Hirdetés
Fénnyel írt élet

Fotókuriózumok Győr múltjából

Fotó:A Fénnyel írt élet – Skopáll József talbotípiái
Földvári Gabriella
2021.01.28. 10:22

Skopáll József, az első hivatásos győri fényképész életét, munkásságát, ezáltal fotó- és technikai történeti érdekességeket ismerhetünk meg, valamint bepillantást kapunk a szabadságharc utáni győri mindennapokba a Fénnyel írt élet című új kiadványból.

Hirdetés

Skopáll József 1850 és 1852 között több száz fényképet készített, amelyek közül 276 pozitív és 5 negatív kép a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumgyűjteményét gyarapítja.

A többnyire polgárokat ábrázoló képek mellett néhány Győr utcáit, városrészeit megörökítő fotó is fennmaradt – ezeket is megismerhetjük a kötetből. A 170 éves talbotípiákat speciális körülmények között őrzik a múzeumban, állandó kiállításon nem lehet bemutatni őket, de 2019-ben egy időszaki tárlaton az Esterházy-palotában kaphatott belőlük ízelítőt a közönség.

Hirdetés

A fotográfus élettörténetéről keveset tudni, az bizonyos, hogy 1814-ben Zoboron született és az 1830-as években az öccsével Győrbe került. Különleges ember volt, sok mindent kipróbált, sok mindennel foglalkozott például tűzijáték készítéssel és annak előadásával. Korabeli újságcikkből tudjuk, hogy 1837-ben a győri Práterben mutatta be „több felvonásos” tűzijátékát. Mérnöki-, gépészeti- és pirotechnikai tudása révén igazi feltalálónak számított – emelte ki Szalai Zsolt.

Érdekesség, hogy Skopáll főhadnagyi rangban a szabadságharc idején a nagyváradi fegyvergyárban dolgozott, ahol részt vett az úgynevezett hadi „röppentyűk”, vagyis a rakétafegyverek fejlesztésében és gyártásában.

Városunkban az 1840-es években csak vándorfényképészek jártak, valószínűsíthető, hogy Skopáll is tőlük tanulta meg a mesterség alapjait. Ő volt az, aki elsőként nyitotta meg állandó dagerrotípiaiés talbotípiaiműtermét 1848-ban a Torony utca (a mai Arany János utca) 16. számú házának első emeletén.

dagerrotípiaés talbotípiaa fotográfiában elsőként meghonosodott képrögzítési eljárások, melyek az 1850-es évekig széles körben elterjedtek voltak. A dagerrotípiák ezüstözött rézlemezre készültek, mai értelemben nem voltak sokszorosíthatók. A papírra készült talbotípia jelentősége a negatív-pozitív eljárás elválasztásában volt, amellyel a képek sokszorosíthatóvá váltak.

Ő volt ez első, aki életnagyságú fotókat tudott készíteni, egy olyan nagyító készülék segítségével, amelyet ő tervezett, de több, más újítása is ismert a fotográfiák előhívásával kapcsolatban.

A többnyire polgárokat, kereskedőket, katonákat, urakat, hölgyeket, gyerekeket ábrázoló portrék mellett néhány Győr utcáit, városrészeit megörökítő fotó is fennmaradt. A portrék között megtalálhatók az építész-tervező Fruhmann család tagjai, Balogh Kornél ügyvéd, aki később főispán lett, a Lederer házaspár vagy éppen apácák képmásai is. Bár a legtöbbjük nevét nem ismerjük, a korabeli viseletek, frizurák is sokat elárulnak a kor embereiről. A városképek közül a legizgalmasabb a tűztoronyból, a négy égtáj felé készült panorámakép. Érdekes az a fotósorozat is, amely a Király utca egyik épületéből, ugyanarról a helyről, de különböző időpontokban készült – hangsúlyozta a szakember.

Skopáll József 1860-tól 1870-ben bekövetkezett haláláig Mosonmagyaróváron is működtetett műtermet. Halála után felesége – Skopáll özvegye néven – folytatta a fényképész mesterséget, Győrben a Rábaszer 30. szám alatt új műtermet is nyitott.

A Fénnyel írt élet – Skopáll József talbotípiái című könyv a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum kiadásában jelent meg dr. Dézsi Csaba András polgármester előszavával, aki kiemeli, „Győr 2021-ben ünnepli várossá válásának 750. évfordulóját. Ezzel a kötettel méltóképp állítunk emléket a Győrt mindig is jellemző nyitott és innovatív szellemiségnek, egyben megidézzük városunk egykor volt polgárait is.”

Kapcsolódó témák: #Győr750 | #Kultúra |
likeold
a fb oldalunkat