A kormány által nyilvánosságra hozott országos fejlesztési terv Győr és környéke számára kiemelkedő lehetőségeket kínál. Összeszedtük, milyen területeket érinthet a gigantikus fejlesztési csomag.

A következő tíz évre szóló beruházási keretprogram közel 700 milliárd forint értékű fejlesztést hoz, amely jelentős hatással lesz a város élhetőségére, gazdaságára és kulturális életére. A kormányzat elkötelezett szándékát a fejlesztések iránt mi sem bizonyítja jobban, minthogy szeptember elsejétől dr. Fekete Dávid, a győri közgyűlés Fidesz–KDNP-frakciójának vezetője Győr és térsége élhetőségéért és fejlesztéséért felelős miniszteri biztosként segíti a projektek megvalósulását a következő két évben. Ez az átfogó fejlesztési csomag nemcsak Győrt, hanem a teljes térséget új pályára állítja.

Színház

A beruházási keretprogram egyik legfontosabb győri eleme az egyre rosszabb műszaki állapotba került színház megújulása. A látványos épületet 1978. november 2-án adták a színtársulatnak és a közönségnek. Az idők múltával a nagy felületű színpad technikája elavult, s romló állapota a működés biztonságát is veszélyeztette. A színház felkészült műszaki gárdája alkalmanként elhárította a hibákat, de már a kétezres évek elején indokoltnak látszott az épület teljes rekonstrukciója, sőt átépítése.

2018-ban elkészült egy átfogó terv az épület megújítására, a színház alá pedig liftes parkoló épült volna. Időközben felmerült, hogy egy nagy ívű kulturális városfejlesztés keretében új színház épüljön. A felmérések szerint a lakosság többsége ragaszkodott a régi színházhoz. Az épület megújítása a viták idején elmaradt, s csak a sürgős felújításokra szavazott meg az előző önkormányzat 130 millió forintot. Ezek a munkálatok elkezdődtek, Bakos-Kiss Gábor színházigazgató szerint a nagyszínpad sérült elemeit kicserélték, a nézőteret vadonatúj bársonnyal vonták be, a Kisfaludy színpad székeit újakkal váltották fel. A fal külső részét fedő márványburkolat balesetveszélyes részeit eltávolították.

A beruházási keretprogram 57 milliárd forintot szán a felújításra, a 2018-as nyertes pályázat megvalósítására, ami persze akár kisebb módosításokra is szorulhat. A napokban munkabizottság alakult a tervek megvalósításának koordinálására.

A színművészek szerint is eljött az idő, hogy méltó módon megújuljon az épület. Nagy Balázs óvatosan fogalmaz, de határozottan kiáll amellett, hogy a város megérdemli a színház korszerűsítését. „Nagyon sok minden elavult már benne, nagyon sok minden felújításra szorul” – mondja, hozzátéve, hogy a színház jelenleg is mindent megtesz a zavartalan működésért, de a színpadgépészet és a vizesblokkok állapota már nem felel meg a mai elvárásoknak. A felújítás kapcsán felmerül a kérdés: vajon megoldható-e úgy, hogy ne kelljen kiköltözni az épületből? Balázs szerint ez kulcskérdés, hiszen a színház a dolgozók második otthona, és a nézők számára nagyon fontos, hogy ne szakadjon meg a kulturális élmény.

Agócs Judit színésznő szintén a nézők szemszögéből közelíti meg a kérdést. „A néző a legfontosabb számomra is” – vallja, majd hozzáteszi: „Már az is előrelépés lenne, ha a színház előtti tér megújulna, de az lenne a legjobb, ha az épület teljes, külső-belső felújítása révén a nézők számára igazi ünneppé válna a színházba járás. Nemcsak a remek előadások, a kedvenc színészek miatt, hanem azért is, mert egy olyan épületbe érkeznek, ami csodálattal tölti el a nézőket.”

Mindkét művész egyetért abban, hogy a teljes körű felújítás lenne az ideális megoldás. A cél közös: egy gazdaságosabb, korszerűbb, és a nézők számára is inspiráló színházi tér létrehozása, amely továbbra is Győr kulturális szíve maradhat.

Vasútállomás

A MÁV tavaly november végén hirdette meg állomás-felújítási programját. Ezt a munkát – több más pályaudvarral együtt – a Raw Development Kft. nyerte el. A céget nem tudtuk elérni, a győri felújítás kezdetéről a MÁV sajtóosztálya sem tudott felvilágosítást adni. A felújítás kezdeteiről, részleteiről tehát megbízható részletekkel nem tudunk szolgálni. A kormány 150 milliárdot szánna a győri vasútállomásra. Az utasok egyébként nemcsak a folyton késő, kiszámíthatatlanul érkező-induló vonatok miatt panaszkodnak. Deli Gábort, aki maga is vonattal utazik, megkérdezte a Münchenből vonattal érkező rokona: biztos, hogy ebben a városban gyártanak Audikat? Mert aki először érkezik külföldről Győrbe a méltatlan állapotban lévő állomásra, az el sem tudja képzelni, hogy ez egy fejlett ipari város, egy kulturális központ. A csomagokkal csak gyalog lehet fölmenni a sínekhez, az aluljáróban pedig esőzéskor bokáig ér a víz.

Utak

Nagyon fontos utak és hidak építése is szerepel a tervekben, amelyek Győrt is érintik: a Győr és Vámosszabadi közötti útfejlesztés 95 milliárd, az 1-es és az 1301-es utak összekötése, azaz az Ipar utca meghosszabbítása Bácsa felé szintén 45 milliárd, az észak-nyugati elkerülő út 60 milliárd, az M1-es autópálya–81-es főút csomópont kapacitásbővítése 5 milliárd, Győr és Veszprém között a 82-es főút bővítése 180 milliárd, az alsó-szigetközi elkerülő megépítése 30 milliárd forinttal szerepel a tervekben.

Debreczeny Balázs kamionsofőr szerint ezekre az útfelújításokra nagy szükség van, hiszen ezek által gyorsabb és biztonságosabb lehet a közlekedés. „Másrészt viszont azért is, mert a sofőrszakma elöregszik, néhány év múlva már nem igazán lesz gépkocsivezető, aki kamionozni szeretne. A helyünket, a munkánkat átveszik az önvezető kamionok. Akkor pedig a biztonságos közlekedéshez elengedhetetlenül szükség lesz a jó minőségű utakra, burkolatokra és az útfelfestésekre!” A hét éve kamionozó Balázs véleménye szerint a Vámosszabadi és Győr közötti szakasz megújítása a legfontosabb feladat, ez elengedhetetlen a teherfuvarozás számára. „A 14-es számú út tranzitút is, így Szlovákia és Csehország irányából nagy a forgalom, jelentős a beszállítás, valamint az út mellett épült egy hatalmas lakópark is.”

Horváth Márk hetente többször is megteszi az oda-vissza utat Győr és Veszprém között vállalkozóként. „Nagyon jó lenne, ha bővítenék, akár 2×2 sávosra az utat, hiszen jóval lerövidülhetne a menetidő, biztonságosabb lenne a lejutás, de nem tudom elképzelni, hogy ez a Bakonyon keresztül hogyan valósítható meg. Esetleg alagutakkal?” – gondolkodott el a beruházási terven a vállalkozó.

Kerékpárutak

A kormányzati fejlesztések között szerepel, hogy az EuroVelo6 Halászi és Győrzámoly közötti szakaszára 6,8 milliárd, a Győrzámoly–Gönyű közötti szakaszra 4,7 milliárd forintot szánnak. Laposa Tibor kerékpártúra-vezető és idegenvezető fontosnak tarja a fejlesztést, örömmel fogadta a hírt. „A Halászi–Győrzámoly kerékpárút tényleg katasztrofális, de a Győr–Gönyű is elég pocsék állapotban van, remélem, hogy a tervben benne van a győri átvezető szakasz is. A projekt által fellendülhet a kerékpáros turizmus, biztonságosabbá válhat a közlekedés, valamint növekedne a város és környék vonzereje. A fejlesztés nemcsak a turistáknak, hanem a helyi lakosoknak és szolgáltatóknak is előnyös lehet” – fogalmazott a kerékpáros.

Állatkert

A Xantus János Állatkert fejlesztése 18 milliárddal szerepel a tervekben. Érdemes tudni, hogy az országban az egyetlen állatkert, amely bekerült a keretprogramba. „Valószínűleg azért, mert mi konkrét, kész tervekkel rendelkezünk” – tájékoztatott Tóth Zoltán. Az intézmény kommunikációért és marketingért felelős munkatársától megtudtuk: oroszlánfóka-bemutatóval és Afrika-kifutóval szeretnék bővíteni az állatkertet, valamint afrikai mintára létesítenének szállásokat, és a gasztrovonalat is nagymértékben bővíteni kívánják.

„A város turizmusának legerősebb lába a győri állatkert, a tervezett beruházások által tovább erősödhet a zoo látogatottsága, ezáltal a város turizmusa is” – emelte ki a fejlesztés jelentőségét a szakember. 

Sportélet

A kormányzati fejlesztési terv a sportot is érinti. A Győri Vízisport Egyesület Kajak-Kenu Szakosztálya például 2035-ig 450 millió forintot kaphat öltözőkre, és további 1,3 milliárd forintot egy komplex edzőközpontra és csónaktárolóra.

„Egy új csónaktárolóra nagy szükségünk lenne, mert az eszközeink egy részét a szabad ég alatt tartjuk. Néhány éve egy országos program keretében szó volt róla, hogy a győri vízitelepet a szabadidősport és vízi turizmus irányába fejleszthetjük tovább, helyileg a megyei közgyűlés csónakháza felé található murvás területen. A látványtervek el is készültek” – mondta Ábrahám Csaba, a Patent Győri Vízisport Egyesület elnöke.

„A fejlesztési tervek megvannak, ám forráshiánnyal küzdünk. A korábbi elképzelések között szerepelt egy szabadidőtúrás vízi megállóhely kialakítása, egy új hajótároló és egy mindenki számára elérhető szabadidős csónakház építése – tette hozzá Weisz Róbert, az egyesület társelnöke.

Iskolák

A Győri SZC Lukács Sándor Járműipari és Gépészeti Technikum és Kollégium komplex fejlesztése 3,6 milliárd forintból valósulhat meg. Szentpéteri Marianna igazgatótól megtudtuk: a fejlesztés egy teljesen új, a 21. századi elvárásoknak megfelelő tanműhely építését tenné lehetővé. Itt kapna helyet a Digitális Közösségi Alkotótér, ami a Győri Szakképzési Centrum középiskolái által oktatott szakmákat mutatja be az általános iskolásoknak. Ugyancsak itt helyezhetik el az Ipar 4.0 gyártósori szimulátort. Az új tanműhely a kültéri pálya melletti területre épülne, a költségvetés tartalmazza a területrendezést, a parkosítást, a parkolóhelyek és a külső világítás kialakítását is. Az iskola már rendelkezik az építéshez szükséges engedéllyel és látványtervvel is.

A Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Technikum és Kollégium fejlesztésére 2 milliárd forintot szánnak. Ebből az összegből az iskola B épülete újulhat meg és bővülhet ki informatikai laborokkal, szaktantermekkel. Egyben teljesen felújítanák és korszerűsítenék a tornacsarnokot is – tájékoztatta lapunkat Módos Gábor igazgató.