A klímavédelemről tartottak szakmai találkozót a vármegyeházán. A rendezvényen emléklapot vehetett át Écs, Győrsövényháza, Kunsziget és Sopronhorpács polgármestere, mert az általuk vezetett településeken különösen sokat tettek az energiatakarékosságért és az élhetőbb környezetért.

Németh Zoltán, a vármegye közgyűlésének elnöke a Győr+ Médiának elmondta:

„Közgyűlésünk néhány éve megalkotta a klímastratégiát. Felmértük a térségben a károsanyag-kibocsátást, melyből az derült ki, hogy pusztán a lakosság részéről két és fél millió tonna szén-dioxid kerül a levegőbe. Ezzel szemben a területen lévő erdők 134 ezer tonnát képesek elnyelni. Tehát belátható, nincs más mód, mint csökkenti a kibocsátást. Szükség van a tudatformálásra, a jó gyakorlatok bemutatására. Most elismerjük annak a négy településnek az erőfeszítéseit, akik a legtöbbet tesznek azért, hogy kevesebb klímagáz kerüljön a légkörbe.

A motiváció nehéz kérdés, mert a világban nagyon sok káros folyamat zajlik; ilyenek például a világtengereken közlekedő óriás szállítóhajók, melyek ontják magukból a kénes füstöt, vagy a háborúban kilőtt rakéták. Természetesen nem az megoldás, hogy akkor mi sem teszünk semmit, és továbbra is túlhasználjuk a környezetünket. A következményeket már a saját bőrünkön tapasztalhatjuk, gondoljunk csak a szélsőséges időjárásra, a villámárvizekre” – figyelmeztetett Németh Zoltán.

Az eseményen bemutatták a Virtuális Erőmű Programot. A program azt a nem kibocsátott energiamennyiséget méri, amit a hőszigeteléssel, a megújuló energiaforrások használatával sikerült elérni. Mindez országos méretekben egy teljes erőmű kapacitását spórolja meg. A legjobb energia pedig az el nem használt energia.

Kovács-Toperczer Katalin, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezető szakértője arról beszélt, hogy a klímavédelem az EU-ban régóta az egyik legfontosabb téma, ezen nem változtatott a Covid, s az orosz-ukrán háború kirobbanása sem szorította háttérbe.

Előadásában ismertette az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésére és az energetikai átállás gyors megvalósítására szolgáló ütemtervet. Ennek három pillére: az energiahatékonyság és az energiatakarékosság, a megújuló energiaforrásokba történő beruházások jelentős felgyorsítása, valamint a diverzifikáció, az energiabiztonság garantálása.

Lajtmann Csaba, a Reflex Egyesület és az Éghajlatvédelmi Szövetség elnöke bemutatta programjaikat, melyek középpontjában az energiaszegénység és a közösségi energia áll.

Portálunk kérdésére válaszolva úgy fogalmazott: „Alapvető, hogy tiszta erőforrásokból biztosítsuk a szükséges energiát. A másik lényeges elem, hogy az intézmények és a lakások jól szigeteltek legyenek. Nagyon fontos lenne, hogy a megújuló energiaforrások hasznosítására széles körben lehessen támogatást igényelni, s nemcsak vidéken, hanem a városokban is.” – hangsúlyozta Lajtmann Csaba.

TV-s szerkesztő: Ficsór Dávid