Hirdetés
Kultúra és művészet

Cziráki Lajos tízszeres varázslata

Fotó: Ács Tamás
Győr+
2021.06.18. 20:44

Akrobatika címmel kamarakiállítás nyílt Cziráki Lajos Munkácsy-díjas festőművész alkotásaiból a Káptalandombon, a Püspöki Udvarbíróház időszaki kiállítóterében.

Hirdetés

A tanítóképzővel együtt 1959-ben Pápáról érkezett Győrbe Cziráki Lajos. Másfél évig a főiskola szertárában lakott, a rajzokhoz használt modelltárgyak között, s egy paravánnal elkerített ágy volt a birodalma.

És erre a pár négyzetméterbe belefért az egész világ: Hegeltől Thomas Mannig, a szelíd, finom lelkiségtől a saját félelmünket vagy éppen nagyívű szárnyalásunk vágyát megjelenítő madarakig. Belefért a kürt, mely éteri hangokat adott, harsonává lényegült át, s belefért a textil, hol egy karfára dobott könnyű selyemkendőként, máskor bothoz, zászlórúdhoz kötött durva vászon formájában – mondta a kiállítás megnyitóján Hajba Ferenc újságíró.

Hirdetés

Felidézte Cziráki Lajos szavait, aki szerint a művészet sok tárgyi valóságból és tízszer annyi varázslatból áll.

A tárgyi valóságot a közvetlen környezetében találta meg, lényegítette át. De miből állt a tízszeres varázslat, ami a művészet fő alkotóeleme? Az alkotó megfejthetetlen, eredeti tehetségéből, egyéniségből, élményeiből. Ezek az élmények lehetnek külső történések, s belső ábrándok, álmok, víziók. Az álom a legintimebb forrás, mert – ahogy a Czigány Györgynek adott interjújában fogalmazott: .  „Álmainkban mindig jelen vagyunk, s itt megadatik az a lehetőség, hogy egy előre soha sem preparálható nézőpontból vizsgáljuk önmagunkat. Belső látásunk támasztékai azok a motívumok, amelyeket az álom történése kínál.”

Cziráki Lajos egyik mestere Szőnyi István volt. A mester programot adó szavainak belső fényét – ahogy ő fogalmazott – gyakran idézte:

„Az élet nem tűr halogatást, nem vár, elmúlik. Nincs módunk magunkat időben sem előre, sem hátra helyezni, vállalni kell a korunkat s helytállni az eszményért, melynek szolgálatára a tehetség kötelez.” – emlékeztetett a hitvallásnak beillő gondolatokra Hajba Ferenc.

Cziráki Lajos élete végéig „mámorosan” tisztelte Szőnyit, de azt is felismerte: „Az igazi tehetség az, aki hűtlen lesz a mesteréhez. És ez kötelező hűtlenség”

Cziráki Lajosnak sok képe maradt Győrben, a múzeumban, a városházán, barátoknál, tisztelőknél, magángyűjtőknél, a Kolozsváry gyűjteményben, s elsősorban a hagyatékot megvásároló Paár Attila mecenatúrát vállaló cégénél.

A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum által rendezett mostani kamarakiállítás festményei, grafikái mind a múzeum birtokában vannak. Láthatók itt festmények, egyedi grafikák, ceruzarajzok, rézkarcok és litográfiák is.

A tárlat rendezője, kurátora Pápai Emese művészettörténész, főmuzeológus, a kortárs képzőművészet kiváló ismerője az Akrobatika címet adta neki. A címadó képen a Cziráki alkotásain mindig jelenlévő lebegés, valamint az egyensúlyozás igénye, a hétköznapi valóságtól való elszakadás vágya és annak visszatartó, a valósághoz gravitáló ereje találkozik egymással, hogy megpróbáljon harmóniát teremteni a feszültség fenntartása helyett – hangzott el a megnyitón.

A Múzeumok éjszakáján Pápai Emese kétszer is tárlatvezetést tart a kamarakiállításon. Cziráki Lajosnak sokan vannak Győrben révais tanítványai, barátai, tisztelői, csodálói, akik bizonyára szívesen nézik meg újra a festő tiszta szimbolikájú, rejtelmesen vonzó, varázslatos képeit.

A tárlatnyitón ott volt fotósunk is, képgalériánkat alább tekinthetik meg:

Fotó: Ács Tamás

Kapcsolódó témák: #Kultúra | #művészet |
likeold
a fb oldalunkat