Mindenki életében más helyet foglal el a hit és az ima, amelyekben azonban közös, hogy a kihívásokkal teli időszakokban megtartó erőt jelenthetnek – vallják a Széchenyi István Egyetem lelkészségének lelkipásztorai, akik húsvéti üzeneteikkel szeretnék biztatni olvasóinkat.

„Isten nem hagyta magára ezt a világot”

„Először is – és mindenekfelett – azt szeretném mondani, kedves Diákok és Tanárok, hogy Isten szeret bennünket! Isten nem hagyta magára ezt a világot. Ne higgyetek azoknak a hangoknak, amelyek ennek az ellenkezőjét akarják elhitetni veletek. Hiszem, hogy megengedő akaratában benne volt, hogy ez a vírus most itt legyen, hogy egy kicsit elgondolkozzunk (talán) az igazán fontos dolgokról” – kezdte erőt adó mondandóját Strifler Zoltánné, Nikolett református egyetemi lelkész.

A húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódóan pedig a következőt üzente az egyetemi polgároknak: „»Nincsen itt, mert feltámadt!« (Mt.28,6) Jézus feltámadása a keresztyén ember számára nem krónikás nosztalgia, hanem élő valóság. Ígérete, miszerint ha valaki hisz őbenne, az örök élet ajándékát kapja, emberek millióinak ad erőt elviselni mindazt, ami volt, ami van, és ami még csak jönni látszik. Kívánom mindannyiunknak, hogy ezzel a hittel tekintsünk megváltozott életkörülményeinkre, felebarátainkra és magunkra”.  

A lelkipásztor mindenkit biztosít arról, hogy ebben a kihívásokkal teli helyzetben sem marad senki magára. A hívek figyelmébe ajánlotta a Győri Református Egyházközség honlapját, Youtube-csatornáját, ahol több lelkészkollégával együtt szolgálnak az ünnepben. Kiemelte a református egyetemi lelkészség Facebook-oldalát, amelyen húsvétvasárnap rövid igei meditációt is közzétesznek. „Szoktam mondani, a lelkészség 0–24 órás szolgálat, annál is inkább igaz ez, hogy manapság az online térben élünk, szervezetünk is a leghamarabb a Facebookon kommunikál az EGYRE Győr oldalon keresztül. A kapcsolatfelvétel után pedig személyesebben – egyelőre online vagy telefonon – tudjuk folytatni a beszélgetést. Azonban ha valaki közösségbe vágyik, szeretettel hívjuk az online egyetemi gyülekezetbe is, amit minden kedden 17:30-kor tartunk. Részleteket a Facebookon találhatnak az érdeklődők” – tájékoztatott a lehetőségekről Strifler Zoltánné.

„Az önsegítés egyik legjobb formája, ha másokon segítünk”

Bogdányi Mária evangélikus egyetemi lelkész rámutatott, egy olyan helyzetet élünk most meg, amiben nagyon sok a bizonytalanság: keresnünk kell tehát biztos kapaszkodókat. „Társas lények vagyunk, meghatározóak számunkra kapcsolataink. Családtagjaink, barátaink – akikkel most leginkább telefonon beszélhetünk – igazi támogatást adhatnak és természetesen mi is nekik. Biztos támaszt nyújt sokunknak a hit, az Istennel való személyes kapcsolat: az imádság ereje. Bíznunk kell önmagunkban is, hogy képesek vagyunk meglévő adottságainkkal, képességeinkkel megküzdenünk az előttünk álló új feladatokkal. Az önsegítés egyik legjobb formája, ha segítünk másokon. Keressük meg a módját, hogyan lehetünk hasznosak embertársaink javát szolgálva” – hívta fel a figyelmet a lelkigondozó.

Az ünnepkörhöz kapcsolódóan pedig kifejtette: „Jézus feltámadása kétezer éve a keresztény ember hitének alapja. Ezt ünnepeljük évről évre éppen tavasszal, amikor megújul a természet, és amikor lehetőségünk van ezt a megújulási lendületet felhasználva magunknak is lelkileg átformálódni. Egyre inkább Isten-képűvé válni, az önmagunk körüli forgásból megérkezni az igazi feladatunkhoz: emberré, testvérré lenni mások számára.”

„Azt kívánom mindannyiunknak, hogy tudjunk a feltámadás örömével és bátorságával a jövő felé tekinteni, akkor is, ha látjuk, lesznek nehézségek. Egyszer vége lesz a járványnak, és a kérdés az, hogyan fogjuk folytatni eddigi életünket” – gondolkodtatott el üzenetével Bogdányi Mária, aki nagyon fontosnak tartja most az egyéni elcsendesedésre szánt időt. „Imádkozzunk a felszabadult szabadidőnkben még többet, mint eddig: akár a szobánkban, de a természetben is bátran” – biztatott a lelki vezető.

Megtudtuk tőle, nagyhéten és húsvétkor egyházuk minden gyülekezetétől láthatnak online áhítatokat, istentiszteleteket, keresztutakat. Ezekről az evangelikus.hu honlapon lehet tájékozódni.

„Isten a késlekedő szívűeket is várja”

Kaposi Gábort, az egyetemi lelkészség katolikus papját a veszélyhelyzet kihirdetése óta több hallgató is felkereste már azzal, elakadnak életvezetésükben. „Nekik segíthet, ha felelevenítik: miért lettek egyetemisták, miért azt a szakot választották, amire járnak. Ezáltal újra lendületet vehetnek. Mindenkinek azt tanácsolom, mentsük a menthetőt: egy-egy elszúrt, hanyag nap után tervezzünk újra! Legyen napirendünk, heti rendünk, osszuk be a feladatainkat. Gondoljunk arra, hogy a sport örömhormonokat szabadít fel. Éljünk vele: menjünk ki a természetbe” – buzdított Széchenyi István Egyetem Szent László Katolikus Szakkollégiumában élő Gábor atya, akit a közösségi média felületeken éppúgy elérhetnek a hívek, mint telefonon vagy e-mail címén.

Emlékeztetett: „Jézus az aggodalmaskodókat nem a templomba küldi imádkozni (most nem is nagyon lehetne), hanem a természetbe szemlélődni: »Nézzétek az ég madarait! Nem vetnek, nem aratnak – mennyei Atyátok táplálja őket.« (Mt 6, 26)”.

„Most többet vagyunk otthon, a csend is nagyobb körülöttünk. Isten így beléphet az életünkbe. A csendben meghallhatjuk Istent, mert a csend Isten barátja. Rádöbbenhetünk jelenlétére Annak, aki ismer mindenestül, mégis szeret. Krisztus a feltámadása után nem tartott fejmosást a tanítványoknak. A késlekedő szívűeket is várja. Azokat, akik Istentől való függetlenségüket védik. Nem vetélytárs Ő, épp ellenkezőleg: felvette halandó emberi természetünket, hogy megsemmisítse a bűnt és a halált, és nekünk adja isteni, boldog, örök életét. Jól élni végső soron ezt jelenti: Krisztus által élő kapcsolatban lenni az Atyával. Itt a földön és odaát is” – összegezte ünnepi gondolatait a plébános.

Elmondta azt is, ugyan biztonságunk érdekében most a templomokban nem találkozhat a hívekkel, de rendszeresen jelentkezik élő közvetítésekkel és lelki táplálékkal a Győr-Révfalu Szentháromság Plébánia Facebook-oldalán. „Minden este 20:30-kor pedig lélekben együtt imádkozzuk a rózsafűzért” – hívta imára az egyetemi polgárokat Kaposi Gábor.

A megszabadító karantén

„Ebben a terhelt időszakban nem is lehetne a húsvét üzenete aktuálisabb. Ahogy a Bibliában olvashatjuk, az első húsvét idején Izrael népe nagy megpróbáltatás idejét élte: rabszolgaságban élt Egyiptomban, testet-lelket megpróbáló körülmények között. Jövőjük nem volt, amikor Isten elkezdte szabadító munkáját az életükben, ami aztán egy, az Isten által előírt karantén idején teljesedett ki: az Úr azt kérte népétől, hogy egy éjszaka maradjanak házaikban, azt semmilyen körülmények között ne hagyják el, hiszen csapás fogja sújtani azt a földet, ahol élnek. Isten azt kérte tőlük, vágjanak le egy bárányt aznap este, és vérét kenjék fel házuk ajtaja köré, amiből tudni fogja, ahhoz a házhoz nem közelíthet csapás. Így akik engedelmeskedtek Isten parancsának, megmenekültek. Izrael számára tehát a húsvét a csapás elkerüléséről szólt, hiszen az őket elkerülte, és a levágott bárányt érte helyettük. A húsvét üzenete ebben a nehéz időben ugyanez számunkra is. Ahogy Isten ígérte, a csapás elkerüli azokat, aki a Bárány, azaz Jézus Krisztus vérét – akit éppen húsvétkor feszítettek meg – hit által kéri saját életére. Ez minden ember számára adott lehetőség, aki imában megkeresi az Urat és kéri, hogy a húsvét, azaz a megváltás üzenete, válósággá váljon az életében. Így lehetőséget nyit arra, hogy Isten cselekedjen az életében. Szívből kívánom ezt minden kedves olvasónak” – adta át gondolatait Mórocz Balázs, a Hit Gyülekezete egyetemi lelkésze.

A lelkész szerint az utóbbi hetekben olyan történéseket élhetünk át, amelyek eddig ismeretlen kihívások elé állítanak minket. „Némelyeknek az egészsége, másoknak az anyagi biztonsága kerülhet veszélybe, vagy egyszerűen csak a körülmények bizonytalansága által sodródnak kétségek közé. Ha ebben a helyzetben szívesen beszélgetnének, szeretettel várom megkeresésüket a bmorocz@hit.hu címen, ahol válaszolok kérdéseikre, illetve egyeztethetünk akár telefonos segítségnyújtásról is” – nyújtotta ki kezét Mórocz Balázs.