Házasság hete
A katolikus és az ortodox egyház szentségként tekint rá, a szociológia intézménynek nevezi, a jog élet- és vagyonközösségként határozza meg. S bár a 21. század minden kötöttségtől ódzkodó, az önmegvalósítást legfőbb céljának tekintő embere nehezen és egyre később szánja rá magát, a házasság ma is meghatározó jelentőségű mind az egyén, mind a társadalom életében.
S hogy mióta van házasság? Egyházilag a középkori Európában a IV. lateráni zsinat hozott lényeges változást, mert 1215-ben előírta a házasságok templomokban való előzetes kihirdetését. A polgári házasság gondolatát Magyarországon a kalapos király, II. József fogalmazta meg a 18. század végén, ám az első polgári esküvőre még több mint száz évet kellett várni. A magyar parlament 1894-ben iktatta törvénybe, az első tényleges házasságkötést csak egy évvel később, 1895 őszén tartották Budapesten.
Manapság vannak, akik feleslegesnek, pusztán „egy darab papírnak” tartják, s olyanok is, akik szerint a hivatalos pecsét egyenesen a végét jelenti két ember addig felhőtlen kapcsolatának. Ám a többség nem így gondolja, hiszen a házasság és vele együtt a hagyományos családmodell ma is népszerű hazánkban. Az életre szóló elköteleződés, a feltétel nélküli bizalom és odaadás a nőnek és a férfinak is biztonságot ad. Sőt, a kutatások szerint egészségvédő tényező is, mert a házasok általában hosszabb életűek, ráadásul boldogabbnak és elégedettebbnek érzik magukat, mint az egyedülállók.
Azért viszont, hogy a házasság csakugyan jó és tartós legyen, tenni kell. A szerelem ehhez jó alap, de nem elegendő, mert a szenvedély idővel elmúlik. Az egymás iránti szeretet és tisztelet, az együttgondolkodás, a csapatmunka, a romantika és a humor, valamint a megfelelő kommunikáció kiteljesíti és elmélyíti a kapcsolatot férj és feleség között.
Utóbbira hívja fel a figyelmet a vasárnap kezdődő Házasság hete is, melynek idei jelmondata: Beszélgessetek a házasságotokért! A rendezvény városunkban is számos programot kínál, érdemes szemezgetni közöttük.