A josta különleges, fekete bogyós gyümölcs, amely a ribizli és az egres legjobb tulajdonságait egyesíti, és egyre több győri, Győr környéki kertben is felbukkan. Erős, ellenálló, zamatos és tele van értékes tápanyagokkal.

A josta, a ribizli és az egres keresztezéséből született a 20. század második felében, elsősorban német nemesítők munkájának köszönhetően. Nevét is innen kapta: a Johannisbeere (ribizli) és a Stachelbeere (egres) első szótagjai olvadnak össze. A két növény legjobb tulajdonságait örökölte, az egres telt, kissé fanyar aromáját és a ribizli intenzív, mély színét. Mivel a bokornak nincs tüskéje, így a szedése sokkal kényelmesebb. Magyarországon a 80-as évektől kezdve terjedt el, és bár sosem vált tömegtermékké, a gyümölcsösökben egyre több helyen találkozhatunk vele.

Megyénkben a josta kifejezetten jól érzi magát Győr környékén, Mosonmagyaróváron és a Sokoróalja településein sokan ültetik, mert ellenálló, kevés gondozást igényel, és bőséges termést ad. Bár a boltok polcain ritkán találkozunk vele, a Dunakapu téri piacon vagy a győri Vásárcsarnokban kapható ezekben a hetekben

A josta termesztése egyszerű, napos vagy félárnyékos helyet igényel, jó vízáteresztő, tápanyagban gazdag talajjal. A bokor erőteljes növekedésű, ezért érdemes elegendő helyet hagyni körülötte, és évente visszametszeni, hogy a termővesszők megújuljanak. Betegségekkel szemben jóval ellenállóbb, mint a ribizli vagy az egres, így a vegyszermentes kertészkedésben is kiváló választás. A bogyók júliusban érnek, egyszerre nagy mennyiségben, így a szüret gyors és látványos.

A josta nemcsak finom, hanem rendkívül egészséges is, C‑vitamin‑tartalma kiemelkedő, antioxidánsai segítik a szervezet védekezőképességét, magas rosttartalma pedig támogatja az emésztést. A sötét színű bogyók antociánjai a kutatások szerint hozzájárulhatnak a szív‑ és érrendszer egészségéhez, és gyulladáscsökkentő hatásuk is ismert.

A konyhában sokoldalúan használható, frissen is kiváló, de lekvárnak, dzsemnek, szörpnek, gyümölcslevesnek vagy pitének is remek alapanyag. A jostából készült lekvár különösen kedvelt, mert egyszerre savanykás és telt ízű, és jól megőrzi a gyümölcs mély színét. A házi szörp pedig igazi nyári frissítő, amelyben a josta karakteres aromája érvényesül.

Aki egyszer megkóstolja rájön, hogy ez a szerény, mégis különleges bogyó igazi kins a gyümölcsök között.