Hirdetés

„Hűség a keresztény civilizációhoz és a szuverén magyar hazához”

Fotó: O. Jakócs Péter
Hajba Ferenc
2021.06.20. 19:11

Legyünk büszkék arra, hogy győriek vagyunk, mert ide születtünk, mert munkánk, egzisztenciánk ide köt, mert ez a város, azon kívül, hogy műemlékekben Magyarország harmadik leggazdagabb városa, a mindenünk! – így fogalmazott a hálaadó emlékoszlop, a Győr Kereszt ünnepélyes felavatásán Prof. dr. Dézsi Csaba András, a város polgármestere.

Hirdetés

A Városháza tornyából felharsanó fanfárokkal kezdődött az avató ünnepség, majd Bede Fazekas Csaba Kossuth-díjas operaénekes és színművész énekelte el a Himnuszt. A rendezvény vendége volt dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Széles Sándor kormánymegbízott, városunk országgyűlési képviselői és a szobrot felszentelő egyházak elöljárói. Eljött az eseményre Schwarzenberg herceg, a győri várat visszafoglaló egyik hadvezér leszármazottja is.

Fotó: Marcali Gábor

Az első szónok az emlékoszlop állításának kezdeményezője Prof. dr. Dézsi Csaba András volt. Utalt arra, hogy Magyarország történelmét évszázadok óta meghatározta az oszmán jelenlét, a töröktől való félelem, a permanens hadakozás várainkért. Nemcsak mi magyarok, egész Európa rettegett a töröktől, hogy inváziószerűen lerohanja Európát, megszüntetve a keresztény értékrendet, alapjaiban változtatva meg a társadalmi berendezkedést és az életformát -mondta a polgármester, majd a vár hősies visszafoglalásáról beszélt:

Hirdetés
„A magyar és más keresztény vitézek azonban, 1598. március 29.-én, a 15 éves háború számunkra fénypontjaként, hősiesen, fortéllyal visszafoglalták a várat szűk 4 év után. Adolf von Schwarzenberg és Pálffy Miklós a tatai várostromban már kipróbált petárdát vetették be a fehérvári kapunál, mely váratlanul érte a törököket, akik azonban utolsó vérükig küzdve nem adták meg magukat, félve a szultán haragjától, még a lőpor raktárat is felgyújtották elkeseredettségükben, ami több száz keresztény halálát okozta. A legenda szerint a csata végkifejletében, amikor már-már felülkerekedtek az oszmánok, egy bátor magyar legény megszólaltatta a vaskakast, teljes káoszt idézve elő a janicsárok soraiban, ugyanis 1594-ben elhangzott egy mondat, hogy akkor veszik vissza a várat a keresztények, ha megszólal a vaskakas. Ez a győri legenda.”
Fotó: Ács Tamás

Prof. dr. Dézsi Csaba András felidézte II. Rudolf császár rendeletét, mely szerint birodalmában számos helyen Raaber Kreuzokat, azaz Győr-Kereszteket állítsanak, megköszönve a várostromlók hőstettét, megvédve egész Európa keresztény világát.

Amikor kollégáimmal ellátogattam Ausztria különböző helyszíneire, meglepődve tapasztaltam, hogy mily sok azon Győr-Keresztek száma melyek mind a mai napig fellelhetők, megtekinthetők és ma is akár csak 1598 után azt hirdetik, hogy Győr a kereszténység védőbástyája – hangsúlyozta a város első embere.

Marcali Gábor fotói

Lebó Ferenc alkotása álljon itt mementóként az örökkévalóságnak és büszkén hirdesse, hogy mi vagyunk a kereszténység védőbástyája – fogalmazott a polgármester, majd kijelentette: Jelmondatom, akárcsak egykori elődömé, Zechmeister Károlyé, vagyis „mindent a városért”. Szeressük városunkat, tiszteljük hagyományait, ismerjük meg hőseit, védjük meg értékeit.

Fotó: O. Jakócs Péter

Simon Róbert Balázs országgyűlési képviselő beszédében a vaskakas, a
kettőskereszt és a félhold együttesének történelmi hátterét világította meg. Ezt követően a keresztény értékek megvédésének a fontosságát taglalta.

A Kárpát-medencében a történelem során a fő kérdés mindig a szabad és független Magyarország megtartása és visszaszerzése volt – hangsúlyozta. – Ez a szabadságközösség köt össze bennünket a Kárpát medencében. Nekünk ugyanis kettős front jutott: meg kell küzdeni azokkal, akik veszélyt jelentenek évezredes keresztény kultúránkra, és meg kell győznünk azokat is, akik nem ismerik fel ezt a veszélyt. Önrendelkezésünket most is komoly veszély fenyegeti. Ez napjainkban egy globális, nyílt társadalmat hirdető, a nemzeti kereteket felszámolni akaró, professzionális módon szervezett világhálózat. Céljuk a migráció felgyorsításával kevert etnikumú, nyílt társadalmakat létrehozni, a nemzeti döntéshozatalt lebontani és azt a globális elit kezébe adni.

Fotó: O. Jakócs Péter

Simon Róbert Balázs szerint a globális elit és a nemzeti ellenállás közötti küzdelem még nem dőlt el. Szó szerint így fogalmazott: „A jövő év tavaszán tehát kőkemény ütközetre számíthatunk. Rendezni kell sorainkat, hogy a megfelelő pillanatban felvértezve kilovagolhassunk a választási csatatérre.”

Fotó: Marcali Gábor

Kara Ákos országgyűlési képviselő megköszönte Győr polgármesterének, hogy a jövőnek szóló emlékművet állított, polgármesterként összekötötte Győr 750 éves múltját és városunk jövőjét.

A képviselő emlékeztetett arra: ezen a helyen korábban a kommunizmus emléke állt, az elnyomás jelképeként, a közelben pedig szovjet laktanya működött. Aki most erre jár, az Győr történelmi helytállása újjászületésének a szimbólumát látja ebben a Győr Keresztben. Az elnyomás jelképét cseréltük fel a felszabadulás jelképére. A jövő jelképére, ami összeköti a régi és a mostani győrieket, a katolikusokat és as protestánsokat is, hiszen mindenki láthatja benne a maga szimbólumát. – hangsúlyozta.

Ács Tamás fotói

Felidézte Győr fejlesztésének legfontosabb állomásait a rendszerváltás óta. Kiemelte a város környezeti kultúráját, a megújult barokk városrészeket, az új gyárakat, létesítményeket, az egyetemet. Kara Ákos azt kívánta mindenkinek, hogy „azt a városépítést, nemzetépítést, amit közösen kezdtünk, közösen tudjuk folytatni.”
Fotó: Ács Tamás

Egy város története a benne élő emberek története és sorsa – ezzel a mondattal kezdte avató beszédét dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. – Egy város öröme és bánata az emberek öröme és bánata. Egy város ünnepe az itt élők ünnepe.

Ezt követően azt fejtette ki, hogy háromnegyed év milyen hosszú idő a történelemben: 750 évvel ezelőtt nem volt még reneszánsz, de Győr város lett. – hangoztatta. – Nem létezett még az Amerikai Egyesült Államok, de Győr már város lett. A trónon Árpádházi király ült, amikor Győr város lett. Ilyen dimenzióban gondolkodva kiderül, hogy a győriek micsoda örökség birtokában vannak.

Fotó: O. Jakócs Péter

Dr. Semjén Zsolt Győr városának utóbbi ezer évét négy szóval jellemezte:
hazaszeretet, hűség, helytállás és hősiesség. „Fellapozta” a város történetét, mindegyik tulajdonságra történelmi példákat, eseményeket, történéseket hozott. Külön foglalkozott a török megszállással, és a győri vár visszafoglalásának európai jelentőségével. Emlékeztetett arra, hogy Rudolf császár még a hírvivőt is megjutalmazta, s ez is igazolja, mekkora megnyugvást okozott a győriek helytállása Európában.

A győriek elismerésre méltóan az utókor háláját kiérdemelve álltak ki mindenkor a hazáért és a szabadságért – emelte ki.. Beszédét azzal fejezte be: A Győr keresztek Európa háláját fejezik ki azért, hogy megállították az iszlám hódítást. Ez a most avatott kereszt sem csupán turisztikai látványosság, hanem mementó. Annak a jele, hogy ami megtartott, megtart és meg fog tartani, az hűség a keresztény civilizációhoz és a szuverén magyar hazához.

A miniszterelnök-helyettes és a polgármester leleplezte a szobrot, melyet az egyházak elöljárói szenteltek meg.

O. Jakócs Péter fotói


Televíziós szerkesztő: Ficsór Dávid
Operatőr-vágó: Czika László Balázs

Kapcsolódó témák: #Győr+ TV | #Kultúra | #raaberkreuz |
likeold
a fb oldalunkat