Amióta a hivatallal járó személyi és adminisztratív ügyek elmaradtak, a 85. évében járó főpap teljesen a hivatásának szentelheti magát.

Dr. Pápai Lajos nyugalmazott győri megyés püspök nyugdíjasként is aktív életet él. Amióta a hivatallal járó személyi és adminisztratív ügyek elmaradtak, a 85. évében járó főpap teljesen a hivatásának szentelheti magát. Rendszeresen misézik a székesegyházban és próbál eleget tenni az ország minden tájáról érkező felkéréseknek, előadásokat, lelkigyakorlatokat tart, tanulmányokat ír és rengeteget olvas.

Győrben született. Tanár édesanyja nevelte fel őt és testvérét, mert a fronton harcoló édesapja orosz hadifogságba került és ott is halt meg. Keszthelyen járt középiskolába, ahol egy fiatalokkal foglalkozó káplán hatására érett meg benne a hivatás. Kitűnő érettségije után 1958-ban a budapesti hittudományi akadémián kezdte meg tanulmányait.

„A szemináriumban összesen százan voltunk kispapok. Köteleztek bennünket, hogy menjünk el Ortutay Gyula békemozgalomról szóló előadására. Ő egyébként Radnóti Miklóssal együtt édesanyám kurzustársa volt az egyetemen. A gyűlésre nem mentünk el, aminek az lett a következménye, hogy velem együtt több mint nyolcvan kispapot kirúgtak. Így aztán mindenki albérletet és munkát keresett, én az egyik kórházban dolgoztam. Közben pedig titokban megszervezték nekünk a tanítást, hetente egy alkalommal. Minden tantárgyból vizsgáztunk. Ma is őrzöm az indexemet, ahol néhány tantárgynál csak a jegy van beírva, de a vizsgáztató neve nincs ott. Mégpedig azért, mert több olyan tanárunk volt, mint a jezsuita Mócsy atya, aki római egyetemi tanárként itthon éppen két börtön között a MÁV-nál volt váltókezelő. Két év múlva enyhült a helyzet és visszatérhettünk a szemináriumba, de én akkor már Esztergomba kértem magam” – idézi fel a kezdeteket.

Veszprémben szentelték pappá 1963-ban. Több helyen volt káplán. Először teológiából doktorált, majd francia nyelvtudása miatt a későbbi bíboros, Lékai egy évre Strasbourgba küldte. Az egy évből kettő lett, és vallástudományi doktorátussal tért haza. Ezt követően részt vett a papképzésben, majd veszprémi plébánosként szolgált.

Ő volt az első püspök, akit az Állami Egyházügyi Hivatal hozzájárulása nélkül neveztek ki, majd szenteltek fel 1991-ben. Mosolyogva említi, hogy akkoriban a püspökségen egy pap és egy szerzetes nővér tintaceruzával végezte a könyvelést. Szívügye lett az oktatás, visszavették a volt egyházi iskolákat, ifjúsági találkozókat szerveztek, a hittudományi főiskola pedig sikeresen csatlakozott a lateráni egyetemhez. Fejlődtek és szépültek az egyházközségek, templomok épültek.

Az egyik legszebb emléke, amikor egy frissen végzett gimnazista azt mondta: az egyházi iskolában nevelték emberré.

Dr. Pápai Lajost ma is sokan felkeresik egy jót beszélgetni vagy tanácsot kérni. A napokban egy damaszkuszi szír érsek járt nála, akivel franciául társalgott.