Április 17–19. között rendezik meg a Kazinczyról elnevezett Szép Magyar Beszéd Verseny Kárpát-medencei döntőjét. A neves eseménynek immár hatvanadik alkalommal ad otthont városunk.

A Kazinczy-versenyek legavatottabb szakértője Németh Tibor, a gimnázium nyugalmazott főigazgatója, aki először diákként, később tanárként és intézményvezetőként összesen negyvenhét megmérettetésen vett részt.

Hogyan lett a győri gimnázium a Szép Magyar Beszéd verseny központja és házigazdája?

A kezdetek a Péchy Blanka színésznő által létrehozott alapítványig nyúlnak vissza, mely 1960 áprilisában indult el azzal a céllal, hogy a szépen beszélő rádióbemondókat és színészeket évről évre Kazinczy-díjjal jutalmazza. Az alapítvány tőkéje százezer forint volt, melyet Blanka a magánvagyonából fedezett. Az első Kazinczy-díjat a kor ünnepelt színésznője, Makay Margit kapta meg 1963-ban, a másodikat a következő évben Körmendy László főbemondó, a Magyar Rádió „hangja”. Ekkor még Lőrincze Lajos és Deme László nyelvészeken kívül szinte senki nem tudott az alapítvány létezéséről. A középiskolás anyanyelvi verseny ötlete Z. Szabó Lászlóhoz, iskolánk legendás tanárához fűződik, s mivel mi voltunk az egyetlen Kazinczyról elnevezett gimnázium az országban, így a minisztériumban is elfogadták a javaslatot.

Milyen volt az első verseny?

Az 1966-ban rendezett megmérettetés úgy zajlott, hogy a versenyzők magnófelvételt küldtek a minisztériumba. Ezeket hallgatta meg a zsűri, melynek a győri származású Wacha Imre nyelvész és beszédtanár is kezdetektől a tagja volt. Az eredményhirdetést a Rába moziban, a mai Richter teremben tartották, ahol húsz középiskolás vehette át a Kazinczy-érmet. Ettől kezdve felgyorsultak az események. A megye, a város, a gimnázium és a minisztérium úgy döntöttek, hogy közös finanszírozással évente megrendezik a versenyt. A rendszerváltozással az anyagi lehetőségeink is átalakultak, a szervezéshez és a lebonyolításhoz támogatókat kellett találnunk. Szerencsére az intézményfenntartóra – mely jelenleg a tankerület – mindig számíthatunk. Szakmailag rengeteget segítettek a nyelvészek, akik folyamatosan készítették fel a tanárokat, ők pedig a gyerekeket. A határon túli magyar diákok 1992-től tanáraikkal együtt rendszeres résztvevői a megmérettetésnek.

Németh Tibor már kazinczys diákként átélhette a versenyek hangulatát. Volt versenyző és rendező, rakodó és felszolgáló. Amikor tanárként visszatért az alma materbe, nem volt kérdés számára a közreműködés, igazgatóként pedig az első perctől szívügyének tekintette a nemes hagyomány ápolását és a méltó folytatást.

 A jubileumi programokról Gecsei Kolos, a házigazda Kazinczy-gimnázium főigazgatója tájékoztatta lapunkat. „Az anyanyelv ünnepének idén különös jelentőséget ad a hatvanadik évforduló, melyen közel százötven versenyző méri össze tudását. A diákok és kísérő tanáraik már csütörtökön megérkeznek. Este a gimnáziumban kiállítás nyílik a magyar nyelv évezredeiről, majd a jubileum alkalmából készült kiadványt mutatjuk be. Pénteken reggel megkoszorúzzuk a Kazinczy-szobrot. A megnyitó a városháza dísztermében lesz, az ünnepi beszédet Németh Tibor, intézményünk nyugalmazott főigazgatója mondja.

Az első napon a szabadon választott szövegeket olvassák fel a fiatalok. A zsűriben kiemelkedő tudású, elismert tudósok, művészek, médiaszemélyiségek foglalnak helyet.

A vendégek délután belvárosi sétán ismerkedhetnek városunk nevezetességeivel. Este a zsinagógában ünnepi gálaest lesz a Győri Egyetemi Zenekar és Lázár Csaba színművész közreműködésével.

Szombaton délelőtt a kötelező szövegek felolvasásával folytatódik a verseny. Délután az Anyanyelvápolók Szövetségének Ifjúsági Tagozata szervez kvízjátékot, míg a kísérő tanároknak, a zsűritagoknak és támogatóinknak baráti találkozót szervezünk.

A Szép Magyar Beszéd Verseny vasárnap délelőtt eredményhirdetéssel és díjátadással zárul a városházán.