Ezt érdemes tudni a toxoplazma-fertőzésről

Dr. Radics Judit
2023.01.15. 09:38

Toxoplasmosis két fő csoportba osztható aszerint, hogy a születés utáni fertőzés következménye-e, vagy a magzati élet során jut a szervezetbe.

Hirdetés

A betegség kórokozója a Toxoplasma gondii nevű egysejtű. Nicolle és Manceaux mutatta ki 1908-ban egy észak-afrikai rágcsáló, a fésűs patkány szervezetében. Még ugyanabban az évben többen megtalálták ezt a kórokozót nyulakban, majd egerekben és patkányokban, később szárnyasokban, kutyákban, macskákban és csaknem minden gerinces állatban.

Előzmények

Az ember toxoplazmás fertőzését Wolf és Cowen írta le először (1937) egy agyhártyagyulladásban szenvedő csecsemő esete kapcsán. Két évvel később újabb ilyen eseteket figyeltek meg újszülötteken, és ezek alapján leírták a betegségre jellemző általános tüneteket: vízfejűség, meszes gócok az agyban, a szem ér- és ideghártya-gyulladása. A kórokozó által okozott betegséget szövettani vizsgálattal igazolták. Ha a kóros elváltozást szenvedett szöveteket egészséges állatokba oltották át, abban idővel ki tudták mutatni a toxoplasmosis kórokozóját. Kutatásukkal például bizonyossá vált, hogy a terhesség idején fellépő fertőzés következménye veleszületett toxoplasmosis lehet, továbbá, hogy az AIDS-ben, valamint a szerv- és a csontvelő-átültetést megelőző immunszuppresszív kezelés következményeként a krónikus fertőzések fellángolhatnak.

Emberi fertőzés

A fertőzés emberek közti előfordulását számos szerológiai vizsgálattal ellenőrizték. Az eredmények egybehangzóan arra utalnak, hogy a fertőzöttség gyakorisága az életkorral növekszik, és a 60 éveseknek már 50-60 százaléka átesett a fertőzésen. A fertőzések zöme a 15 és 25 év közötti korosztályra, a nők reprodukciós (szülőképes) időszakára esik. Klinikai szempontból a toxoplasmosis két fő csoportba osztható aszerint, hogy a születés utáni fertőzés következménye-e, vagy a magzati élet során jut a szervezetbe. Eszerint megkülönböztetünk szerzett és veleszületett toxoplasmosist.

Tünetek

A fertőzést követően hőemelkedés, hurutos tünetek, nyirokcsomó-megnagyobbodás jelentkezik. Az esetek többségében a nyaki tájon jelentkező diónyi, mogyorónyi nyirokcsomók hívják fel a figyelmet a kórokozó támadására. A betegek rendszerint ezzel a tünettel keresik fel az orvost. A ritkább kórképek közé tartozik a tüdő-, az agyhártya- és agyvelőgyulladás. Az akut fertőzés tüneteinek az immunitás kifejlődése, az antitestek megjelenése vet véget, s ennek eredményeképp kifejlődnek a toxoplazma cisztás, nyugvó alakjai. A terhesség idején az anyát érő friss fertőzés következtében a kórokozók átjutnak a méhlepényen, és károsítják a magzatot. Spontán vetélést, halvaszületést vagy veleszületett toxoplasmosist okoznak. A kórokozó hatása a terhesség első harmadának végén és a második harmadában a legsúlyosabb.

Hirdetés
Kapcsolódó témák: #egészség | #Győr | #vény nélkül |