Árpád-házi Szent Margit ünnepén, január 18-án dr. Veres András megyéspüspök szentmisét mutatott be a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban.

Az ünnepi szentmise előtt közös imádság volt a Püspökvár kertjében, majd a domonkos nővérek és a kispapok vezetésével ünnepi vesperást tartottak a Győri Egyházmegye főtemplomában.

A főpásztor szentbeszédében Szent Margit életét meghatározó hármas életszabály mentén elmélkedett: Istent szeretni! Ki szereti Istent? – tette fel a kérdést Veres András megyéspüspök. – Biztosak lehetünk afelől, hogy aki Istent szereti, az embertársait is szeretni akarja, mert isten a szeretet – fogalmazott Püspök atya. A szeretet parancsa azonban nem könnyű, ezért is adta Isten parancsul a szeretetet. Áldozatos szeretetre, irgalmas szeretetre csak azok képesek, akik megismerték Istent, megismerték a Szeretetet. A szeretet lekötelezetté teszi az embert Isten és ember felé egyaránt. Szent Margitot ez az istenszeretet vezette, ösztönözte a még nagyobb szeretetre. 

Magamat megvetni! Ez a régies kifejezés azt akarja mondani, hogy ne forduljak önmagamba a szeretetemmel – világított rá a megyéspüspök. Az egoizmus, az önszeretet korunk egyik nagy problémája; az önzőség miatt romlanak meg az emberi kapcsolatok, a házasság és barátság egyaránt. Ezért Szent Margit életbölcsessége ma is nagyon aktuális. A keresztény értelmezését annak, hogy magamat miért, hogyan kell „megvetni”, a főpásztor Gárdonyi Géza híres regényét, az Isten rabjait hozta például, amelyben a domonkos nővérek, mint „Isten rabjai”, fordíthatjuk úgy is, mint a „Szeretet rabjai” vannak megemlítve. 

Senkit meg nem utálni! Elsősorban azt kell vizsgálnunk, mi, hol válunk szeretetlenné: mikor szükségtelenül kibeszéljük mások hibáit, amikor mások fogyatékosságait kigúnyoljuk, ez akár a legsúlyosabb szeretetlenség is lehet – mutatott rá Veres András püspök atya. Szent Margitot az jellemezte, hogy az ilyen elesett, vagy a társai által megszólt nővéreket még jobban igyekezett szeretni. Mi azonban milyen könnyen ítélkezünk egészen az utálkozásig. Nekünk is fáj, ha tévedésből vagy igaztalanul ítélnek meg bennünket. Egy embert csak egy-egy tette alapján – akár rossz is legyen az – nem ítélhetünk meg. Hiszen legtöbbször nem ismerjük a másik szándékait, érzéseit. Soha ne feltételezzük a másikról a rosszat!
 

„Szent Margit életprogramja ma is járható út: járjunk rajta, tanuljuk meg és éljünk minden nap így! Istent szeretni, magamat megvetni, és senkit meg nem utálni.
Segítsen minket Szent Margit, hogy ezen az úton is az ő nyomdokaiban járjunk!” – kérte zárásként a Győri Egyházmegye főpásztora.

A szentmise zenei szolgálatát a győri Brenner János Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet énekkara látta el. Felhangzott Horváth Csaba: Himnusz Árpád-házi Szent Margithoz című kóruskompozíciója, melynek szövegét a papi zsolozsma Szent Margit himnusza alkotja.

Forrás: Győri Egyházmegye Sajtóiroda