Liezen-Mayer Sándor történelmi és vallási ihletésű, nagy ívű képein főként a magyar drámai hősnők a főszereplők. A festőművész 1839-ben Győrben született. Rákóczi Ferenc utcai szülőházát már lebontották, az emléktáblát a helyette emelt épület falára tették ki.

Festő volt és illusztrátor. Életében négy város játszott főszerepet. Győr, ahol jómódú polgári családban 1839-ben meglátta a napvilágot. A reáliskola befejezése után szülői ráhatásra fordult a művészetek felé. Aztán Bécs, itt Karl von Blaas, a Bécsi és a Velencei Képzőművészeti Akadémia tanára lett a mestere. Egy kiállítás erejéig visszatért Pestre, de az igazi, tartós, múlhatatlan szerelme München maradt. A bajor városban némi kitérővel már 1862-ben, szokatlanul korán bekerült Karl von Piloty iskolájába. A színpadias stílusban alkotó mester a történelmi festészet kiemelkedő alakja volt. A magyar képzőművészek közül nála tanult Liezen-Mayer mellett Benczúr Gyula és Szinyei Merse Pál is.

Liezen-Mayer első fontos műve a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténészeinek megítélése szerint a Mária és Kotromanić Erzsébet magyar királyné Nagy Lajos sírjánál.

„A legelőkelőbb festők sorába emelő művén Mária Terézia királyasszony egy szegény beteg nő gyermekét szoptatja, amely szabad ég alatt mutatja be a fiatal és bájos királyasszonyt. E kép sikere után elhalmozták megrendelésekkel; egymás után festette a müncheni népszínház függönyét s a Stiglicz báró palotájában látható vadászjelenetet is.”

Schiller Harangjához készített rajzainak köszönheti, hogy kinevezték a düsseldorfi akadémia igazgatójának. Ezt követően festette meg a Magyarországi Szent Erzsébet című képét. Szíve azonban visszavitte Münchenbe, ahol az akadémia tanáraként folytatta pályafutását.

„Liezen-Mayer esetében nem túlzás női történelemről beszélnünk – olvasható a Magyar Nemzeti Galéria Női történelem című tanulmányában. – Történeti kompozícióinak középpontjában mindig a női hősök állnak. Árpádházi Szent Erzsébet alakját többféleképpen is megfestette. Kedvelt témája volt Stuart Mária és Erzsébet az angol történelemből. De a nagylélegzetű Faust-illusztrációi közül is azokat örökítette meg nagyméretű olajképen is, melyeknek hőse a női főszereplő, Margit.”

A képzőművész Münchenben halt meg 1898-ban. Jelentős képeit a Magyar Nemzeti Galéria őrzi, Simor János győri püspök arcképe a Győri Egyházmegyei Kincstárban található. A festőről városunkban utcát is elneveztek. Emléktáblája a győri otthona helyén épült házon található.