Húsvét a magyar néphagyományban

Győr+
2026.04.01. 11:54

Dr. Vehrer Adél, néprajzkutató, a Széchenyi István Egyetem egyetemi docense volt a Győr+ Rádió „Juice” című műsorának vendége. A beszélgetés rendkívül jó hangulatban zajlott, és a hallgatók betekintést nyerhettek a húsvét magyar néphagyományban betöltött szerepébe.

Dr. Vehrer Adél elmondta, hogy a húsvét egyszerre vallási és népi ünnep: míg a keresztény hagyomány Jézus feltámadását ünnepli, a néphagyományban a tavaszvárás és a termékenység jelképe is erősen jelen van. Az elmúlt száz év során a húsvéti szokások sokat változtak: míg régen a közösségi ünneplés és a falusi szokások domináltak, mára sok hagyomány inkább a családi otthonokba szorult.

A beszélgetés során szóba kerültek a legismertebb húsvéti szokások, köztük a locsolkodás, a piros tojás, a húsvéti ételek és a gyermekek szerepe az ünnepben. A locsolkodás eredete a termékenységvarázslásban gyökerezik, és a víz vagy kölnivíz használata az életet, tisztaságot és megújulást jelképezi. A piros tojás a termékenység és az élet szimbóluma, míg a sonka, a tojás és a kalács az asztal gazdagságát és az ünnep örömét mutatja.

Dr. Vehrer beszélt olyan régi szokásokról is, amelyek mára eltűntek, valamint kevésbé ismert helyi hagyományokról az ország különböző tájairól. Külön érdekességként említette a húsvéti nyulat, amely a tojásos ünnepekhez kapcsolódó tavaszi termékenységi szimbólumként került a hagyományba.

A néprajzkutató hangsúlyozta, hogy bár a hagyományok változnak, fontos, hogy a közösségi és családi szokások, például a locsolkodás és a tojásfestés, ne vesszenek teljesen el.