
Dombóváron született, édesapja nyomdokain ott kezdte el ügyvédi pályáját. Aztán egy konferencián megismerte későbbi feleségét, és Győrbe hozta a szerelem. Dr. Gál Miklós ügyvéd őszintén elmondja, hogy városként az első időkben nem varázsolta el Győr, jobban kedvelte a dombos vidékeket, és az erősebben polgárosodott településeket. Nem sokkal később azonban már szívükbe fogadták egymást.
Beszélgetésünk elején a sorozatban érkező üzenetek miatt mentegetőzik, aztán megmondja ennek az áradatnak az okát is: éppen ezen a napon ünnepli 69. születésnapját. Nincs mese, ez már a célegyenes, teszi hozzá.
Negyvenegy éve lakik Győrben. Amikor idekerült 51 ügyvéd dolgozott a megyében. Most 600. Kezdőnek sokkal nehezebb lehet karriert csinálni ennyi kolléga között.
Dr. Gál Miklóst a Pécsi Tudományegyetemen még főként a polgári jog érdekelte. Meg is nyerte a polgári jogi jogesetek országos megoldó versenyét. Aztán fokozatosan a büntetőjog felé fordult szakmai figyelme. Igaz, pályakezdőként főleg a „mindenevő” ügyvédek tudtak jól megélni, ő is vállalta gazdasági társulatok jogi képviseletét – van olyan, amelyiknél 38. éve megbízott –, és kapcsolatba került egyesületekkel is.
Én, az egykor atletizáló, majd focizó fiatalember akkor kerültem Győrbe, amikor a Manchester United csapatát fogadta az ETO. Ez már egy lépés volt a győri büszkeséghez – emlékszik vissza csillogó szemmel. Örültem, hogy Bolla Péter, akkori ügyvezető bemutatott Verebes Józsi bácsinak, a Mágusnak, s én lehettem az egyesület jogásza.
Dr. Gál Miklós úgy emlékszik vissza, hogy évről évre polgárosodott a város, gazdagodott a kultúra, a művészet, erősödött a civil élet, s Győr vonzóbbá vált. Ő és közjegyző felesége egyre inkább itthon érezte magát. Két fiuk és két unokájuk is a városban maradt.
Azt gondolom, mindenkinek kötelessége legalább átgondolni, hogy miként tudna a fejlődésében megtorpant városunknak új, erőt, lendületet adni – indokolja, miért lépett be a Mindent a Városért Egyesületbe. – A földön kell maradnunk, nem ragadhatnak el bennünket teljesíthetetlen álmok. De fel kell tárnunk a jelenlegi helyzet okait, felderíteni lehetséges forrásainkat, és segíteni kell egy vonzó jövőkép felrajzolásában.
Az ügyvéd nem számít arra, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a kormány önerején felül támogatja Győrt, hiába várjuk, hogy majd felújítják helyettünk a színházat, új iparágakat telepítenek le, és ők élénkítik fel a turizmust. Helyi ügyeinket elsősorban magunknak kell megoldanunk. Mondok egy példát: A Baross úton sétálni korábban alkalmi élmény volt, nívósabbnál nívósabb boltok választékaiba tekinthettünk bele, válogathattunk a jobbnál jobb éttermek között. Mostanra az Árkád elvitte az üzleteket, színvonalban és választékban is visszaesett a vendéglátóipar. Aztán: közösségteremtő alkalmakat kell létrehoznunk. Az, hogy az ETO focicsapata visszakerült és biztosan benn maradt az élvonalba, rögtön újra összehozta a szurkolókat. Bizonyos ügyek mentén alakulhatnak olyan közösségek, melyek erősítik a városban élők összetartozását. A mi egyesületünk ezt az igényt akarja feléleszteni, s a saját szakmájukban sikeres emberek jövőképével próbáljuk segíteni Győr fejlődését.
A végszónak is jó okfejtése után a születésnapos ügyvéd nagyapai szerepét gyakorolja: indul unokájáért az óvodába, s örül annak, hogy gyermekeinek nem kellett elhagyniuk az országot azért, hogy boldogságukat megtalálják.