Graboplast Zrt. hosszú távú gyárfejlesztési programot hajt végre Győrben 9,3 milliárd forint értékben, ami jól szolgálja az exportorientált magyar gazdaságstratégiai célok megvalósítását - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön.

A tárcavezető a Graboplast Zrt. friss beruházásának bejelentésén arról tájékoztatott, hogy a speciális padlógyártás terén Közép-Európában piacvezető, hazai tulajdonban lévő vállalat 9,3 milliárd forintnyi értékben kapacitásbővítést, illetve egy kutatás-fejlesztési projektet hajt végre, amihez a kormányzat 2,85 milliárd forint támogatást nyújt. Kiemelte, hogy a 85 százalékos exportaránnyal dolgozó cég ezen hosszú távú gyárfejlesztési programja kiválóan szolgálja az exportorientált magyar gazdaságstratégiai célok megvalósítását. Majd úgy vélekedett, hogy a beruházás bizonyítja a magyar gazdaság dimenzióváltásának sikerét.

• Mit értek ez alatt? Azt, hogy miután egy országban létrejön egy kritikus mennyiségű és minőségű termelési tevékenység, arra már fel lehet építeni azokat a magas hozzáadott értékű kutatás-fejlesztési funkciókat, amelyek fordítva nem képzelhetők el – fogalmazott.

Illetve rámutatott, hogy Győr-Moson-Sopron vármegye mindig is a magyar gazdaság egyik motorja volt, az utóbbi tíz évben ráadásul háromszorosára, 2000 milliárd forintról 5900 milliárd forintra nőtt az ipari termelés értéke, és eközben a munkanélküliség az egyharmadára csökkent.

– Ma itt a vármegyében 2-2,5 százalék között van a munkanélküliség, ezért gyakorlatilag az itt beruházó vállalatokkal igazából a munkahelyek fenntartásáról kell megállapodni, semmint más irányba menni. Az elmúlt években 7300 új munkahely jött létre azoknak a beruházásoknak köszönhetően, amelyekről a kormány állapodott meg az itt működő nagyvállalatokkal 810 milliárd forint értékben – húzta alá.

Szijjártó Péter érintette az elmúlt másfél évtized válságait, a súlyos bizonytalanságot, amely kíséri az új világrend kialakulását, és aláhúzta, hogy Magyarország közben igazi gazdasági bravúrokat hajtott végre, amiben szavai szerint a mára jelentősen megerősödött magyar tulajdonú nagyvállalatok kulcsszerepet játszottak. “Azért mégiscsak egy közel tízmilliós országban mondhatjuk el azt, hogy egymillióval többen dolgoznak, mint tizenegynéhány évvel ezelőtt. Mégiscsak a helyzet az, hogy a magyar munkaadók és munkavállalók fizetik a legalacsonyabb munkára rakódó adóterheket a kontinensen. Mégiscsak sikerült megvédeni azt a rezsicsökkentést, aminek eredményeként ma az energiaárakat itt Magyarországon féken lehet tartani a teljesen esztelen nemzetközi energiapiaci folyamatok ellenére” – sorolta. “Ugyanakkor az is világos, hogy a mostani globális körülmények közepette minden oly nehezen közösen elért eredmény is nagyon könnyen veszélybe kerülhet, nagyon könnyen törékennyé válhat, mivel látjuk, hogy nemcsak a fegyveres konfliktusok eszkalációja zajlik, hanem a globális energiaellátás is talán soha nem látott bizonytalan helyzetbe került” – figyelmeztetett.

“Ezért nagyon fontos, hogy mi, magyarok világos célkitűzések mentén tegyük a dolgunkat, és tegyük világossá, hogy nekünk minden háború kapcsán célunk, hogy kimaradjunk belőlük, legyen az fegyveres vagy energiaháború” – szögezte le.

“Mind a kettőtől távol kell tartani magunkat ahhoz, hogy az ország békéje, biztonsága és fejlődése ne kerülhessen veszélybe” – tette hozzá.