tizenhét éves tanulója. A fiatalember neonfeliratokat, retró utcaképi elemeket és közvilágítási lámpatesteket ment meg az enyészettől. Hatszáz darabos gyűjteményében megtalálható a győri strand régi neonfelirata és egy komplett fénysorompó is. Legutóbb a Rába-gyár hatalmas „ufó-lámpái” kerültek a kollekcióba.

Hirdetés

– Melyik a gyűjteményed legértékesebb darabja?
– Egy budapesti lomtalanításról előkerült közterületi lámpa, amelyet még az 1910-es évek elején gyártottak Engel Károly villamosipari gyárában. Egészen kivételes a története, hiszen sikeresen túlélt két világháborút és átvészelte az 1956-os forradalmat. Legjobb tudomásom szerint ez az utolsó példány belőle.

– Hogy zajlik egy ilyen lámpamentés?
– Sokat kirándulok, járom az országot és feltérképezem azokat a használaton kívüli ipari területeket és vasútvonalakat, ahol felbukkanhatnak ritkaságok. Levelet írok az önkormányzatoknak, cégeknek, a MÁV-nak – attól függően, hogy ki az adott terület jogos tulajdonosa –, ahol a lámpatest található. Bemutatkozom, elmondom, ki vagyok, mivel foglalkozom, és ha engedélyt kapok – ami nem mindig egyszerű –, szakszerűen lebontjuk, gondosan dokumentáljuk, és megőrizzük az utókor számára ezeket az emlékeket.

Hirdetés

– Győr gazdag ipartörténeti múltjának köszönhetően gondolom, kiváló terep a számodra.
– Többek között egy komplett fénysorompót és a győri strand régi neonfeliratát is nagy becsben őrzöm. Legutóbb pedig az egykori Rába-gyár ikonikus „ufó-lámpáit” mentettük meg. Ez volt az eddigi legnagyobb szabású akciónk. Szakemberek közreműködésével három darab, tizennyolc méter magas és másfél tonnás oszlopon nyugvó, több méter sugarú lámpatestet bontottunk el biztonságosan. Ezek a valaha volt legnagyobb magyar közterületi lámpák, egyben a város ipartörténetének pótolhatatlan részei.

– Grandiózus méretükön kívül mitől olyan különlegesek ezek a Rába-gyári lámpák?
– Mert Győrben tervezték őket és az Erzsébet-híd 1964-es ünnepélyes átadásán mutatkoztak be először a nagyközönségnek. A frissen felavatott hídtól egészen a Keleti pályaudvarig többek között ezekkel a fényforrásokkal világították ki Budapestet. Annyival jobb lett a közvilágítás, hogy ezt a szakaszt egyenesen Fénytengelynek nevezték el. Ezután néhány év alatt meghódították egész Magyarországot. Mára viszont csupán öt darab maradt belőlük, köztük a három győri.

– Hol látható most a gyűjteményed és milyen terveid vannak vele?
– Jelenleg a határ másik oldalán, Csilizradványon nézhető meg a gyűjtemény. Nagyon örülnék, ha lenne Győrben egy állandó kiállítóhelyünk, akár szabad téren is. Jelenleg elektrotechnikusnak tanulok és szeretném folytatni az értékmegőrző munkát, bemutatni a múltunknak ezt az egészen különleges és nagyon izgalmas szeletét.

Galéria: Ács Tamás

Kapcsolódó témák: #építészet | #Págisz |
likeold
a fb oldalunkat