Győr+ Filmklub

Bánsági Ildikó és az Oscar-díjas film

Fotó: filmarchív.hu
Földvári Gabriella
2021.05.28. 09:00

A Mephisto 1982-ben a magyar játékfilmek közül elsőként nyerte el a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat. A magyar–német–osztrák koprodukcióban készült mozit Szabó István rendezte, a főszerepben Klaus Maria Brandauer és Bánsági Ildikó. A filmet május 28-án 21 órától vetítjük a Győrplusz Filmklubban, a Győr+ Televízióban. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznővel Farkas Mónika beszélgetett.

Hirdetés

Bánsági Ildikó egész pályája során sűrűn foglalkoztatott színpadi színésznő volt, emlékezetes, legendás filmszerepekkel. Ezek közül is kiemelkedik Szabó István 1979-es, berlini Ezüst Medve-díjas és Oscar-díjra jelölt filmje, a Bizalom. A magyar filmrendező további alkotásaiban is játszott Bánsági Ildikó, mint például az Oscar-díjas Mephistó-ban, a Hanussen-ben, a Találkozás Vénusszal-ban, illetve több külföldi főszereplőjének, mint Helen Mirrennek és Annette Beningnek kölcsönözte csodálatos hangját.

Karrierjében kiemelkedő és meghatározó Szabó István rendezővel való szakmai kapcsolata.

Igen, sokat dolgoztunk együtt, a Mephisto előtt vele forgattam a Budapesti mesék, és a Bizalom című filmet, amit szintén felterjesztettek Oscarra. A Mephistonál bajban voltunk, mert én éppen Ausztráliába mentem ki a családomhoz és nem is nagyon akartam visszajönni, de Szabó István azt mondta, ott kell lennem. Visszajöttem, és úgy estem be a forgatásra, hogy még ruhám sem volt, egy három méteres fehér selymet tekertek rám, összekötötték a vállamon, és már forgattam is. Akkor még nem tudtam, hogy a pocakomban ott van a kisfiam, csak valami furcsa, érdekes dolgot éreztem.

Meséljen a Mephisto forgatásáról. Ön akkor már tapasztalt színésznőként, nagyon jó kezekben, egy mesterműben vehetett részt.

Ezt akkor még nem tudtam. Ott volt Brandauer, akivel jól megértettük egymást, angolul csevegtünk. A Mephistóban kevesebb volt a páros jelenet, arra emlékszem, hogy nagyon sokan dolgozunk egyszerre, rengeteg statisztával, akik mind más nyelven beszéltek. Emlékeim, érzéseim vannak Szabó István instrukcióiról.

A film 1982-ben elnyerte az Oscart, az elismerés meghozta a diadalt a magyar szereplőknek?

Nem igazán. Mi nem mentünk díjátadásra, nem mi mentünk meghajolni, én soha nem voltam Cannesban például. Ma már repdesnek a színésznők, akkor mi ezt nem tehettük meg. Külföldről küldték nekem az újságokat, amelyekben rólunk írtak, arra emlékszem, hogy kijött hozzám a BBC riportot készíteni. Így visszagondolva ezek ma is történelmi dolognak számítanak. A film készítői kijutottak a nagyvilágba, nagyon sajnálom, hogy mi hazai színészek nem tudtunk akkor nemzetközi karriert csinálni. Hiszen szerettünk volna mi is külföldön együtt forgatni sikeres rendezőinkkel, operatőreinkkel.

Színésznő lányát, Katát, biztatja arra, hogy ha lehetősége van, menjen és dolgozzon külföldön?

A lányom amit meg lehet tenni, azt megteszi, ha lehet kimegy próbafelvételre, de az utóbbi másfél évben minden leállt. A megszokott sorozatok mennek sorba, de annyi. Most talán újraindul minden, van nekem is egy ígéretem, de arról most nem árulhatok el többet.

A filmről korábban ITT írtunk.

A teljes beszélgetés itt hallgatható meg:

likeold
a fb oldalunkat