„Hűség a keresztény civilizációhoz és a szuverén magyar hazához”
Fotó: O. Jakócs Péter
Legyünk büszkék arra, hogy győriek vagyunk, mert ide születtünk, mert munkánk, egzisztenciánk ide köt, mert ez a város, azon kívül, hogy műemlékekben Magyarország harmadik leggazdagabb városa, a mindenünk! – így fogalmazott a hálaadó emlékoszlop, a Győr Kereszt ünnepélyes felavatásán Prof. dr. Dézsi Csaba András, a város polgármestere.
A Városháza tornyából felharsanó fanfárokkal kezdődött az avató ünnepség, majd Bede Fazekas Csaba Kossuth-díjas operaénekes és színművész énekelte el a Himnuszt. A rendezvény vendége volt dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Széles Sándor kormánymegbízott, városunk országgyűlési képviselői és a szobrot felszentelő egyházak elöljárói. Eljött az eseményre Schwarzenberg herceg, a győri várat visszafoglaló egyik hadvezér leszármazottja is.
Az első szónok az emlékoszlop állításának kezdeményezője Prof. dr. Dézsi Csaba András volt. Utalt arra, hogy Magyarország történelmét évszázadok óta meghatározta az oszmán jelenlét, a töröktől való félelem, a permanens hadakozás várainkért. Nemcsak mi magyarok, egész Európa rettegett a töröktől, hogy inváziószerűen lerohanja Európát, megszüntetve a keresztény értékrendet, alapjaiban változtatva meg a társadalmi berendezkedést és az életformát -mondta a polgármester, majd a vár hősies visszafoglalásáról beszélt:
„A magyar és más keresztény vitézek azonban, 1598. március 29.-én, a 15 éves háború számunkra fénypontjaként, hősiesen, fortéllyal visszafoglalták a várat szűk 4 év után. Adolf von Schwarzenberg és Pálffy Miklós a tatai várostromban már kipróbált petárdát vetették be a fehérvári kapunál, mely váratlanul érte a törököket, akik azonban utolsó vérükig küzdve nem adták meg magukat, félve a szultán haragjától, még a lőpor raktárat is felgyújtották elkeseredettségükben, ami több száz keresztény halálát okozta. A legenda szerint a csata végkifejletében, amikor már-már felülkerekedtek az oszmánok, egy bátor magyar legény megszólaltatta a vaskakast, teljes káoszt idézve elő a janicsárok soraiban, ugyanis 1594-ben elhangzott egy mondat, hogy akkor veszik vissza a várat a keresztények, ha megszólal a vaskakas. Ez a győri legenda.”
Prof. dr. Dézsi Csaba András felidézte II. Rudolf császár rendeletét, mely szerint birodalmában számos helyen Raaber Kreuzokat, azaz Győr-Kereszteket állítsanak, megköszönve a várostromlók hőstettét, megvédve egész Európa keresztény világát.
Amikor kollégáimmal ellátogattam Ausztria különböző helyszíneire, meglepődve tapasztaltam, hogy mily sok azon Győr-Keresztek száma melyek mind a mai napig fellelhetők, megtekinthetők és ma is akár csak 1598 után azt hirdetik, hogy Győr a kereszténység védőbástyája – hangsúlyozta a város első embere.
Marcali Gábor fotói
Lebó Ferenc alkotása álljon itt mementóként az örökkévalóságnak és büszkén hirdesse, hogy mi vagyunk a kereszténység védőbástyája – fogalmazott a polgármester, majd kijelentette: Jelmondatom, akárcsak egykori elődömé, Zechmeister Károlyé, vagyis „mindent a városért”. Szeressük városunkat, tiszteljük hagyományait, ismerjük meg hőseit, védjük meg értékeit.
Simon Róbert Balázs országgyűlési képviselő beszédében a vaskakas, a
kettőskereszt és a félhold együttesének történelmi hátterét világította meg. Ezt követően a keresztény értékek megvédésének a fontosságát taglalta.
A Kárpát-medencében a történelem során a fő kérdés mindig a szabad és független Magyarország megtartása és visszaszerzése volt – hangsúlyozta. – Ez a szabadságközösség köt össze bennünket a Kárpát medencében. Nekünk ugyanis kettős front jutott: meg kell küzdeni azokkal, akik veszélyt jelentenek évezredes keresztény kultúránkra, és meg kell győznünk azokat is, akik nem ismerik fel ezt a veszélyt. Önrendelkezésünket most is komoly veszély fenyegeti. Ez napjainkban egy globális, nyílt társadalmat hirdető, a nemzeti kereteket felszámolni akaró, professzionális módon szervezett világhálózat. Céljuk a migráció felgyorsításával kevert etnikumú, nyílt társadalmakat létrehozni, a nemzeti döntéshozatalt lebontani és azt a globális elit kezébe adni.
Simon Róbert Balázs szerint a globális elit és a nemzeti ellenállás közötti küzdelem még nem dőlt el. Szó szerint így fogalmazott: „A jövő év tavaszán tehát kőkemény ütközetre számíthatunk. Rendezni kell sorainkat, hogy a megfelelő pillanatban felvértezve kilovagolhassunk a választási csatatérre.”
Kara Ákos országgyűlési képviselő megköszönte Győr polgármesterének, hogy a jövőnek szóló emlékművet állított, polgármesterként összekötötte Győr 750 éves múltját és városunk jövőjét.
A képviselő emlékeztetett arra: ezen a helyen korábban a kommunizmus emléke állt, az elnyomás jelképeként, a közelben pedig szovjet laktanya működött. Aki most erre jár, az Győr történelmi helytállása újjászületésének a szimbólumát látja ebben a Győr Keresztben. Az elnyomás jelképét cseréltük fel a felszabadulás jelképére. A jövő jelképére, ami összeköti a régi és a mostani győrieket, a katolikusokat és as protestánsokat is, hiszen mindenki láthatja benne a maga szimbólumát. – hangsúlyozta.
Ács Tamás fotói
Felidézte Győr fejlesztésének legfontosabb állomásait a rendszerváltás óta. Kiemelte a város környezeti kultúráját, a megújult barokk városrészeket, az új gyárakat, létesítményeket, az egyetemet. Kara Ákos azt kívánta mindenkinek, hogy „azt a városépítést, nemzetépítést, amit közösen kezdtünk, közösen tudjuk folytatni.”
Egy város története a benne élő emberek története és sorsa – ezzel a mondattal kezdte avató beszédét dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. – Egy város öröme és bánata az emberek öröme és bánata. Egy város ünnepe az itt élők ünnepe.
Ezt követően azt fejtette ki, hogy háromnegyed év milyen hosszú idő a történelemben: 750 évvel ezelőtt nem volt még reneszánsz, de Győr város lett. – hangoztatta. – Nem létezett még az Amerikai Egyesült Államok, de Győr már város lett. A trónon Árpádházi király ült, amikor Győr város lett. Ilyen dimenzióban gondolkodva kiderül, hogy a győriek micsoda örökség birtokában vannak.
Dr. Semjén Zsolt Győr városának utóbbi ezer évét négy szóval jellemezte:
hazaszeretet, hűség, helytállás és hősiesség. „Fellapozta” a város történetét, mindegyik tulajdonságra történelmi példákat, eseményeket, történéseket hozott. Külön foglalkozott a török megszállással, és a győri vár visszafoglalásának európai jelentőségével. Emlékeztetett arra, hogy Rudolf császár még a hírvivőt is megjutalmazta, s ez is igazolja, mekkora megnyugvást okozott a győriek helytállása Európában.
A győriek elismerésre méltóan az utókor háláját kiérdemelve álltak ki mindenkor a hazáért és a szabadságért – emelte ki.. Beszédét azzal fejezte be: A Győr keresztek Európa háláját fejezik ki azért, hogy megállították az iszlám hódítást. Ez a most avatott kereszt sem csupán turisztikai látványosság, hanem mementó. Annak a jele, hogy ami megtartott, megtart és meg fog tartani, az hűség a keresztény civilizációhoz és a szuverén magyar hazához.
A miniszterelnök-helyettes és a polgármester leleplezte a szobrot, melyet az egyházak elöljárói szenteltek meg.
O. Jakócs Péter fotói
Televíziós szerkesztő: Ficsór Dávid
Operatőr-vágó: Czika László Balázs