Győr híres tudósai, példaképei címmel Lanczendorfer Zsuzsanna néprajzkutató, a győri Széchenyi István egyetem Apáczai-karának oktatója, a két tudós tanítványa, elevenítette fel fotók segítségével életútjukat egy online műsor keretében a magyar kultúra hete alkalmából.

Az egy órás műsorban a kiváló tudósok életútját ismerhetjük meg, Barsi Ernőét, aki idén 101 és Timaffy Lászlóét aki idén 105 éves lenne. Lanczendorfer Zsuzsanna a műsor elején hangsúlyozta, két éve vehette át a Győr Közművelődésért- díjat, de úgy érzi, ez a díj egyben Ernő bácsié és Laci bácsi is. Ernő bácsi szerint az igazi tudós az, aki egyszerre „szívembör és észembör is”.

Barsi Ernő igazán sokoldalú személyiség volt, de a legfontosabb, hogy „nagybetűs” Tanító volt. Nevezték őt fáklyagyújtónak, mindenesnek, igaz embernek, amire ő csak azt mondta: „hát lelkem én csak egy gyüvő-menő ember vagyok.” Csodálatos férj és apa is volt. Zsuzsanna úgy emlékezett meg a tudósról, hogy családjával ellátogattak Ernő bácsi szülőfalujába Sályra és középiskolai tanulmányainak helyszínére, Sárospatakra.

Timaffy Lászlóról az előadó elmondta: többek között néprajztudós, geográfus, pedagógus volt és családját szerető ember. Őt is sokféle névvel illették: a szigetköz krónikása, a szigetköz tudósa, az „ezersziget” doktora, a Kisalföld szolgálómestere, vagy a tudós aranyász.

Az előadó ezt követően párhuzamot vont a két tudós életútja között, felsorolta mi volt közös bennük. Ilyen volt többek mellett, hogy mindkettőjük családjának erdélyi kötődése volt, mindkettőjüknek a szülei tanítók voltak, mindketten egyházi iskolában érettségiztek, mindketten doktoráltak és tanítottak a felsőoktatásban. Ernő bácsi 50 éven át oktatott a győri tanítóképzőben. Hatásukra megyénkben 50 iskolában indult el a néprajz oktatás és a felnőttek képzésére is nagy hangsúlyt fektettek, a népfőiskolai mozgalmak elindítói voltak. Fontosnak tartották a gyökereik felkutatását, a tájkutatást, Ernő bácsi a Rábaközzel, Laci bácsi a Szigetközzel foglalkozott.

Mindkét mester úgy tartotta, nem csak gyűjteni kell a néprajzi adatokat, hanem a feldolgozást követőn tovább is kell adni, be kell mutatni, fontos volt számukra az ismeretterjesztés.

Közös bennük még, hogy hitüket a családjuktól kapták és azt soha fel nem adták, a gyermekeiket is ugyan ebben a szellemben nevelték. Mindkettőjük párja nagyon szépen énekelt és hímző-tanfolyamokat tartottak, gyermekeik is énekeltek, zenéltek.

Mindkettőjükből a szeretet áradt. Mindketten példát mutattak.

Lanczendorfer Zsuzsanna elárulta, nekik köszönheti, hogy néprajzos lett és megszerette ezt a szakmát, ők voltak a mesterei, gyűjtéseikre is gyakran magukkal vitték, végül mindkettőjüket ő búcsúztatta.

A két tudós emlékét, szellemiségét a róluk elnevezett intézmények, díjak, versenyek őrzik, életművüket könyvek, filmek, cikkek adják tovább az utókornak Mindkettőjük életműve, munkássága megyerikum lett.

A műsort ITT tekinthetik meg.

Isten kezében címmel Barsi Ernőről ITT láthatnak portréfilmet.

A szigetköz szolgálómestere címmel a Timaffy Lászlóról készült portréfilm ITT tekinthető meg.