Hirdetés
Bonsai kisokos

Így neveljük a miniatűr fánkat

Fotó: Shutterstock / LP2 Studio
Győr+
2019.12.16. 14:13

A bonsait nevelő ember élete megváltozik, mert egy olyan műalkotást készít, gondoz, amely az év minden szakában más-más arcát mutatja. Mindehhez egy, a hétköznapok rohanásából kilépő, nyugodt, kiegyensúlyozott ember kell, aki kézbe veszi vagy asztalra teszi a kis növényét, és ollót ragadva elkezdi kialakítani a koronáját. S miközben ő maga átszellemül, az aprócska növényből egy miniatűr fa lesz.

Hirdetés

A „bon” edényben neveltet, a „sai” fát jelent. A bonsai eredete a kétezer évvel ezelőtti Kínába nyúlik vissza, ahonnan a X-XI. században buddhista szerzetesek vitték Japánba, ahol továbbfejlesztették. Európában a II. világháború után kezdett terjedni. Hazánkban az 1980-as évektől jelentek meg ezek az élő „ékszerek”.

Bonsai-nak bármilyen fás szárú növény kialakítható, a lényeg a lapos edény, amelybe rendszeres nyírással kényszeríthető a gyökérzet, és a gyökérzet arányában nyírott lombozat.

Hirdetés

A bonsai lényege: minél idősebb legyen a növény, minél extrábban csavarodott a törzs, és lépcsőzetes a korona.

Fotó: Pixabay

Mi magunk is készíthetünk ilyen növényeket faiskolában vásárolt elöregedett növényből, vagy természetből gyűjtött sérült, például vad rágta példányból. Ezeket az első egy-két évben edényben kell tartani, csak a gyökerére koncentrálni, majd ha ezt kibírta, akkor kezdjük meg a korona alakítását. Készíthetünk bonsai-t akár apró levelű fikuszból, de pozsgás növényekből is, csak egy megfelelő kerámia tál kell hozzá. Ebbe ültessük gyökérmetszést követően a kis növényünket, majd locsoljuk és a zöld részeket hegyes metszőollóval vagy manikűr ollóval formázzuk. A leggyorsabb, de a legköltségesebb megoldás a kész növény vásárlása.

A bonsai-ok eredetileg szabadtéri növények voltak, csak ünnepekre vitték őket a lakásba. Nálunk azonban a honos fajtákból (mezei szil, kínai szil, gyertyán, vadkörte, boróka félék) készített növényeket lombbal, forgáccsal be kell takarni, vagy fűtetlen üvegházban teleltetni. Lakásban tartott szobai bonsai-okat trópusi vagy szubtrópusi növényfajokból (például fuxia, fikusz, majomkenyérfa, gránátalma) állíthatunk elő. Ezeket egész évben világos, de tűző naptól mentes helyen tarthatjuk.

Egy bonsai esetében az edény alakjának, színének, formájának, a növény gyökérzetének, törzsének, koronájának teljes összhangban kell lennie.

Fotó: Pixabay

E növényeket általában úgy alakítják ki, hogy csak egyik oldalról mutatnak igazán, ezért a helyének kiválasztása is nagyon fontos. Az öntözésre kényesek leginkább. A szabadtérieket évszaktól függően, a szobában lévőket rendszeresen kell öntözni, a lényeg, hogy soha sem szabad a földjének teljesen kiszáradnia. Jó módszer, hogy hetente egy, maximum két órára vízbe merítjük a növényt, így a talaj feltöltődik. A szabadtéri bonsai-okat fürdetés után soha ne tegyük tűző napra, amúgy is a félárnyékos helyen érzik jól magukat. Ilyenkor azonban a tápanyag-utánpótlásra is jobban kell figyelnünk, mert a fürdővízbe a tápanyag is kimosódik és ezt pótolnunk kell. A kültérieket tavasztól őszig havonta, míg a szobában lévőket egész évben, folyamatosan kis mennyiségű tápanyaggal öntözzük.

Átültetni 2-3 évente szükséges őket, ilyenkor a gyökérzet egyharmad része eltávolítható. Humuszban gazdag virágföld és homok keverékét használjuk. Kapható kimondott bonsai földkeverék is, ez megfelelő arányban tartalmazza a szükséges talajösszetételt. Metszeni, alakítani a kültériket tavasztól őszig folyamatosan, míg a tűlevelűeket évi 2-3 alkalommal szükséges.(Erre a célra egy kiselejtezett manikűr olló is elegendő). A szobában tartott növényeket egész évben metszeni kell, ami nem áll másból, mint folyamatos visszacsipkedésekből. A vastagabb, erősebb ágakat rézdróttal kötözhetjük meg, hogy a kívánt alakzatot felvegyék, de a kötözéseket 6-8 havonta cseréljük le, nehogy belenőjenek a növényünkbe.

Leggyakoribb hibák a bonsai nevelésénél:

  • a túlöntözés (soha ne álljon víz a növényünkön)
  • átültetés után 2-3 hónapig ne tápoldatozzuk
  • szerves trágyával soha ne öntözzük
  • ne hidegvízzel öntözzük (szobahőmérsékletű a legjobb)
  • soha ne használjunk kifolyónyílás nélküli cserepet
  • a kötöző drótot ne hagyjuk fent egy évnél tovább
  • a szobában nevelteket huzatnak, hideg hatásnak még néhány percre se tegyük ki
  • a tápanyag-utánpótlással mindig óvatosan bánjunk, inkább több alkalommal, de kisebb dózisban adjuk.

Szerző: Nagykutasi Viktor, a Kertészek és Kertbarátok Győr Városi Egyesületének elnöke

Kapcsolódó témák: #Kertbarát | #természet |
likeold
a fb oldalunkat