Hirdetés
Győr visszafoglalására emlékezünk

423 éve szólalt meg a vaskakas

Fotó: O. Jakócs Péter
Földvári Gabriella
2021.03.29. 08:53

A győri vár töröktől történő visszafoglalásának 423. évfordulójára emlékezünk, amely városunk múltjának, hadtörténetének egyik legjelesebb napja, hiszen kevés olyan fényes győzelemmel büszkélkedhetünk, amely határainkon túl is méltán aratott elismerést – hangsúlyozta az évforduló kapcsán vitéz Fehér Imre nyugállományú határőr őrnagy, törzskapitány.

Hirdetés

Adolf von Schwarzenberg és Pálffy Miklós csapatai 1598. március 28-án éjszaka vették ostrom alá Győr várát, melyet az oszmánok még a tizenöt éves háború elején, 1594-ben kerítettek birtokukba. Pálffy és Schwarzenberg március 28-án éjjel indult el, mintegy 5000 főnyi sereggel, hogy bravúros rajtaütéssel foglalják vissza a várat. Schwarzenberg zsoldosai és Pálffy magyar huszárjai az éj leple alatt a Fehérvári kapuhoz nyomultak, amelyet a tűzszerészek az egy évvel korábban Tatánál kipróbált petárdával berobbantottak. Erre vártak Schwarzenberg katonái, megszállták a bástyákat.

A kemény és véres kézitusában egy idő után úgy tűnt, hogy az álmukból felriadt törökök visszaverik a támadást, ám Pálffy huszárjai, leszállván a lóról, élükön a kapitányukkal, gyalogrohammal eldöntötték a bizonytalanná vált csatát. A törökökön az sem segített, hogy egy oszmán a lőporraktárt felrobbantotta. Ugyan önfeláldozása mindkét félnek nagy veszteséget okozott, de a harc menetét és a magyarok győzelmét már nem tudta befolyásolni – elevenítette fel a csata menetét Fehér Imre.

Hirdetés
Pálffy Miklós metszet – Magyar Elektronikus Könyvtár

Hozzátette: Győr visszavívása fényes győzelem és haditett volt. Ugyanis első ízben sikerült kulcsfontosságú várat visszafoglalni a töröktől. Különösen fontos, hogy Győr bevétele miatt nemcsak Magyarországon, hanem Európa más országaiban is diadalt ültek.

Bécsben ünnepi hőskölteményeket nyomtattak a két vezér tiszteletére, amelyek Magyarország megmentőjének nevezték Pálffyt, s haditetteit Nagy Sándor, Scipio és Hannibál katonai nagyságában mérték.

Győr ostromához és a török uralom alatt töltött mintegy 3 és fél esztendőhöz egyébként számos legenda kapcsolódik, ezek közül a legismertebb a vaskakas legendája. Amikor Szinán pasa elfoglalta Győrt, a Duna kapura kitűzött egy vasból készült szélkakast, és azt mondta, hogy ő csak akkor hagyja el a várost, amikor a vaskakas kukorékolni fog és megtelik a kakas alatti félhold. A krónikások szerint a kakas a győztes ostrom éjszakáján kukorékolni kezdett. Hangját a legenda szerint Bajusz Ferkó suszterinas adta, ő mászott fel a torony tetejére és kukorékolással adott jelet a vár alá érkező katonáknak. A törökök pánikba estek, azt hitték, beteljesedett a nagyvezér jóslata: a vaskakas megszólalt, elérkezett a végórájuk. Ráadásul az ostrom idején éppen a telihold uralta az eget.

A vár visszafoglalásának 400. évfordulójára készült el a Schwarzenberget és Pálffyt ábrázoló szoborkompozíció, mely jelenleg a Dunakapu tér közelében, a Kossuth híd lábánál található. Schwarzenberg Adolf tartja kezében a legendás kakasos bástyadíszt.

A győri diadal emlékére már 1599-ben tartottak körmenetet, amely a püspöki szentmise után indult: elöl vitték a két hős tábornok képét, majd ezt követte a püspök, a várkapitány, a katonaság és a város magyar és német lakossága. Minden bástyán megálltak egy hálaadó imára. A körmenet végén a magyarok és németek különváltak, s külön is ünnepeltek. 1852-ben Bach Alexander (Sándor) belügyminiszter betiltotta a körmenetet, de a XX. század első éveiben felelevenítették a hagyományt, amelyet az I. világháborúig megtartottak. 2010 óta emlékezik meg a város újra a jeles eseményről, az Arrabona Városvédő Egyesület, a ,,NE-felejcs” Polgári Egyesület és a Szent László Határőr Hagyományőrző Egyesület kezdeményezésére.

Hans Sibmacher: Győr 1598. évi visszafoglalása – Kép: Wikipedia Commons/Közkincs

A pandémia miatt ahogy tavaly, úgy idén sem lehet megtartani az ünnepséget, pedig Győr várossá nyilvánításának 750. évfordulója okán méltó megemlékezésre készültek a rendezők, az ünnepi beszédet dr. Dézsi Csaba András polgármester tartotta volna. A rendezvény elmarad, csupán a szentmisét tartják meg március 29-én 18 órakor a bazilikában. Utána a rendezők vezetői, Fehér Imre a Szent László Határőr Hagyományőrző Egyesület és Fehérné Markó Kamilla a Történelmi Vitézi Rend Területi Székkapitánysága részéről megkoszorúzzák a hős tábornokok szobrát.

Herkely Ákos, Győr 750 projektkoordinátor kiemelte, sajnos az idei megemlékezés elmarad, de ne felejtsük: 1598. március 29-e óta a kereszténység védőbástyája vagyunk. Emlékezzünk hőseinkre, Pálffy Miklósra és Schwarzenberg Adolfra, akik három és fél év után kiűzték a törököt városunkból. Egész Európa kifejezte háláját Győrnek azért, mert megállította az oszmán birodalom terjeszkedését. II. Rudolf császár rendelete alapján Győr-keresztekkel (Raaber Kreuz) köszönték meg városunknak a nemes tettet. Dr. Dézsi Csaba András polgármester a közelmúltban a keresztek felkutatására indult, jelenleg 24 ilyenről tudunk Magyarország, Ausztria és Németország területén, de lehet, hogy később többre is rátalálnak a szakemberek. A Győr-keresztekről friss fotókkal illusztrált tanulmánykötet és film is készül – tájékoztatott Herkely Ákos.

Kapcsolódó témák: #Győr 750 | #hagyomány | #történelem |
likeold
a fb oldalunkat